Aquin�i Szent Tam�s

Aquin�i Szent Tam�s (1224 - 1274, Szentt� avatt�k 1323-ban) A Skolasztika legismertebb �s legnagyobb filoz�fusa.

A Skolasztika k�z�pkori ir�nyzat, mely nev�t arr�l kapta, hogy az iskol�k k�r�li �letben alakultak ki ezek a gondolatok, melyek alapjait az �kori filoz�fi�k alkott�k. (Plat�n �s Arisztotel�sz) Korszakol�sa: Preskolasztika (VI. - X. Sz�zad, kiemelked� filoz�fus: Johannes, Scotus Erigena) korai skolasztika (XI. - XII. sz�zad, kiemelked� filoz�fus: Canterbury Anzelm, Ab�lard) nagy skolasztika (XIII. sz�zad, kiemelked� filoz�fusok: Aquin�i Szent Tam�s, Bonavent�ra, Duns Scotus) k�s�i skolasztika (XIV. - XV. sz�zad, kiemelked� filoz�fus: Occam) F�bb elt�r�sei a Skolasztikus alkot�knak az Univerz�l�kr�l, az �ltal�nos fogalmakr�l alkotott v�lem�nyek. Ez a vita az Univerz�li�k term�szet�r�l sz�lt, vagyis, hogy ezek val�ban l�teznek vagy csup�n elnevez�sek az ember �ltal �ltal�nos�tani k�v�nt dolgokra. Az Univerz�l�knak k�t fajt�ja volt, a predikat�v (�ll�t�sk�nt szerepl� tulajdons�gok) �s a form�lis (absztrakt t�rgyak). A Nominalist�k ezeket puszta szavaknak tekintett�k, a Konceptualist�k csak az ember tudat�ban l�tez�knek, m�g a Realist�k a val�s�gban is l�tez�knek ismert�k el.

Aquin�i Tam�s �j alkot�sai �s rendszerez� tev�kenys�ge jelent�s volt a korban, mivel a kor gondolatvil�g�t pr�b�lta k�zel�teni az egyh�z �ltal megfogalmazott gondolatokhoz, melyek a Gnoszticizmust (a filoz�fia Isten megismer�se, �s a vil�g �seleme egy megismerhetetlen j�) tagadt�k meg, J�zus �s az Atya k�zti viszonyt t�rgyalt�k. Ezzel Augustinus (�goston) filoz�fi�j�t pr�b�lta a kor Skolasztik�j�hoz k�zel�teni. Ez�rt Arisztotel�sz m�veib�l hiteles ford�t�sokat k�sz�tett, az eddigi torz�tott Avicenna- �s Averro�s-tolm�csol�sok helyett. Tam�s a filoz�fi�t h�rom f� r�szre bontja, melyek:

1.) A Logika, mely a megismer�s �s rendszerez�s alapvet� eleme.

2.) Az Elm�leti Filoz�fia, melynek r�szei: a term�szetfiloz�fia, a matematikai �s a metafizikai (�rz�kek feletti �s absztrakt gondolkod�ssal felfedhet�) filoz�fia.

3.) Erk�lcsfiloz�fia (a gyakorlati filoz�fia).

Aquin�i Tam�s szerint a megismer�sben az �rz�kel�sb�l indulunk ki, de a megismer�s nem elegend� a gondolkod�s sz�m�ra, az alkot�shoz sz�ks�g van az alkot� �szre, mely az isteni vil�goss�g felhaszn�l�s�val teljess� teszi az ismeretek megszerz�s�re ir�nyul� t�rekv�s eredm�ny�t. A Teremt�s eman�ci�, a vil�g Istenb�l �rad ki, �gy annak szerves r�sze. A l�t nem a l�tez�k�, hanem ezek a l�tez�k mind�ssze (ideiglenesen) r�szesednek a l�t aj�nd�k�b�l. Azt nem veszik el, �s nem is haszn�lj�k igaz�b�l. A L�t f�k�ppen a transzcendent�li�kb�l �ll, melyek �rtelemmel fel nem foghat�, az emberi �rz�keket t�lsz�rnyal� dolgok. �gy, mint nem anyagi dolgok, a transzcendent�li�k csak Istent�l eredhetnek, csak�gy, mint a vil�g �s a l�t, melyet nem haszn�lnak, de benne l�teznek a l�tez�k. Ezek a transzcendent�li�k: a dolog, a l�tez�, az egy, az igaz, a j� �s a sz�p. Ezek Isten aj�nd�kai mellyel az emberek nem rendelkezhetnek, de azt haszn�lhatj�k. Term�szetesen nem r�szes�l mindenki egyform�n ezekben az aj�nd�kokban. Az Ember Istent�l alapvet� szabads�got kapott, mely seg�ts�g�vel meg�t�lhet� az Erk�lcse �s a tettei.

Aquni�i Tam�s f� m�ve a Summa Theologica, melyben rendszerezett tudom�nyos levezet�ssel ismerteti a semmib�l val� teremt�st. Ezt h�rom szinten vizsg�lja: a dolgok l�trej�tt�re pr�b�l v�laszt adni, majd a Teremt� �s teremtm�nye k�zti k�l�nbs�geket t�rgyalja, v�g�l a Teremt� �s teremtm�nyek k�z�tti �lland�v� v�l� kapcsolatot elemzi. A probl�ma l�nyege a Teremt� �s teremtett k�z�tti k�l�nbs�g. Ezen a r�szen Aquin�i Tam�s a r�szes�l�s (Methexisz) fogalm�ra ny�lik vissza, melyet Plat�n ismertetett. A m� t�bbi r�sz�ben viszont Arisztotel�sz filoz�fi�j�ra t�maszkodik. Ennek oka az, hogy a Methexisz alkalmas a Teremt� hasonl�s�g�nak �s k�l�nbs�g�nek kifejez�s�re. A teremtm�ny ugyanis, mint l�tez� (a l�tez�s Isteni adom�ny�ban r�szes�l�) hasonl�t Istenre. A v�gtelen �s a v�ges k�zti k�l�nbs�g (v�gtelen) azonban elt�vol�tja Isten hasonl�s�g�t az embert�l. Ezt Aquin�i Tam�s a k�vetkez�k�pp fogalmazza meg: "Valamik�ppen azt mondhatjuk, hogy a teremtm�ny hasonl� Istenhez, de azt nem �ll�thatjuk, hogy Isten a teremtm�nyhez hasonl�t." (Summa Theologica I, 4, 3) �gy a teremtett �s a teremt� egyszerre hasonl�t �s nem hasonl�t egym�sra. A k�l�nb�z�s�g �s a hasonl�s�g a vil�g �s Isten k�z�tt k�l�nb�z� m�rt�k�, a k�l�nb�z�s�g mindig nagyobb. A vil�g hordoz ugyan Isteni jeleket, de a k�l�nbs�g m�gis v�gtelen a kett� k�z�tt. Ez az anal�gi�s megfelel�s�g. (similitudo per analogiam) Ezt az anal�gi�t a Later�ni Zsinat is jellemzi, a k�vetkez�k�ppen: "a Teremt� �s a teremtm�ny k�z�tt nincs olyan nagy hasonl�s�g (similitudo), hogy ne lenne felfedezhet� a k�zt�k lev� m�g nagyobb m�rv� elt�r�s (dissimilitudo)"

Aquin�i Tam�s Arisztotel�szt�l �tveszi a n�gy �selvre alapul� tan�t�st is. Ez a n�gy metafizikai �selv a k�vetkez�: l�tes�t� ok (causa efficiuens), anyagi ok (causa materialis), l�nyegi ok (causa formalis), c�l-ok (causa finalis). Arisztotel�sz szerint ez a n�gy ok kett�re vezethet� vissza, azonban Aquin�i Tam�s ezt a visszavezet�st jelent�sen m�dos�tja, mivel annak indokl�s�t probl�m�snak tartja. F�k�ppen az anyagi ok szellemis�g�t b�r�lja fel�l a vall�sfiloz�fia szerint, �gy arra koncentr�l, hogy a teremt�s egyed�li oka Isten, s �gy az anyagis�g teremt�je is �. Az ok a v�gs� alap, mely a m�sodlagos okok l�nc�nak is �rtelmet ad, mindent�l ez f�gg, s�t, Isten nem tekinthet� az ok-okozat l�nc els� tagj�nak, mivel annak felette �ll. (Transzcendens) Mivel minden dolog, aminek megval�s�t�s�hoz egy m�sik dolog sz�ks�ges, korl�tozott, �gy v�ges. Isten azonban egyed�l�ll� m�don felt�telek n�lk�l tev�keny, �gy nincs sz�ks�ge el�z�en megl�v� anyagra. A v�ltoz�sok sor�n valamilyen anyagb�l m�sik keletkezik, de az egyetemes oknak nincs sz�ks�ge v�ltoztat�sra, a semmib�l is k�pes teremteni. Az egyetemes tev�kenys�g �ppen az�rt egyetemes, mert nincs korl�tja. Az embert azonban korl�tozza anyagis�ga. Isten el�tt nincsenek ilyen korl�tok. �gy, ha a teremt�shez anyagi alapot (materia prima = els�dleges anyag) felt�telez�nk, akkor annak is Istent�l kell sz�rmaznia. Isten minden l�t forr�sa, �s t�le sz�rmazik a l�t lehet�s�ge is.

Aquin�i Tam�s szerint Isten l�te a term�szetes emberi �rtelemmel bizony�that�. Ez az �rtelem azonban Isten kegyelm�nek hat�sa alatt �ll. Isten l�t�nek bizony�t�s�ra �t �rvet hoz fel (kozmol�giai bizony�t�kok):

Az els� �rv a vil�g mozg�s�b�l k�vetkeztet a mozg�s alapj�ra. Hiszen ami mozog, azt mozgatnia is kell valaminek. �gy a mozgat�s ok-okozat l�nca a v�gtelens�gig terjedne. Mivel azonban ez nem lehets�ges, �gy fel kell t�telezni egy els� mozgat�t, mely minden mozg�s forr�sa, de maga nem mozog. Ez Isten.

A m�sodik �rv az ok-okozat l�ncb�l indul ki. Mivel ezen a l�ncon nem lehet a v�gtelens�gig menni, ez�rt fel kell t�telezni egy �sforr�st. Ez az alap, �sforr�s Isten.

A harmadik �rv abb�l indul ki, hogy a dolgok nem hordozz�k magukban l�t�knek �s l�t�k c�lj�nak teljes �s v�gs� magyar�zat�t. Nek�nk azonban sz�ks�g�nk van a v�gs� alapra. A dolgok nincsenek, egy ideig val�san vannak, majd megsz�nnek l�tezni. Ha viszont mind ilyen, akkor nem lehetne megmagyar�zni a l�tez�st, hiszen akkor ink�bb a semmi lenne term�szetes. Ez�rt sz�ks�gszer�en egy alapnak kell lennie. Ez az alap mag�ban hordozza a magyar�zatot is. A v�gs� forr�s, az alap itt is Isten.

A negyedik �rv a vil�g t�k�letess�g�re (annak nem teljes volt�ra) alapul. Ennek a t�k�letess�gnek fokozatai is vannak. Az azonos fajt�j� dolgok k�zt is vannak v�ltoz� t�k�letess�g�ek. Ezeket a dolgokat a L�t t�k�letess�g�hez hasonl�tjuk, s a L�t mint t�k�letes, maga Isten.

Az �t�dik �rv a vil�grendb�l, a folyamatokb�l �s azok �sszhangj�b�l pr�b�l eljutni Istenhez. A folyamatok �sszhangjai valamely �rtelmes rendez�t k�vetelnek. Ezt a rendez�st a l�tsz�lagos v�letlenek �s rendezetlens�g nem gyeng�ti, mert a t�bbi, rendezett folyamat akkor is magyar�zatra szorul.

Aquin�i Tam�s filoz�fi�ja Isten term�szet�t is magyar�zza. Isten a mozdulatlan mozgat� (primus motor immobilis), a l�tteljess�g (esse necessarium et perfectissimum), az �rtelem �sforr�sa - szellemi l�ny.

Istenr�l soha nem �ll�thatunk semmit egy�rtelm�en. Isten ugyanis meghaladja a vil�got, amir�l besz�l�nk. De mivel megismert�k �t, ez�rt �ll�t�saink nem is lehetnek t�bb�rtelm�ek. Ugyanis ha azok lenn�nek, nem �ll�thatn�nk r�la semmi egy�rtelm�t. �gy az Istenr�l tett �ll�t�sok Anal�g �ll�t�sok, melyek furcs�n egy�rtelm� �s k�t�rtelm� �ll�t�sok egyszerre