Ez a „Dante" bec�z�n�v. Akit csecsem�kor�ban �gy nevezett anyja, k�s�bb v�ltozatos szerelmei, bar�tai, majd politikai h�vei, azut�n nemzed�kr�l nemzed�kre ut�dai, amikor felid�zt�k, �s imm�r t�bb mint 700 esztendeje �gy �l a vil�girodalomban. Azt a sokarculat� f�rfi�t teljes igazi nev�n Durante Alighierinek h�vt�k. El�kel� firenzei csal�d fia volt abban az id�ben, amikor It�li�ban �letre-hal�lra vit�zott az egyh�z els�s�g�t, a p�pa felt�tlen fennhat�s�g�t vall� „guelf" p�rt �s a vil�gi cs�sz�rs�g els�bbs�g��rt k�zd� „ghibellin" p�rt. Csal�dja hagyom�nyak�nt mint guelf l�pett a k�z�letbe, �gy emelkedik a tekint�lyes v�ros�llam �l�re, Firenze priorja (k�zt�rsas�gi eln�ke) lesz. De p�rtja egy r�sz�vel egyre jobban tol�dik a vil�gi cs�sz�rs�g ig�nyl�se fel�. Ennek folyt�n egy �llamcs�ny p�rtja hatalm�t megd�nti, �s � mindhal�lig tart� sz�m�zet�sben �l �s mint hontalan az eg�sz ghibellin-mozgalom szellemi vez�ralakja, a vil�gi �llam politikai elm�let�nek megalapoz�ja lesz. M�lys�ges vall�sos l�t�re az egyh�z �s az �llam elv�laszt�s�nak els� megfogalmaz�sa is t�le sz�rmazik. Ha csak ennyi volna �lete tartalma, akkor is halhatatlan t�rt�nelmi alak volna. De izgatottan v�gigpolitiz�lt �lete szinte mell�kes mozzanat ahhoz k�pest, hogy irodalmi �letm�v�vel az eg�sz vil�girodalom egyik legnagyobb �s h�t �vsz�zad ut�n is az egyik legnagyobb hat�s� k�lt�je.

Amikor ifj� f�vel bel�p az irodalmi �letbe, a legizgalmasabb �j t�rekv�s It�li�ban az „�des �j st�lus" (olaszul: dolce stil nuovo), hogy ne az egyh�z, a hivatal, a jogalkot�s, a tudom�ny �kort�l �r�k�lt latin nyelv�n, hanem a falusi n�p, a v�rosi polg�rok �s a szerelmi vallom�sok nyelv�n, a nemzeti nyelven, vagyis olaszul �rjanak. A k�z�pkori vall�sos �nekek, a himnuszok latinul sz�ltak, a tud�s kr�nik�sok latinul reg�ltek r�gi kir�lyokr�l, de a lovagk�lt�k nemzet�k nyelv�n fogalmazt�k h�res szerelmes �nekeiket �s vit�zi t�rt�neteiket, minthogy hallgat�ik, a lovagok �s h�lgyeik nem tudtak latinul. Most azonban olyan tud�s k�lt�k, akik az �j verseket �rt�k �s az �j tud�s olvas�k, akik a verseket olvast�k vagy meghallgatt�k, tudtak ugyan latinul, de izgalmasabb volt sz�mukra a dolgoz� n�p meg a v�rosi keresked�k �s iparkod�k otthoni nyelve. Az akkori firenzei �j hangot keres� k�lt�k teh�t olaszul elm�lkedtek �s olaszul vallottak szerelmet.

Az ifj� Dante pedig hamar tudott igen j�l verselni �s felett�bb szerelmes volt. M�ghozz� egy olyan le�nyba, akit csak l�t�sb�l ismert, akivel m�g a k�vetkez� �vekben is alig-alig v�ltott egy-k�t sz�t. De �gy m�g reg�nyesebb volt a szerelem. Hozz� �rta epeked� k�ltem�nyeit az �ppen akkor divatoss� v�l� 14 soros form�ban, a szonettben. Akkor is, amikor h�r�l hallotta, hogy az im�dott h�lgy - Beatrice - f�rjhez ment �s amikor hamarosan j�tt a gy�szh�r, hogy ifjan meghalt. Dante a v�gyakoz�sban is, a b�natban is �s m�g ink�bb a gy�szban azt �rezte, hogy a szerelem megismer�s�vel �j �let kezd�d�tt a sz�m�ra. Tulajdonk�ppen ezzel a felismer�ssel fejez�dik be a k�z�pkori �s kezd�dik az eur�pai �jkori k�lt�szet. Ez a szerelmes, b�natos, gy�szol� fiatalember szenved�lyesen tanulja mindazt, amit tanulhat. K�lf�ldi egyetemeken is hajszolja az �j tudnival�kat. Elvet�dik P�rizsig is, ahol alig n�h�ny �vtizeddel el�bb a nagy pedag�gus �s iskolaszervez�, Robert Sorbon m�r kiform�lta az az�ta is r�la elnevezett h�res egyetemet. Ott a kor legjobb tud�sait�l tanulhatja, amit filoz�fi�r�l (m�g az arab filoz�fi�r�l is), az �kori nagy t�rt�net�r�kr�l, a teol�giai vit�kr�l tudni kell. �s k�zben P�rizsban is az otthoni olasz nyelven �rja gy�szol� szonettjeit a lelk�ben soha nem m�l� szerelemr�l.