A k�z�pkor �s a renesz�nsz hat�r�n

Dante: Isteni sz�nj�t�k:

A Pokol

Dante Alighieri (1256-1321) az eg�sz k�z�pkori eur�pai irodalom legnagyobb k�lt�je, egyben tud�s �s politikus volt.
Firenz�ben sz�letett r�gi, nemesi csal�dban, de k�zvetlen �sei m�r c�h polg�rok voltak. A kor szok�sainak megfelel�en elv�gezte az als�bb egyh�zi iskol�kat. Gyermekkor�nak legnagyobb �lm�nye, hogy megpillantotta az akkor nyolc �ves Beatric�t. Hat�sa al�l akkor sem tudott szabadulni, amikor Beatric�t sz�lei �rdekh�zass�gba k�nyszer�ttett�k, majd mikor a fiatal n� 24 �vesen meghalt. Dante ezut�n Bologn�ban tanult az egyetemen. Csal�dja r�besz�l�s�re megh�zasodott, �s t�bb gyereke is lett.

Beatrice �let�nek tal�n legmeghat�roz�bb szem�lye. Gyermekk�nt pillantotta meg, �s r�gt�n beleszeretett. Az l�nyt alig ismerte, csak v�letlen tal�lkoz�sokkal kellett be�rnie. Mivel az igazi Beatric�t alig ismerte megalkotta mag�nak szerelm�t. Neki �rta Az �j �let c. verses pr�zai reg�nyt. Ebben a Dante �ltal meg�lmodott Beatrice a f�ld�nt�li sz�ps�gnek, a lelki tisztas�gnak, a nemess�gnek, a k�z�pkori vall�s �ltal ihletett t�k�letess�gnek lett egy �leten �t vez�rl� szimb�luma. A n� egy kicsit a trubad�rok el�rhetetlen h�lgy�hez hasonl�t.

Az �j �let lez�rta Dante ifj�s�g�t. A k�lt� a f�rfikor k�sz�b�t azzal a fogadalommal l�pte �t, hogy �gy fog �rni Beatric�r�l, ahogy n�r�l addig m�g senki. Ez a Beatric�hez m�lt�bb �nek az Isteni sz�nj�t�k, hisz ebben az � dics�s�g�t is �nnepelte. A m�vet 1307 �s 1320 k�z�tt �rta. Eredeti c�me Commedia. Csak az ut�kor csatolta hozz� az "isteni" jelz�t. A m�vet toszk�n nyelvj�r�sban �rta meg, megteremtve ezzel az olasz irodalmi nyelvet. Az Isteni sz�nj�t�kot joggal nevezik a k�z�pkor enciklop�di�j�nak, mert a k�lt� a korszak lexik�lisan teljes tud�st�meg�t dolgozta bele. A m� t�m�ja a l�rai �n t�lvil�gi utaz�sa: nagyszab�s� v�zi� keret�ben mutatja be a kereszt�ny vall�s t�lvil�gi tartom�nyait, a Poklot, a Purgat�riumot �s a Paradicsomot. Dante, a m�lyen vall�sos ember saj�t maga �s az emberi nem boldogs�s�t keresi. A m�vet �gy kezdi: A VERS. Azt az allegorikus utat mutatja be, hogyan tisztulhat meg az emberi l�lek a b�n�kt�l, hogyan juthat el a Poklon �s a Purgat�riumon kereszt�l a legf�bb j�hoz �s t�k�letess�ghez, az Istenhez az �gi paradicsomba. A k�ltem�ny m�faj�t nem lehet pontosan meghat�rozni, ugyanis t�bb m�faj saj�toss�gait �tv�zi. Szerkezet�ben azonban hat�rozott rend uralkodik. Sz�z �nekb�l �ll, amely h�rom nagy egys�gre bomlik, �gy a bevezet�sen k�v�l mindegyik r�sz 33-33 �neket foglal mag�ban. Minden birodalomban h�romszor h�rom r�sz van 9 k�r, 9 gy�r�, �s 9 szf�ra alkotja. A versszakok h�romsoros tercin�kb�l �p�lnek fel. A h�rmas �s kilences sz�mnak misztikus �rtelme van. A h�rom a Szenth�roms�gra, a kilenc pedig Beatric�re utal.

Dante m�ve ugyan misztikus l�tom�s, a Pokol nagyon is konkr�tnak t�n�, pontosan k�r�l hat�rolt, majdhogynem felt�rk�pezhet� r�szei a t�rnek. Az �t Jeruzs�lemn�l kezd�dik, �s a f�ld k�z�ppontj�ban �r v�get. A m� tele van korabeli esem�nyekre val� utal�ssal, rejtett c�lz�sokkal, allegorikus jelent�ssel. Az Isteni sz�nj�t�k h�s�t a k�z�pkorban csaknem szentk�nt tisztelt Vergilius k�s�ri a Pokolban �s Purgat�riumban. Vergilius szem�lye maga is egy utal�s. � a cs�sz�rs�g k�pvisel�je is, hisz az �korban Augusztus birodalmi c�ljait szolg�lta. Dante pontosan tud�s�t az id�pontr�l is.(1300 nagycs�t�rt�k�nek �jjel�t�l 1300 h�sv�t het�nek szerd�j�ig tart az utaz�s)

A Pokol kapuj�nak zord felirata �gy sz�l: A VERS. Isten Hatalm�t, az �s Szeretet �s a F� Okoss�g �r�k �rv�nyess�g�t hirdeti. A f�ldi b�n�k, a gonoszok itt nyerik el m�lt� b�ntet�s�ket, �gy ez a f�ld�n megbomlott erk�lcsi rend igazs�gos helyre�ll�t�s�nak sz�nhelye. B�r tele van fantasztikusnak t�n� szenved�ssel, a b�ntet�s legelk�peszt�bb form�ival, m�gis a Szeretet alkot�sa. A Pokolban �r�k�s alkony vagy fekete �j honol, az iszonyat �s a szenved�s ijeszt� hangjai hallatszanak. Ezek b�n�s�k, halottak, �gy csak a lelk�k szenved itt, de hogy elk�pzelhet� legyen Dante l�tszattesttel ruh�zza fel �ket. A m� h�se elfojthatatlan k�v�ncsis�ggal j�r k�zt�k. Keresi azokat, akiket ismer. B�r elismeri a b�ntet�s jogoss�g�t, sokakat sajn�l k�z�l�k, de van olyan is pl. a p�p�k, �s politikai ellenfelei, akiket megvet. Paolo �s Franceska t�rt�net�t meg�rti, hisz � sem h�zast�rs�t szerette.(A t�rt�net) B�r megszegt�k a k�z�pkori vall�si el��r�sokat, Dante a t�rt�net elmes�l�se k�zben egy�rtelm�en rokonszenvet �rez ir�ntuk. Annyira meghatja �ket a szerelmesek t�rt�nete, hogy el�jul.

Egy m�sik fontos epiz�d az Od�sszeusszal val� tal�lkoz�s. A k�lt� ismeri a h�s t�rt�net�t, melyet Hom�rosz meg�nekelt, �gy most �let�nek azon r�sze ir�nt �rdekl�dik, ami az Ithak�ra val� vissza�rkez�s ut�n t�rt�nt vele. Od�sszeusz elmondja, hogy... (a t�rt�net)

A Pokol lak�i tiszt�ban vannak b�neik s�lyoss�g�val. Egy r�sz�k sz�gyenkezik, �tkozza �s v�dolja mag�t, de vannak olyan lelkek is, akik b�szk�n, �n�rzettel viselik sorsukat, a Pokolban sem adj�k fel g�gj�ket. Nem t�rnek meg, mintha tudom�sul sem venn�k a szenved�st. A k�rhozottak szenved�se -amelyr�l az Isteni sz�nj�t�kban olvashatunk- csak �tmeneti �llapot. Az utols� �t�letkor a lelkek �jra egyes�lnek val�di, felt�madt test�kkel, s k�njaik akkor v�lnak �r�kk� �s m�g teljesebb�.