Lovagi irodalom

• A kir�lyi �s nemesi udvarokhoz k�t�dik
• Nemesek, nincs f�ldj�k
• A m�sodik gyerek a lovag
• Vall�sos
• C�lja: a kereszt�ny �let szerepe
• Vit�zi �nek: h�stettek meg�nekl�se
• M�fajai:
• Lovagi eposzok, lovagreg�nyek

N�met→ Nibelung �nekek

Francia→ Ronald- �nek

Orosz→ Igor- �nek

Lovagreg�ny: Triszt�n �s Izolda

Trubad�r �nek, Minnesaug

Trubad�r: eszm�nyi szerelmet �s a lovagi rem�nyeket meg�nekl� szem�ly. Ezek a dalok az �let �r�meit fejezik ki, szerelemr�l, fiatals�gr�l sz�lnak.  Pl.: Walter von der Vogelweide: A h�rsfa�gak csendes �rny�n

• Lovagi �letide�l:

        Elismeri az egyh�zat

        A vil�gi boldogs�g

        Amivel a h�b�r�r megb�zza

• A lovagi irodalom epikus jelleg�
• Vit�zi �nekek
• A lovagi kult�ra a franci�kn�l vir�gzik
• Chonson de Geste
• H�st�rt�netet mes�l el, el�ad�sra sz�nt de nem olvas�sra
• Hivat�sos mulattat�k
• El�adt�k a vit�z�nekeket
• Jon gleur
• V�rosokban �nekelt�k
• Roland �nek= vit�zi �nek
• Francia nemzeti eposz
• Angolul maradt fennt
• Legr�gebbi �s legjobb min�s�g�
• 778 Nagy K�roly hadj�rat�t dolgozza fel /itt harcol roland �s itt hal meg/
• formailag: r�mes, alexandrin
• XI. sz�zadban
• Szerz�je ismeretlen
• T�bb v�ltozata is van
• Lovagreg�nyek
• X: sz.-ban
• T�ma: Nagy S�ndor h�d�t�sai, tr�jai mondak�r
• Breton mondak�r: kelta brittek t�rt�nete
• Arthur kir�ly �s a kerekasztal lovagjai, Merlin, Gr�l, Triszt�n �s Izolda (olv .napl�)

• A Nibelung-�nekek
• N�met nemzeti eposz
• Nibelungok: Kir�lyok
• Mesebeli kincs megszerz�se
• Siegfried szerelmei: Krimhilda+ Br�nhilda
• A trubad�r l�ra saj�toss�gai:
• Keresztes h�bor�k idej�n
• Udvari etikett betart�sa
• Nincs egyh�zi k�t�d�se
• Keveredik a legend�kkal
• Vil�gi
• Tudatos m�gonddal k�sz�tik
• Z�rt vil�g, neh�z beker�lni
• 2000db k�ltem�nyt felmondani �s ut�na �rhatott
• el�ad�sra sz�nt�k
• t�m�ja: szerelem �s fiatals�g, rem�nyked�s
• el�kel� sz�rmaz�s� f�rjezett h�lgynek �rj�k
• (nem h�zass�gt�r�s, jogviszony volt)
• fels�bbrend� l�ny

V�g�ns irodalom

à        k�z�pkori di�kirodalom

à        a v�g�ns sz� csavarg�t jelent

à        a legvil�gibb a k�z�pkorban

à        szabad gondolkod�s

à        a k�lt�k m�velt v�rosi di�kok

à        kirekesztve �rezt�k magukat→ l�zadnak

à        saj�tos �letvitel�k van

à        fontos szerep jut az �szt�n�k felsz�nre t�r�s�nek

à        a feudalizmus k�t�tts�geivel szemben �llnak

à        v�ndorok, k�bor lovagok, egyetemist�k, akik nem fejezt�k be tanulm�nyaikat, olyan papok �s szerzetesek, akik megsz�ktek hivat�sukb�l

à        a k�ltem�nyek b�r�lj�k:

·      a paps�got

·      jobb�gyokat (m�veletlens�g)

·      feudalizmust

·      polg�rs�g→ p�nzsz�r�s miatt

·      tul. k�p. Mindenkit

à        A p�nz az ember megront�ja

à        Alapt�m�juk: szerelem, boldogs�g, fiatals�g

à        Ovidius a mint�juk

o       R�mai k�lt�, akit sz�m�ztek Tomi v�ros�ba, mert csapong� �letm�dj�t meg�rta Augustus l�ny�r�l, J�li�r�l

o       Ovidius b�tran le�rta v�lem�ny�t mindenr�l �s mindenkir�l

à        Nyelve: latin

à        Versel�se: v�ltozatos, refr�nek, r�mek, szakaszokra tagolt

à       Gy�jtem�nye a CARMINA BURANA

o       XIII. sz�zadban keletkezett

o       Kb. 200 db-ot tartalmaz

o       Latin nyelv�

o       C�me �d�kra utal

o       Gaudeamus Igitur, O Fortuna

o       Megzen�s�tette: Carl Orff

A di�kk�lt�szet, m�s n�ven v�g�nsk�lt�szet a 12-13. szd-ban �lte vir�gkor�t. A vil�gi l�r�nak egy hars�nyabb hang� �ga. A m�velt v�rosi v�ndordi�koknak a k�lt�szete volt. Minden hangja az egy�nis�g �s az �szt�n�k szabad kibontakoz�s��rt sz�ll s�kra a feud�lis k�t�tts�gekkel, �s az egyh�z t�lz�saival szemben. Ezt nevezz�k l�zad� po�zisnak. K�ltem�nyeikben keser� indulattal ostorozz�k a k�z�pkori t�rsadalmi rend mindh�rom k�pvisel�j�t: a papot, a nemest �s a parasztot. Legf�bb t�m�juk az �let�r�m�k hirdet�se, a tavasz, a bor �s a szerelem dics�rete, az ifj�s�g magasztal�sa. A szerelmi versek azonban v�gyakoz�sukban, b�natukban �s �r�m�kben is kollekt�v jelleg�ek. M�g hi�nyzik bel�l�k a k�s�bbi renesz�nsz dalciklusainak nagy lelki reg�nye, halhatatlan gazdags�ga, �rzelmi finoms�ga. A f�leg latinul �rt versek rendk�v�l v�ltozatos form�j�, t�bbsz�r refr�nnel is ell�tott, r�mes alkot�sok. Gyakran himnuszok ritmus�ra �s dallam�ra kompon�lt�k �ket. A legh�resebb gy�jtem�ny, a 13. szd-b�l val� Carmina Burana, ami t�bb mint k�tsz�z latin nyelv� di�k�neket tartalmaz.