A rom�n st�lus a 10 - 12. sz�zadra jellemz� eur�pai �p�t�szeti �s m�v�szeti st�lus. Legmeghat�roz�bb elemei a templomok �s kolostorok, amelyek a harcos egyh�z, a belvisz�lyokt�l �s k�ls� fenyeget�sekt�l gy�t�rt kereszt�nys�g jegyeit t�kr�zik: z�m�k form�k, vastag falak, l�r�sszer� ablakok. A st�lusjegyek a korai kereszt�ny, valamint a karoling �p�t�szetet �tv�zik. Mag�t az elnevez�st csak a 19. sz�zad els� fel�ben honos�totta meg Caumont francia m�v�szett�rt�n�sz, utalva a st�lus r�mai eredet�re, b�r abban keverednek germ�n, biz�nci �s iszl�m elemek is.

T�rt�neti �sszef�gg�sek

843-ban sz�thullott a frank birodalom, az ezzel j�r� hatalmi visz�lyok, �j �llamok l�trej�tte �s a normannok, majd a magyarok bet�r�sei jellemzik a 9.-10. sz�zadot. Ezek megsz�n�se ut�n a p�pas�g hatalma megszil�rdult, l�trej�tt a magyar, a cseh �s a lengyel �llam, a nyugati szl�vok is felvett�k a kereszt�nys�get. A n�met cs�sz�rok �s a p�p�k visz�lykod�sai �s a keresztes hadj�ratok jellemzik m�g ezt a kort.

Franciaorsz�gban a 10. sz�zad v�g�n a Capetingek ker�ltek uralomra. A kir�lyi hatalom �s a v�rosi polg�rs�g megszil�rdult. Ez a keresztes hadj�ratok sor�n l�trej�v� nemzetk�zi kereskedelemnek is k�sz�nhet�. A 12. sz�zadban Franciaorsz�gban j�nnek l�tre a premontrei, a ciszterci, a domonkos �s a ferences szerzetesrendek, amik nagy hat�ssal lesznek az �p�t�szet fejl�d�s�re is.

I. Ott� 962-ben R�m�ban cs�sz�rr� koron�ztja mag�t �s megalap�tja N�met-r�mai Cs�sz�rs�got. Ekkor t�r ki az �n. invesztit�ra h�bor� is, ami v�g�l a p�p�k gy�zelm�vel �r v�get.

Angli�ban a tr�nt a d�n kir�lyok ut�n 1066-ban Normandia hercege, H�d�t� Vilmos foglalja el.

It�li�ban hatalomra tesznek szert a v�ros�llamok: Velence, Firenze, Genova �s Pisa. A normannok uralkodnak ez id�ben It�lia d�li r�sz�n �s Szic�li�ban is.

St�lusjegyei

A rom�n st�lus� templomok a kora kereszt�ny bazilika hosszanti elrendez�s�re �p�lnek. A templomok f� r�szei: az el�csarnok, a hosszh�z, a kereszth�z, a szent�ly, a k�rus, az altemplom, a kripta, valamint a sekrestye. A szent�lyben, amely eredetileg csak apszisb�l �ll, tal�ljuk az olt�rt is, amit t�bbnyire magasabb padl�szinttel �s korl�ttal vagy magas szent�lyrekeszt�vel k�l�n�tenek el. A szent�lyrekeszt� el�tt gyakran cib�riummal fedett n�polt�r tal�lhat�. Jellegzetess�ge a rom�n templomoknak a k�pos torony, toronyp�r is.

A k�poln�kn�l tal�lkozhatunk k�zponti elrendez�ssel is: k�r, soksz�g vagy sokkar�jos alakzatban.

A templomok belsej�t fresk�kkal vagy mozaikk�pekkel d�sz�tett�k. Az ablakok lehetnek ikerablakok, r�zsaablakok, f�lk�r�ves z�r�d�s�ak. Ezek igen gyakran kett�s vagy h�rmas ikerablakok, amelyeket oszlopok osztanak meg. Kedvelt elemek a r�zsaablakok is, elegend� nagys�g eset�n kis sug�rir�ny� oszlopokkal. A b�lletes kapukat gyakorta geometrikus �s n�v�nyi alakzatok, valamint szobrok d�sz�tik, amelyek �ltal�ban a kapub�lletek oszlopai k�z�tt, a ny�l�sok felett, az oszlopf�k�n tal�lhat�ak meg. A szem�ld�kgerenda f�l�tt a domborm�ves k�lap, timpanon tal�lhat�. A szobrok merev, aszketikus t�pusok, �rzelmek �br�zol�sa n�lk�l. Bibliai szenteket vagy szent kir�lyokat �br�zolnak.

Az oszlopf�k kezdetben a korai kereszt�ny �s karoling �p�t�szetben haszn�latos antik form�kat k�vetik, k�l�n�sen a d�szes korinthoszi mint�kat. K�s�bb azonban elterjedt a rajnai vagy kockafejezet. Ez egy kocka alak, amit alul g�mbszer�re csiszoltak. Ezt gazdag faragott d�sz�t�s bor�tja, amely lehet geometrikus, n�v�nyi vagy �llatalakos, s�t ember- vagy sz�rnyalakos is. A kockafejezet azut�n �talakul red�s �s a trap�zfejezett�. A rom�n �p�t�szet k�sei eml�kein m�r bimb�s �s leveles kehelyfejezetet tal�lunk, ami m�r �tmenet a g�tikus st�lusba.

Az oszlopok t�rzse lehet sima, csavart, pikkelyes, gy�r�kkel osztott de ak�r �rdekesen �sszecsom�zott is. Gyakori az ikeroszlop, de lehetnek t�bb oszlopb�l �ll� k�tegek is.

Az oszlopl�bazatok az attikai i�n mint�t k�vetik.

Kezdetben dongaboltozatot alkalmaznak, ezt k�s�bb a keresztboltozat v�ltja fel. A boltozat a rom�n �p�t�szetben kezdetben meglehet�sen s�lyos, ez�rt a s�lycs�kkent�s ig�nye miatt j�n l�tre bord�s keresztboltozat, ami lehet�v� tette a k�nnyedebb, t�gasabb terek kialak�t�s�t.

A pill�rek l�bazatra, t�rzsre �s fejezetre tagol�dnak. Keresztmetszet�k alapidoma a n�gysz�g, a soksz�g, a k�r vagy a g�r�gkereszt. A tagozott pill�reket f�l- �s h�romnegyed oszlopokkal �s m�s elemekkel eg�sz�tik ki.