skolasztika – a k�z�pkori kereszt�ny teol�giai �s b�lcseleti gondolkod�s szellemi ir�nyzatainak �sszefoglal� elnevez�se. Ennek a 10. sz.-t�l a 15. sz.-ig tart� eszmet�rt�neti korszaknak a gondolkod�i �tfog� �s rendszeres, a hit �s az �rtelem �sszhangj�t biztos�t�, tudom�nyos ig�ny� vil�gn�zeti rendszer megteremt�s�re t�rekedtek. �gy a skolasztika f� k�rd�sei k�z� tartozott Isten l�t�nek �s mibenl�t�nek �rtelmi megvil�g�t�sa, Isten �s a vil�g viszony�nak tiszt�z�sa. A korszak gondolkod�inak egy r�sze ismeretelm�leti realizmust vallott, m�g m�sok, a nominalist�k a hit prim�tus�t �s a tud�s viszonylagoss�g�t felt�telezt�k. A kor gondolkod�i bibliai komment�rokban, Plat�n- �s Arisztotel�sz-magyar�zatokban �s �sszefoglal� summ�kban fejtett�k ki elk�pzel�seiket �s ezek a m�vek szolg�ltak a k�z�pkori egyetemi k�pz�s vez�rfonal�ul. A korabeli szerz�k egy r�sze – mint Bonaventura vagy Duns Scotus – Plat�n �s Szent �goston nyom�n, b�lcseleti voluntarizmust vallott, Albertus Magnus vagy Aquin�i Szent Tam�s viszont Arisztotel�sz filoz�fi�j�t v�lte alkalmasnak a kereszt�ny teol�gia �s b�lcselet megalapoz�s�ra. Rajtuk k�v�l a skolasztika korai peri�dus�ban Canterbury-i Szent Anzelm istentani racionalizmusa, a k�s�i skolasztik�ban W. Ockham empirista �s nominalista ismeretelm�lete �s nyelvfiloz�fi�ja �rdemel eml�t�st. A skolasztikus tudom�nyoss�g vir�gz�s�nak a renesz�nsz szeml�let t�rnyer�se vetett v�get, a katolikus teol�gia �s filoz�fia azoban ma is alapj�nak �s forr�s�nak tekinti ezt a gondolati hagyom�nyt.