M�g kint, a Nagyteremben tombolt a hangulat, Piton a semleges�t�-b�b�j ellenf�zet�t pr�b�lta min�l gyorsabban elk�sz�teni. Tudta, hogy Madam Pomfrey nem tudna mit kezdeni ezekkel a t�netekkel, de jobbnak l�tta, ha a v�la a gyeng�lked�n fekszik. Hermione kitette dohos szag� fafaragott tan�ri asztal�ra a hozz�val�kat. A professzor szemm�rt�k alapj�n �gy v�lte, hogy a boszork�ny nagyon pontosan kim�rte a cs�t�nylevet, a mentalev�lkivonatot �s a v�lavar�szf� sz�lait. Nem b�zva az eddigi hat �v tapasztalataiban �s a fiatal l�nyban, ellen�rizte a mennyis�geket, amik hajsz�lpontosan egyeztek.

Gondosan �sszekeverte a f�zetet, ami azonnal forrni kezdett �s n�h�ny perc leforg�sa alatt narancss�rga sz�nben pomp�zott. Ekkor rontott be szob�j�ba – alig hallhat�, gyors kopog�s ut�n – az igazgat�. Dumbledore-nak agg�d� arckifejez�s �lt ki csontos arc�ra, szeme csillogott a hirtelen izgalmak miatt. Sz�k pupill�ja m�g�l n�zett a b�jitalok mester�re. �lla �s szem�ld�ke egyszerre b�k�tt fel�.

- K�sz van m�r a f�zet, Perselus? – k�rdezte t�relmetlen hangon.

Piton hangtalanul b�lintott, �s az igazgat� fel� ny�jtotta az ellenszert.

Dumbledore a mark�ba rakta. Tenyer�t m�g meleg�tette az �vegcse.

- Nem akarok belesz�lni, de nem hiszem, hogy Antonio v�letlen�l adagolta t�l mag�t. – mormolta megsim�tva csimb�kokban �ll� sz�ghaj�t a professzor.

A sokat meg�lt �regember merengve n�zte az egyik kentaur-kopony�t.

- Szerintem se, Perselus, szerintem se. Kezd az idegeire menni, hogy nem kapja meg a kisl�nyt. Igen, biztos ez �ll a h�tt�rben. – b�logatott b�szen.

Piton is meger�s�tette ezt.

- Az egyik �r�mon az unok�ja k�ld�tt egy �zenetet Grangernek, hogy besz�lni akar vele. – eml�kezett vissza. – A szemtelen mugli m�g csak egy v�laszra sem m�ltatta. – k�hintett egyet, v�giggondolva utols� mondat�t.

Dumbledore eddig hal�ls�padt arc�n megjelent egy apr� mosoly.

- Ugyan, Perselus. Ugye, nem azt mondja, hogy �r�lt volna, ha Hermione vissza�r az unok�mnak?! Tudod, hogy tisztess�ges l�ny, �s figyel az tan�t�son. – �llap�totta meg az aggasty�n, �m l�tva a denev�rforma f�rfi s�t�t, lapos pillant�sait, tudta, hogy nem �rt vele egyet ebben.

- Vannak k�ts�geim. – gondolt vissza arra, mikor megl�tta Dracoval cs�kol�zni a l�nyt, azt�n kifaggatta �ket Veritaserummal. – V�lem�nyem szerint, vigy�k a Gyeng�lked�re a f�zetetet. – javasolta ep�sen Piton. Min�l el�bb le akarta z�rni a t�rsalg�st, melynek k�z�ppontj�ban Hermione Granger �llt.

A Gyeng�lked�n felt�n�en sok �gy telt meg. Ez a – m�g most is tart� – bulinak volt betudhat� �s annak, hogy sokan most ittak �let�kben el�sz�r vajs�rt… Az egyik, els�sforma fi�cska a has�t fogta, a m�sik csak ny�sz�rg�tt, a harmadik �gy markol�szta az �gy sz�l�t, mintha csak viharban verg�d� tutajon lenne.

Antoniot elk�l�n�tve tal�lt�k meg. Eszm�letlen volt, kiss� nyitott sz�jjal ter�lt el a h�feh�r �gyon. Teste ver�t�kezett, sz�ja remegett a t�ladagol�st�l.

- Val�sz�n�leg, � is t�l sokat ivott. – �llap�totta meg komoly arccal a javasasszony, �m l�tva az igazgat� kez�ben l�v� folyad�kot, ink�bb nem folytatta. – Vagy esetleg tudj�k mi baja van a fi�nak? – k�rdezte suttogva.

Dumbledore felvil�gos�totta a Madamot a t�nyekr�l.

- �, igen, azt tudom, hogy ha t�l sok semleges�t�t isznak, agressz�vv� �s hajthatatlann� v�lnak. Szem�lyis�gm�dos�t� a hat�s. A c�lj�t viszont nemigen �rtem? Mi�rt akart teljesen olyan lenni, mint a t�bbi di�k? – r�zta a fej�t a n�.

Se az igazgat�, se Piton nem v�laszolt a k�rd�sre, de mindketten tudt�k, hogy ez is csak egy �jabb k�s�rlet volt Hermione visszah�d�t�s�ra. Lassan belefolyatt�k a v�la sz�j�ba a folyad�kot. Mindh�rman tudt�k, hogy a hat�s csak �r�k m�lva jelentkezik. Dumbledore szeretetteljesen megsimogatta unok�ja arc�t, mely most oly’ nyugodtnak t�nt…. Olyan gondtalannak…

Ek�zben Harry �s Ron m�r t�l voltak a nyolcadik vajs�r�k�n is. Draco se panaszkodhatott, � �sszesen �t�t ivott meg, �s mell� mugli whiskyt fogyasztott. Ezt az egyet ismerte el a var�zstalan n�ps�g �let�b�l. Im�dta a j� min�s�g� mugli alkoholt.

Ron kipirult arccal csap�dott Hermione-hez, aki egy sarokban m�latta az id�t – legf�k�pp a mardek�ros tekintet�nek keres�s�vel valamint halk d�dor�sz�ssal. Mikor a l�ny mell� �rt, j� er�sen megkapaszkodott az egyik oszlopn�l, �s vizeny�s tekintettel b�multa �t.

- Ez van, amikor elvesz�titek a m�rt�ket. Mi�rt kell leinni magatokat a s�gra...g�sra....s�rga f�ldig, megmondan�d?! – akadozott a l�ny.

- �gy… - mondta k�t csukl�s k�z�tt a v�r�s - … volt b�tors�gom, ahhoz … - �s itt a t�megre szegezte �mul� tekintet�t – ahhoz…, hogy megcs�koljam Angelin�t. – mondta �s felnevetett.

Hermione is der�lt egyet az �szintes�gi rohamon. Nem gyakran hallotta a Weasley-fi�t ilyen felszabadultan besz�lni, f�leg akkor nem, ha n�nem� l�ny volt a t�ma. A griffend�les most Anglin�t tal�lta meg tekintet�vel, aki �pp Harryvel t�ncolt. L�that�an eg�szen j�l elvoltak… L�that�an, �lvezt�k egym�s t�rsas�g�t… �sszeb�jva t�ncoltak…

- Ron, az ott nem Harry, a l�nnyal?! – vonta �ssze szem�ld�k�t.

Ron tov�bbra is r�vedez� tekintettel pr�b�lta megtal�lni ism�t a p�rt, de csak �sszemos�dott foltokat l�tott mindenfel�. Mintha Hermione arc�b�l is kett�-h�rom is visszatekintett volna r�...
- Jajj, �gy m�g f�lelmetesebb vagy. Nem is mondtad, hogy vannak ikertes�id?! – ny�jtotta bemutatkoz�sra a kez�t Ron.

Hermione vett egy m�ly leveg�t az indulatt�l, amit Harry�k l�tv�nya keltett benne. H�t, persze. Harry nem b�rja elviselni, ha jobb valamiben ak�rki m�s. Szeg�ny, Ron, nem b�rja annyira az alkoholt, �gy most volt es�lye – nem felt�n�en – pr�b�lkozni a kreol sz�ps�gn�l. R�ad�sul, az a cafka hagyta is mag�t…

Feld�ltan indult el fel�j�k. A c�lj�t azonban meghius�totta valami, vagyis ink�bb valaki. Draco megragadta v�kony csukl�j�t a forgatagban, �s – b�r a l�ny ellenkezett – mag�val h�zta, kifel�… A mardek�ros szeglet fel�.

Hermione – aki szint�n ivott n�h�ny „korty” Esmeralda-kokt�lt – pr�b�lta kicsavarni kez�t az er�s szor�t�sb�l, de nem siker�lt. Draco v�gigh�zta a kihalt folyos�n, �s az egyik eldugottabb r�sz fel� ir�ny�totta.

- Mire k�sz�lt�l az el�bb? – k�rdezte er�teljesen a sz�ke fi�. Hideg k�k szeme idegesen fic�nkolt.
- Engedj el, Draco! F�j… - v�gott szenved� arckifejez�st Hermione. – Harry�ket akartam sz�tv�lasztani… Ron szerelmes Angelin�ba, �s Harry… � … mindig mindenkit…. el akar venni t�le. F�lt�keny t�pus. – pr�selte ki mag�b�l a szavakat, de meg is b�nta.

A fi� m�giscsak hat �vig volt a legjobb bar�tja, bizalmasa. R�ad�sul, senki nem tudta jobban rajta k�v�l, mif�le szenved�seken ment kereszt�l a S�t�t Nagy�r miatt.

- Nocsak, Gran… Hermio…one…, nocsak. – csettintett egyet nyelv�vel. – Harryt szidod nekem. – mosolygott ezen gonoszan. – Csak tudod, egy b�kken� van azzal amit akart�l volna tenni. Az, hogy Pottika tud r�lunk, �s ha te vagy �n besz�lunk neki – legf�k�pp r�szegen – nem val�sz�n�, hogy hallgatni fog. R�lunk. – mondta nyomat�kosan a mardek�ros.

Szeme a mondat alatt elid�z�tt a l�ny �velt, r�zsasz�n ajakain, form�s v�ll�n.

- �n nem vatyokkk r�szeg… - v�gott vissza, t�l hangosan a l�ny.

Draco r�tette mutat�ujj�t Hermione sz�j�ra, jelezve, hogy hallgasson el.

- Biztos nem?! – j�tszadozott egy kicsit.– Akkor val�sz�n�, hogy az sem �rdekel, hogy fel tudn�l j�nni a szob�mba? Megtal�ltam a felold�-b�b�jt. Nem volt egyszer�… - vonta �ssze szem�ld�k�t, �s v�gigsim�tott Hermione v�ll�n, majd f�le alatt, orr�t „v�letlen�l” a l�ny nyak�hoz �rintve. – J� illatod van. – �llap�totta meg.

A griffend�les agy�ban v�gigfutott a „mi lenne ha…?”, majd a „t�l kock�zatos” gondolatmenet. Meggy�z�bbnek egy�rtelm�en az els� verzi�t �rezte, �gy r�b�lintott a nem mindennapi aj�nlatra. Egy �jszaka a mardek�rosokn�l, Draco Malfoy szob�j�ban. �s az �lom m�sik szerepl�je �, a s�rv�r�, mugli sz�rmaz�s� egykori eminens – Hermione Granger.

- Nevets�ges egy p�r vagyunk. – jegyezte meg a l�ny, id�h�z�sk�nt. – De, mivel szeretem a kih�v�sokat… felmegyek veled…

Draco el�gedett arcot v�gott. Megfogta bar�tn�je kez�t, elmormolt n�h�ny var�zssz�t, melyeket m�g Hermione se ismert.

- Most m�r mehet�nk. – n�zett k�r�l a sz�ke, �s a l�nyra adta kapucnis p�l�j�t.

- Csak a biztons�g kedv��rt legyen ez rajtad, Granger… - hadarta Draco, �s nagy l�ptekkel felkapaszkodtak a l�pcs�n, �t a klubhelyis�gen. Malfoy szob�j�ig csak egy l�nnyal tal�lkoztak, aki a klubban aludt, az egyik halv�nyz�ld sz�n� kanap�n. Csendesen l�pkedtek a 13. sz�m� szob�ig, melyben id�n csak � lakott. El�h�zta p�lc�j�t, �s Hermione-ra meredt.

- Sz�p �jszak�nak n�z�nk �l�be, Granger… - villantotta ki fogait, �s kit�rta az ajt�t.