Patty, azaz Lilia oldala=)
Patty, azaz Lilia oldala=)
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Draco&Hermione
 
Piton&Hermione
 
James&Lily
 
Linkek
 
lomvilggal kapcsolatos linkek
 
Irodalom
 
gy mindenfle j dolog
 
Nagy mka s kacags
 
Fanfiction...meg egyebek:)
 
Kzpkor
Kzpkor : Kzpkori irodalom

Kzpkori irodalom

Pattty  2006.04.09. 19:22

Ez gyakorlatilag az egsznek az sszefoglalsa, rdemes elolvasni, sokat segt...:)

Kzpkor
A Nyugatrmai Birodalom bukstl, 476-tl szmtja a trtnelemtudomny a kzpkor kezdett, s a vgt egyesek Amerika felfedezsre 1492-re, msok az angol polgri forradalom kirobbansra 1640-re teszik. Mveldstrtneti szempontbl a kzpkor szzebb idszakaszt jelent: az V.szzadtl bontakozik ki s a XIV.szzad els felben kialakul j korszak, a renesznsz zrja le. Ngy nll korszakra oszthatjuk:

-Az tmeneti korszak, mely az V.-IX.szzadig tart. Ekkor mg nincs egysges vilgkp s a keresztny kultra sem terjed el.
-A Cluny-korszak (X.-XI.szzad), mely mr egysget mutat, ez a keresztnysg korszaka. Az aszktizmus, vezekls, nsanyargats jellemzi. Magyarorszg ekkor kapcsoldik be Eurpa kultrjba. Tmr, masszv ptszeti stlus, a romn
stlus jellemzi. Az e stlusban plt templomok, pletek a kzpkori lovagvrakhoz hasonltanak, s azt az rzst sugalljk, hogy a hvk biztonsgban vannak. A hatalmas falak, a zmk pillrek risi ert rasztanak. A teret flkrves boltozatok hidaljk t, s flkrv zrja le a keskeny, lrsszer ablakokat is. Falait a bibliai jeleneteket brzol falfreskk dsztik. Magyarorszgon Gza fejedelem s Szent Istvn kirly idejben indult meg a romn stlus ptszet. A korabeli pletek
elpusztultak, csak nhny templom alapfalait, alaprajzt ismerjk. Legnagyobb a szkesfehrvri bazilika, s legjobb llapot a tihanyi aptsgi templom altemploma maradt rnk.
-A harmadik korszak, a XII.-XIII.szzadot leli fel, ez a gtika idszaka. Eltntek a romn stlus hatalmas s vastag falai, karcs pillrek, keskeny bordk tartjk az egsz pletet. Az vegablakok cscsvben vgzdnek, s a tr lezrsa is cscsves megolds, kt krszelet sszeillesztsre szolgl. A templom homlokzatok jellemz elemei a hatalmas mret rzsaablakok s a dszt elemek szemkprztat gazdagsga gynyrkdteti a tekintetet. A knnyed, gbetr gtikus katedrlisok a mennyei dicssget, az egyhz hatalmt hirdetik. A merev romn szobrokkal szemben a gtikus szobrok lgiesek, valsggal lnek, mozogni ltszanak. A XII.szzadban ptettk a magyar
romantika legnevezetesebb alkotsait. Kzlk egyik legszebb a jki templom, vagy a pcsi dm. Ilyen stlus mg a Notre-Dame vagy a budapesti Mtys-templom. A hanyatls jegyben telik, ezt mr a hallflelem jellemzi. Ez a XIV.-XV. szzad idejre tehet.
A kzpkor "sttnek" nevezett vszzadaiban (V.-IX.szzad) Eurpa jelents rszn igen alacsony szintre esett vissza a mveltsg, az emberisg fejldse mgsem torpant meg ez alatt az id alatt. j szellemet, j vilgnzetet hozott a keresztny valls, mely elssorban a szegnyek s megalzottak kztt terjedt. Az j valls elutastotta a nemzeti vagy trsadalmi elzrkzst, s a megvlts eszmjt mindenkire kiterjesztette. Isten eltt minden embert egyenlv tett, s az emberi let elpuszttst hallos bnnek tartotta. A kialakul feudlis trsadalomban nagy szerepet jtszott az egyhz, aki a trvnyessg elvt, a mveltsg ignyt kpviselte. A kzpkori egyhz vilgszemlletnek kzppontjban az Isten s az vilga ll, szemben az kori mveltsggel, mely az emberre s vilgra sszpontostotta a figyelmet. Az egyhz a fldi let cljt a tlvilgi boldogsg, az rk dvssg elnyersben jellte meg: siralomvlgynek mondta a fldi ltet, mely szerinte a tlvilghoz vezet t llomsa csupn. Felfogsa szerint a termszet az ember szerves folytatsa.A szellemi, mveldsi let kzpontjai egyrszt a kolostorok voltak. Mellettk a szerzetesrendek folytattak kultrateremt s kultraterjeszt tevkenysget. A szerzetesek lelkszi feladataik mellett tantottak, knyveket msoltak, kpeket festettek, betegeket gygytottak s pleteket is terveztek. A kzpkor szerzetesrendjei kztt idben a legels a Szent Benedek rendje vagyis a "bencs" papok kzssge volt. Majd ksbb jak alakultak, mint pldul az goston-rendi kanonok s a cisztercita vagy a ferences szerzetesek rendje. A latin nyelv egyhzi irodalom megteremtette a latin nyelven nekl dikkltszetet: a vgnsok vagy goliardok pozist.
Az egyhzi irodalom egyik kpviselje
Szent goston, aki kezdetben tkozl letet lt, majd pedig risi tekintlyre tett szert. tvette a keresztny filzfiba mindazt, amit az antikban fontosnak s rtkesnek tartott. Teolgija szerint legjobb j az Isten; a Stn clja, hogy az embert bnbe vigye, s az Isten clja, hogy az embert megmentse a Stntl. Szerinte a ltezsnek hrom f sszetevje van: a szm, a mrtk s a sly, teht a Szenthromsg. Vlemnye szerint a vilgban a harmnia a legcsodlatosabb. Vallomsok cm mvben az nvalloms, a gyns, az ima, filozfiai elmlkedsek, letrajzi adalkok keverednek. Az els rsz letrajzi jelleg. lettjt vilgtja meg a megtrsig s desanyja hallig. A msodik rsz kicsit elvontabb: goston sajt lelkt a bn s erny csatjnak szntereknt mutatja be. A harmadik rszben a Teremts knyvt magyarzza, a semmibl val teremts krdseit trgyalja. A mben els zben tekinthetnk bele az emberi llek mlysgeibe, egy kereszetny hv lelkbe. A keresztny szemllet kzpontjba a fldi let megvetse, a halltudat s a tlvilg kerlt. A tlvilgi boldogsghoz az nmegtagadson keresztl vezet az t. Az ember legnagyobb ellensge a test, ezrt bjttel, nsanyargatssal kell knozni a llek megtisztulsa rdekben.Az egyhzi irodalom nyelve a latin volt, de ksbb megindult a latin szvegek tdolgozsa a klnbz nemzeti nyelvekre. A vallsos irodalom mfajai kzl az imdsg, a prdikci, a passi, a plda, a ltoms, a himnusz s a legenda volt a legnpszerbb. Az egyhzi lrai kltszet a himnuszokban rte el a
cscspontjt. A kzpkori himnuszok istentiszteletek alatt nekelt Istent magasztal, a szenteket dicst, emelkedett hangulat kltemnyek. A himnuszkltk kztt is a legkivlbbak kz tartozik Pierre Ablard. Legismertebb mve a Szombatesti himnusz. A vers csupa lelkeseds s ujjong rm: a tlvilgi, a mennyei boldogsg ltomsa. A fldi szmkivets az gi bke
s nyugalma vrja az dvzlteket, akik az angyalokkal egytt egy rkkvalsgon t neklik nnepi himnuszaikat.Assisi Szent Ferenc vallsossgt az rm s a szabadsg jellemezte. Hres kltemnye az olaszul rt Naphimnusz, a Mindenhathoz szl, de Isten szinte azonosul a vilggal, s a klt a termszeti jelensgeket (nap, hold, csillagok, szl, vz, tz) testvreiknt szltja meg. Assisi Szent Ferenc szmra a termszet mr nem a megvetend siralomvlgy, hanem az Isten gynyr alkotsa. A XII.szzad vgn s a XIII.szzad elejn szembetn a Mria-kultusz alakulsa. A Mria-himnuszok egyik fajtja a siralomnek. A Mria-siralmakban valsgos fldi rzsek, emberi fjdalmak, evilgi gondok is kifejezsre jutottak. Az
egyik legnpszerbb Mria-siralom a Stabat mater, szerzje Jacopone da Todi. Az anya irnti rszvt s sznalom felkeltse, majd pedig a csodlkozs utn a Mrival val azonosuls vgya imba vlt t: knyrg a "szzek szzhez" mennyei kzbenjrsrt, hogy halla utn a plms paradicsomban, a mennyorszgba juthasson. A Halotti beszd s Knyrgs 1200. krl keletkezett magyar szveg egy prdikci. A szertartsi rend rtelmben a koporsnak a srba lebocstsa s szentelt vzzel val meghintse utn hangzott el.  A korabeli pap a hall megrendt komorsgt idzi fel. A bn vgzetes voltt igazolja, feleleventi a paradicsombeli tilalmat, dm bnbeesst s kvetkezmnyeit. Figyelmeztet gesztussal mutat a srgdrbe: egy ember sem kerlheti el ezt a "vermet", mert mindnyjan afel kzelednk. Befejezsknt imdkozsra szlt fel a halott bns lelkekrt.

Az magyar Mria-siralom 1300. tjn lejegyzett magyar vallsos vers, melyben mr fejlett rmek s tudatosan alkamazott allitercik tallhatk. Vltozatos a rmelhelyezse: elfordulnak prosrmek (aabb), flrmes megoldsok (xaxa) s
bokorrmek is (aaa). Gyakori stilisztikai formja az egyfle tlzfok "vilg vilga", jelentse: legragyogbb vilgossg,fnyessg. A kltemnyben Mria egyes szm els szemlyben szlal meg. A fia knhallt szemll asszony tehetetlen ktsgbeessben szlal meg. Hol nmaga nyomorult llapott zokogja el, hol pedig fit szltja meg anyai beczgetssel, s nmagt ajnlja fel a hallnak gyermeke helyett, hol pedig Jzus knzihoz knyrg kegyelemrt. A vers befejezsben feltr a tbolyult anyai sikoly: ha mr nem mentheti meg egyetlen fit, legalbb osztozni akar vele a hallban.A kzpkori legenda Krisztus, Szz Mria vagy valamely szent letnek a velk kapcsolatos csods trtnetnek przai vagy verses elbeszlse. A szerzk legtbbszr egyestettk a fldi ltet megvet, az istenes letet propagl trtneteket az antik regnybl s a keleti mesekincsbl vett motvumokkal tettk rdekess. A legendk kezdetben latin nyelven rasztottk el Eurpt. Ksbb, a XII.-XIII.szzadban anyanyelven szlaltak meg. Latin nyelven szlettek meg az els magyarorszgi legendk, a XI.-XII.szzadban Szent Istvnrl, Szent Imrrl, Szent Lszlrl, Gellrt pspkrl. A magyar nyelv irodalom kezdett a XIII.szzad elejre vagy kzepre kell tenni. A Margit-legenda IV.Bla kirly szentt avatott lenynak a trtnete 1310. krl keletkezett magyar nyelven. Margit az egyhz ltal teremtett idel megtestestje. A legenda egyes esemnyei a jellemzs eszkzei. Margit rendkvli egynisg, aki a fldi let megvetsben, nsanyargat aszkzisben s a szegnysghez val ragaszkodsban minden trsa fltt ll, s mennyei boldogsgra trekszik. A keresztes hbork utn megjelent a polgrsg, s vele egytt a kzpkori rtelmisg is, aki szellemi munkbl lt. A keresztes hbork ltrehoztk a "lovagsg" intzmnyt, s ki is tgtottk a kzpkori ember vilgkpt. A
lovagi idel volt az eurpai ember egyik legels olyan eszmnye, amely mr ezen a vilgon kereste s tallta meg az let rtelmt, nem a msvilgon. A lovag ktelessgei kz tartozott a keresztny hit vdelme, az elesettek, a gymoltalanok, a nk oltalmazsa. Az udvariassg, a testi poltsg, a vidmsg s az udvari szerelem tartoztak mg a lovag jellemz vonsai kz. gy lettek a szellemi let kzpontjai az egyetemek, a fri vrkastlyok s a kirlyi udvarok. A lovagi kultra teremtette meg a lovagi epikt: a lovageposzt s a lovagregnyt. A lovageszmnyt dicst hsi nekek kzl a legnevezetesebb a francia Roland-nek (XII.szzad). Roland, a csszr rokona, a szaracnok ellen kzdve esik el, ruls kvetkeztben a Pireneusok hegyei kztt. A kltemnyt a keresztes hadjratok lelkesedse hatja t. Hsei igazi lovagok, Istenrt, a kirlyrt s Franciaorszgrt harcolnak. Lovagi eposz mg az Igor-nek s Nibelung-nek.

A lovagi irodalom msik kiemelked mfaja a lovagregny. A kzpkor egyik leghresebb lovagregnye a Trisztn s Izolda a kelta mondra vezethet vissza. Trisztn megli a hatalmas vrszomjas rist, Morholtot, de a kzdelemben maga is hallos sebet kap. Csak abban az orszgban tudnk meggygytani, ahonnan a mreg szrmazik. Trisztn eljut az r partokra s ott a kirlylny Aranyhaj Izolda meg is gygytja. Hazatrse utn meneklnie kell, hiszen ittak az rk szerelem italbl, ezzel megpecsteldik sorsuk: a fellngol szenvedly ellen semmit sem tehetnek. Felesgl veszi Fehrkez Izoldt. Amikor jra hallosan megsebesl, szerelmrt zen, de felesge flrevezeti a haldokl hst. Trisztn meghal, szerelmese pedig kveti a hallba. Ebben a mben az rk, legyzhetetlen szerelem jtssza a fszerepet. Trisztn s Izolda szerelme mellett eltrpl a
vilg minden gondja, semmiv foszlanak a vallsi s a trsadalmi ktttsgek. A kor felfogsa szerint ilyen szenvedly csak hzassgon kvl ltezhet, hiszen a feudlis hzassg alapja nem a szerelem. Szksgszer a hallos kifejlet, hiszen a regny nem tudja trvnyesteni a fhsk szerelmt. Mr csak a hallban lehetnek egymsi, a srokbl kinv sszelelkez virgok formjban. A lovagvilg jellegzetes szerelmi kltszetnek a trubadrlrnak Provance-ban volt a blcsje. Itt a trubadrok provnszul nekeltek. Mindez nmet fldre is tterjedt, ottani mveli a minnesngerek. A szerelmes n csak frjes n lehet,
sohasem leny. Hzassg s szerelem nem egyeztethet ssze ebben a lrban. Igazn nagy kltszet csak akkor szletik ebben a korban, amikor a szemlyes lmny s az szinte hang szttri a lovagi lra sablonos formulit. Walther von der Vogelweide a nmet irodalom legnagyobb lrikusa, aki egyniv tette a minnesng sokfell fond szlait. Egyni hang kltemnyeibe beleolvasztotta a npdal s a vgnskltszet friss elemeit. Tmi sokrtsge, rzelmi gazdagsga, jszer formai megoldsai rvn a lovagi kltszetet soha nem ltott magaslatra emelte. Szerelmi lrjban nem az elrhetetlen n utn epekedik, hanem klcsns szerelemre vgyik. Verseiben rendszerint a termszet a szerelmesek tallkozsnak szntere. A hrsfagak csendes rnyn... kezdet helyzetdala a kzlsre vgy s mgis kibeszlhetetlen lmny kettssge. Egy kislny dalolja el az jszakai szerelmi tallka, a beteljeslt szerelem boldogsgt. Kompozcija tudatos szerkeszts: az els s utols strfa a csalogny-motvummal krbeleli, mintegy elrejti a titkolni kvnt szerelmi lmnyt.
Vgnskltszet. A XII.-XIII.szzadban lte virgkort, a vilgi lrnak egy harsnyabb hang ga, a vgnsoknak vagy goliardoknak a kltszete. Lzad pozis ez: minden hangja az egynisg s az sztnk szabad kibontakozsrt szll skra az egyhzi vilgnzet tlzsaival szemben. Kltemnyeikben keser indulattal ostorozzk a papokat, a nemeseket s aparasztokat. Haragjuk a pnz hatalma s ereje ellen jut kifejezsre. Nem ismernek szletsi nemessget s lenznek mindenkit, aki mveletlen. Legfbb tmjuk az letrm hirdetse, a szerelem dcsrete, az ifjsg magasztalsa. A fleg latinul rt versek
rendkvl vltozatos formj, tbbszr refrnnel is elltott rmes alkotsok. Gyakran a himnuszok dallamra komponltk ket. A leghresebb gyjtemny a XIII.szzadbl val Carmina Burana, tbb mint ktszz latin nyelv dikneket tartalmaz. Ebbl a korbl val a Gaudeamus igitur kezdet diknta is. Carl Orf alkotott zenei kompozcit a Carmina Burana szvegeire.
Franois Villon a XV.szzad kiemelked francia kltje, a renesznsz virgkorban lt s alkotott, de egsz kltszett zaklatott lete ellenre is mly vallsossga, hallflelme, a pokoltl val rettegse s az isteni knyrletben val remnykedse a kzpkorhoz kapcsolta. Mikor nvdelembl hallosan megsebestett egy rszeg papot, hnapokra bujdossra knyszerlt. Ksbb egy rabls miatt el kellett hagynia Prizst, majd pedig az orleansi pspk bebrtnzte. XI.Lajos trnra lpse mentette meg az akasztftl. Ekkor visszatrt Prizsba s megalkotta lete fmvt, A nagy testantumot. A m 173 strfbl (8 soros) n. oktvibl ll. 15 ballada, egy rond, egy dal, egy panasz, egy tants s egy srfelirat keldik a versszakok kz. A trvnytl ldztt csavarg-klt a hall fenyeget kzelsgben tekinti vgig lett,
kszt szmvetst. Az let szpsgei, rmei s slyos viharai negatv mdon jelennek meg mint rkre elvesztett rtkek. Hatalmas ellenttek feszlnek Villon mvben: a kicsapong zlltt let szemben ll a kzpkor vallsos htatval. Az letrm llandan ellenttbe kerl a gytr halltudattal. Villon hv keresztny volt s elhibzott lete ellenre is hitt a megvltsban,
az isteni megbocsts kegyelmben. Egyni szenvedseinek emlkvel kezdi kltemnyt: elpanaszolja letnek keser esemnyeit, tkot szr a rabtart orleansi pspkre, kifejezi hljt a szabadt kirly irnt.

Diomedes mesjvel azt igazolja, hogy a szegnyeket csak sanyar helyzetk, a szksg knyszerti bnre. A kltemnyben jelents szerepet jtszik a hall, az let gyors mlandsgnak hangulata. A hall arra figyelmeztet, hogy a fldi dolgok mlandak, s a trsadalmi egyenltlensgek megsznst is jelkpezi: a hallban a klnbz rang halandk mind egyformk. Villont elssorban nem a hall, hanem
az let elvesztse tlti el fjdalommal. Klnsen a ni bjak sszeomlsa kelt benne borzadlyt. A provanszl eredet ballada Villon idejben tncdalt jelentett. Terjedelmk alapjn szoks megklnbztetni egyszer balladkat (ngystrfs) s a hat versszakbl ll ketts balladkat. Az egyszer ballada hrom (8-10 soros) versszak utn egy rvidebb (4-6 soros) strft: n. ajnlst tartalmaz, mintegy sszefoglalva a vers mondanivaljt. A versszakok ltalban refrnnel vgzdnek. A ketts balladnak tbbnyire nincs ajnlsa. A J tants balladja a rossz leteknek cm kltemny A nagy testamentum egyik bettje. A cm flrevezet hiszen a vers ppen arrl szl, hogy semmifle j tantssal nem vlthat meg a vilg. Villon kiss cinikusan ismtli a visszatr refrnben, hogy akr tisztessges, akr tisztessgtelen valaki, pnze, keresete borra s lenyra megy el. Villon legfontosabb ernye a kpmutats megtagadsa, a hazugsgokkal szembefordul tisztasg. A Testamentum vgn ll Zrballada egyes szm harmadik szemlyben szl a szegny Villonrl, mint aki mr halott, befejezte lett, lezrta a Testamentum lapjait. A verset indt gyszos hangulat komikumra vlt t: szeretjnek bosszja okozta hallt, gy kidobta,
hogy minden bokor, tske megciblta. Az Ajnls tovbb oldja a gyszos hangulatot, hiszen a vers hse tovbb bcszott a fldtl. A bor s a szerelem motvuma jelenik meg, mint oly sok versben, s irnikus mdon sejteti, mintha letnek ez lett volna legfbb tartalma, clja. Megrz ervel tr fel belle a megtisztuls haja, az szinte bbnat imja. Srfeliratt gy fogalmazza meg:

"Meglte mor fegyvere, | Most itt nyugszik e hant alatt. | Franois Villon a
neve, | s szegny kisdik maradt. | Nem szerzett vagyont ezalatt, | Hisz
odaadta mindent, | Kenyeret, asztalt, kosarat, | Mondj egy imt, az
Istenrt...".

 

 
Men
 
Beszlgessnk!
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
ra
 
hnyan vagyunk?=)
Induls: 2006-01-03
 
Irodalom
 
Sta a mltban (A walk to remember)
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!