„Igen, szeretem!”

Hermione Granger az �gy�n kuporgott, s egy penn�t szorongatott a kez�ben. Hedvig, aki most hozta meg gazd�ja level�t, az �gy v�g�bõl figyelte a l�nyt. Hermione d�nt�tt �s �rni kezdett…

„Kedves Harry �s Ron!
Nagyon �r�l�k, hogy minden rendben megy n�latok! Ne agg�djatok, �n is j�l vagyok. Sajn�lom, de nem mehetek id�n a H�zba, mert meg�g�rtem any��knak, hogy ezen a ny�ron t�bbet leszek vel�k, r�ad�sul szeretn�nek valamivel meglepni… Egyenlõre fogalmam sincs, hogy mi az, de any��k nagyon izgatottak tõle, �s nem szeretn�m elrontani a hangulatukat. Csak annyit �rultak el, hogy ha tetszik, akkor m�sf�l h�napos elfoglalts�g lesz.
K�rlek vigy�zzatok magatokra, �s ne tegyetek semmi ostobas�got! Rem�lem tov�bbra sem lesz semmi baj!
�lel benneteket: Hermione”

�sszehajtogatta a pergament, majd Hedvig l�b�hoz k�t�zte. A mad�r huhogott egyet b�cs�z�sk�ppen, �s kir�ppent az ablakon.
- Hemione! - ki�ltotta az �desanyja.
- Itt vagyok. - v�laszolta a l�ny m�r a l�pcsõrõl - Tess�k?
- Nos kicsim, ap�val esz�nkbe jutott egy r�gen tett k�r�sed - mondta titokzatosan az asszony, s �sszepillantott f�rj�vel - Mielõtt elment�l volna Roxfortba, azt k�rted, hagy tanulhass meg t�ncolni… - Hermione elõsz�r csak �rtetlenkedett.
- Ez�rt arra gondoltunk - vette �t a sz�t Mr Granger, - hogy be�ratunk egy ny�ri t�nciskol�ba, ami teljesen var�zsl�mentes. Persze, csak ha te is szeretn�d - fejezte be. Hermione elmosolyodott, �s boldogan ugrott sz�lei nyak�ba. - �s hol? �s milyen?
- Nincs messze Londont�l. Egy t�bor v�g�l is, de a h�tv�g�ken haza lehet j�nni, nem k�telezõ ott maradnod.
- Jaj anya, apa, ez szuper! - lelkendezett a l�ny, nem is sejtve, hogy milyen meglepet�seket tart sz�m�ra az a t�nct�bor…

***

Draco Malfoy d�h�sen r�tta a Malfoy k�ria folyos�it. Hossz� idõ �ta elõsz�r tal�lkozhat apj�val �gy, hogy nincs k�r�lv�ve m�s hal�lfal�kkal... A hatodik �vben szinte csak akkor l�tta, mikor m�s hal�lfal�-jel�lttel a Nagy�r elõtt kellett megjelennie, �s akkor is csak titkokat osztott meg Dracoval, de most, a ny�r elej�n hazautazik n�h�ny �r�ra, hogy megn�zze csal�dj�t. „Pont most!”- dohogott mag�ban a szõkes�g... „Mi�rt pont akkor j�n haza, amikor megkapjuk a jegyeket... Ezt nem hiszem el!” Mikor le�rt a nappaliba, apja m�r v�rta. Tekintete d�h�sen villogott.
- Ap�m - hajtott fejet tisztelettud�an Draco, - rem�lem minden rendben.
- Nem. Semmi nincs rendben! - mondta a f�rfi d�h�sen. - Elegem van abb�l, hogy mindent megkapsz, amire v�gysz, az idei jegyeid m�gis rosszak. Any�d elmondta, milyen tiszteletlen vagy vele. Ebbõl elegem van! A ny�r elsõ m�sf�l h�napj�ban olyan b�ntet�st kapsz, amit �leted v�g�ig nem fogsz elfelejteni! - mondta d�h�sen fi�nak, aki megpr�b�lta legal�bb annyira visszafogni mag�t, hogy ne kezdjen el kiab�lnia apj�val. Tudta j�l, azzal csak rosszabbul j�rna.
- Igenis ap�m, mit kell tennem?
- Mivel j�võre lesz a b�cs�b�l, �s meg kell tanulnod t�ncolni, egy t�nct�borba m�sz! - eddig nem is hangzik rosszul... - gondolta Draco, �m apja szem�ben gyors f�ny villant. - Egy olyan helyre, ahol csak muglik lesznek. A p�lc�dat sem viheted, �gy m�g csak b�ntani sem tudod õket. Azt hiszem ez kellõ b�ntet�s. Ott majd megembereled magad! - majd d�h�sen hoppan�lt.
Draco m�g percekig �llt n�m�n, s t�togott, mint egy hal. „T�nc. T�bor. Muglikkal. Ezt nem hiszem el!”