Hermione szomor�an n�zett k�r�l a szob�j�ban, amit rajta k�v�l m�g h�rom l�ny �rezhetett otthon�nak a Roxfort falai k�z�tt. Az �gyak mellett �sszepakolt b�r�nd�k sorakoztak, a fekhelyek pedig le lettek takarva a ny�ri portasz�t� var�zsporral megsz�rt pl�ddel. A falon a poszterekr�l m�g ugyan�gy vigyorogtak �s integettek a boszork�ny-anyuk�k �s apuk�k, mint szeptember elsej�n.
A l�ny fel�llt �s vetett egy utols� pillant�st az �gy mellett elhelyezked� fa asztalk�ra. Ahogy n�zte a fi�kot, esz�be jutott valami, melyt�l egyb�l mosoly ter�lt el az arc�n. El is felejtette, hogy tavaly kaptak egy t�j�koztat� k�nyvet k�pekkel kieg�sz�tve a kviddics csapatokr�l �s a kiemelked� j�t�kosokr�l ill. csapatkapit�nyokr�l.
Gyorsan kih�zta a fi�kot, melybe r�gi kacatokat tartott �s nem is kellett csal�dnia, azonnal megtal�lta a t�j�koztat�t. A k�nyv elej�n a n�gy c�mer, egy sepr� ill. a goly�k voltak l�that�k. Hermione kipirult arccal lapozott, m�g nem megtal�lta, amit keresett. Egy eg�sz oldalas k�p Dracor�l, a m�sik oldalon pedig az eddig el�rt eredm�nyei ill. �rdekess�gek voltak le�rva.
A k�pen Draco mosolygott, na persze �gy, ahogyan szokott – bek�pzelten �s �nel�g�lten – �s n�ha kacsintott is egyet. Hermione a tal�rja zseb�be s�llyesztette a k�pet �s boldogan indult neki az el�tte �ll� k�t �s f�l h�napnak – a ny�ri sz�nid�nek.

A vonathoz val� kijut�s viszonylag z�kken�mentesen zajlott. Harry, Ron �s imm�r Hermione h�rman �ltek egy f�lk�ben �s vid�man besz�lgettek.
- Az�rt �n nagyon �r�l�k, hogy visszav�ltozt�l Hermione-v�. – mosolygott a v�r�s haj� fi�.
A l�ny b�lintott.
- �n is �r�l�k neki. Rem�lem nem haragszotok nagyon, hogy sokat hanyagoltalak titeket az ut�bbi �vben. –pillantott felv�ltva a bar�taira a l�ny. �k nemleges v�laszt r�ztak a fej�kkel, �m l�tszott – f�leg Harryn – hogy van benne egy kis keser�s�g…
A z�ld szem� fi� cs�ndesen �lt a kup� sark�ban �s a suhan� t�j, elfeledett eml�keket id�zett fel benne. Egy hossz�, sz�ke haj� v�la l�nyt a klubban, Pansy suttog�sait a bokor m�g�l, Antonio megjegyz�seit a l�nyokra – �s �ssze�llt a k�p.
- Hermione! – ki�ltott fel a m�l�z�sb�l. – Valamit nem mondtunk el neked. M�g nagyon r�gen t�rt�nt, tal�n f�l �ve j�rtatok a v�l�val, mikor egyik nap egy gy�ny�r� sz�ke haj� v�lal�nyt vett�nk �szre a klubban. Akkor kezdtem gyanakodni, hogy Antonio nem tisztess�ges veled, de akkor m�g kimagyar�zta mag�t. De, t�l sok jel utal arra, hogy hazudott. Egy v�la l�ny t�lt�tte n�la az �jszak�t. Ez biztos. – hadarta el Harry, �m a l�ny arca k�z�ny�ss�get t�kr�z�tt.
- Tegnap szak�tottunk. – mondta a l�ny. – De, nem szeretn�k err�l t�bbet besz�lni.
- Meg�rtj�k. – mondta Ron.
A l�ny agy�ban v�gigcik�zott egy gondolat: lehet, hogy Antonio ugyan�gy megcsalta �t, mint ford�tva. �m, �gy gondolta, hogy nem lenne �rtelme ezt megbesz�lnie vele. A vonat pedig csak zakatolt tov�bb. Hermione a monoton hangt�l elpilledt.

- NA, NE SZ�N�SZKEDJ ITT TOV�BB, MALFOY! – �bredt egy kellemetlen, eltorzult hangra a l�ny. Ahogy kinyit�dott a szeme, egy talpig feket�be �lt�z�tt, s�padt arcot tekintett meg �s a j�l ismert arckifejez�st.
- Ugyan m�r, Weasley, csak gondoltam, ben�zek hozz�tok. Ink�bb �r�ln�d kellene, hogy lealacsonyodok a fajt�dhoz. – mondta teljesen komoly arccal Draco, �s a l�ny tudta, hogy ezt komolyan �gy gondolja.
Ron ajka megremegett a d�ht�l, �m Harry fagyos hanga visszah�zta a val�s�gba.
- A vak is l�tja, hogy ap�d ir�ny�t, �s most takarodj innen, Malfoy! Ap�dnak mondd meg, hogy legk�zelebb ne ezzel a piti �lomtr�kkel pr�b�lkozzon Voldemort, mert nevetnem kell t�le �s a FAJT�j�t�l.
Hermione tudta, hogy Harry ezzel bec�lozta Draco gyenge pontjait.

- Idefigyelj, Potti, �n pr�b�ltam m�sk�pp k�zeledni hozz�tok – horkantott fel a sz�ke fi� – de l�tom, nem vett�tek �szre. Ap�m nem ir�ny�t engem, de legal�bb engem van aki tud ir�ny�tani, nem �gy mint t�ged, Potter!!! – n�zett farkasszemet Harryvel, aki szemmel l�that�an megkem�nyedett az ut�bbi id�ben.

Harry arcvon�sai f�rfiasodtak, ajka felett n�h�ny sz�rsz�l helyett a borotv�l�s nyoma l�tszott, �s hangjai is sokkal kifejez�bb, m�lyebb lett. Hermione d�bbenten n�zte ezeket az apr� v�ltoz�sokat, melyeket nem is vett eddig �szre.

- �szrevettem, Malfoy, de mindig lesznek olyan dolgok benned, amit nem fogok tudni elviselni. �s most hagyd el a kup�t, ha megk�rhetn�lek! – mondta halkan, �m kem�nyen Harry.

Draco ek�zben a l�nyra pillantott, �s szeme pillanatok alatt v�gigsiklott a t�r�keny testen, az arcon, �s a hossz�, gesztenyebarna hajon. Ron nem b�rta sz� n�lk�l hagyni ezt a p�r m�sodpercet.

- Te meg mit m�velsz, Malfoy? Mi�rt b�mulod �gy Hermione-t? Csak nem el�tt�nk akarod meg�tkozni? – ugrott fel a hely�r�l Ron, �m Hermione k�zbesz�lt.

- Draco �pp mondani akart valamit, ha j�l sejtem. – lehelte halkan a l�ny �s arc�n enyhe p�r t�kr�zte vissza lelki�llapot�t.

Malfoy elismer�en felh�zta a szem�ld�k�t, b�r legsz�vesebben visszavonta vonta ezt a gesztus�t.
- A gondolataimban olvasol, Granger?! – r�ndult meg Malfoy arcizma a visszafojtott boldogs�gt�l, ami sz�tfesz�tette a test�t �s a lelk�t, ha a l�ny k�zel�ben volt – Csak annyit akartam mondani, hogy vigy�zz a v�l�kkal a sz�nid�ben. �gy hallottam, neh�z megtartani az ilyen d�szp�ld�nyokat, mint amilyen az a rendk�v�l bek�pzelt Antonio is volt.

Harry �s Ron most az egyszer egyet �rtett Dracoval, legal�bb is a mondatnak azzal a fel�vel, hogy Antonio bek�pzelt �s d�szp�ld�nynak tartja mag�t, �m elk�pzel�s�k sem volt arr�l, hogy Draco honnan tudhat a szak�t�sr�l, ha egy�ltal�n arra c�lzott.

- Vigy�zni fogok, Malfoy! �s most, menj ki a f�lk�b�l, ha megk�rhetn�nk! – k�rte csendesen, �m hat�rozottan a l�ny �s Draco tudta, hogy nem szabad tov�bb fesz�tenie a h�rt, ki kell mennie a f�lk�b�l.

A sz�ke fi� sarkon fordult, �s k�sz�n�s n�lk�l kiment, �m m�g az �vegablakon kereszt�l grimaszolt egyet Ronnak.

Ahogy ballagott vissza Crakhoz �s Monstrohoz a sz�ke fi�, szeme megakadt az egyik kup�n�l. Antonio egy sz�ke, magas l�nnyal cs�kol�zott a f�lk�ben �s szemmel l�that�an, nagyon j�l �rezte mag�t. Ahogy a v�la kinyitotta a szem�t, Draco szemp�rj�val tal�lta mag�t szembe. A sz�ke fi�t megsz�gyen�t� mosoly h�z�dott a sz�j�ra �s egy egyest form�lt a kez�vel majd intett egyet.

Harry, Ron �s a l�ny ek�zben az idei programr�l besz�lgettek. Hermione �pp azt mes�lte a fi�knak, hogy Draco hogyan csemp�szte vissza az �vegcs�ket Pitonhoz �s, hogy az egyik l�nynak elt�r�tt a bok�ja, mikor hirtelen egy ki�lt�st hallottak a folyos�r�l.
- PREFEKTUSOK!

Ron �s Hermione azonnal felugrottak a hely�kr�l. Ron, elfelejtve, hogy udvariass�g is l�tezik a vil�gon, sz�th�zta a kup� ajtaj�t �s a l�nyt meg sem v�rva elindult. Hermione pr�b�lt vele l�p�st tartani, ez�rt � is gyorsan kisietett a f�lk�b�l, �m a nagy lend�lett�l tal�rja zseb�b�l kics�szott egy k�nyvecske.

Harry pr�b�lt sz�lni a l�nynak, �m az m�r futott a v�r�s fi� ut�n, aki mutogatott neki, hogy siessen, mert s�rg�s a dolog.
Harry szeme elkerekedett a l�tv�nyt�l. A k�nyv Dracon�l volt kinyitva �s ragaszt� b�b�jjal volt r�gz�tve, hogy ne tudjon �sszegy�r�dni a l�ny zseb�ben. A fi�nak furcsa gondolatok jutottak az esz�be. Az a fekete �rny, aki beh�zta Hermionet a fa m�g�, az �szrevehetetlen �sszen�z�sek az eb�dl�ben…
- H�t ez�rt volt! Hermione-nek tetszik Malfoy…! Uramisten! – magyar�zta mag�nak a k�vetkeztet�st a fi�, majd megfogta a k�nyvet �s a l�ny �l�s�re bor�totta, �gy, hogy ne l�tsszon Draco arca. Nem akarta, hogy Ron megl�ssa, sem azt, hogy Hermione megtudja, hogy l�tta a k�nyvet. Nem akart t�bb titkot megtartani, nem akart m�sokon seg�teni. �gy �rezte, mindenki �rul� k�r�l�tte… Egyre t�bbsz�r �rezte, hogy az emberek megv�ltoztak k�r�l�tte, Dumbledoret�l kezdve Dracon �t Hermione-ig. Gondolataiba r�vedbe fek�dt a puha �l�seken, mikor Ron egy csokib�k�t dobott neki.

- Nesze! Dumbledore k�ldi. „K�sz�n�m sz�pen a r�szv�teledet a programban” �zenettel. A viszontl�t�sra. – viccel�d�tt Ron, de szeme sark�b�l figyelte, hogy milyen k�rty�t h�z el� Harry a b�k�b�l.

A k�t bar�t csak f�l �r�val k�s�bb t�rt vissza Harryhez, akinek kicsit jobb kedve lett a csoki b�k�t�l, �gy nem esett nehez�re �gy tenni a l�ny el�tt, mintha nem tudna semmir�l. A l�ny reakci�j�t l�tva a k�nyv l�tt�n, egy�rtelm�v� v�lt sz�m�ra, hogy Hermione-nak tetszik az �si ellens�g�k. Megr�zta a fej�t. „Felejtsd el Hermione…!”

A vonat egy �rakor �rt be a Londoni v�g�llom�sra. Harry direkt utolj�ra sz�llt le, nem akart tolongani a sok izgatott di�k k�z�tt, �m Ron �s a l�ny – mivel prefektusok voltak – els�k�nt hagyta el a vonatot – �gyelve, hogy a kisebb di�kok sorban sz�lljanak le a vonatr�l �s, hogy senkinek ne t�rt�njen baja. Hermione, m�g egyszer ellen�rizte a f�lk�ket �s az egyikben megpillantotta Dracot – egyed�l. Benyitott hozz�.

- Mit csin�lsz itt, Malfoy? – k�rdezte megillet�dve a l�ny.

Hermione csak most vette �szre, hogy Draco remegett a f�lelemt�l.

- Lehet, hogy t�bb� nem tal�lkozunk. Ap�m mindent k�pes lesz megtenni az�rt, hogy olyan legyek, amilyennek elk�pzelt. �s, ha nem, akkor is k�pes lesz ak�rmire. �rted?! – magyar�zta Draco �s arc�r�l patakokban folyt a ver�t�k.

A l�ny megr�zta a fej�t.

- Nem lesz gond, Malfoy. Tegy�l mindent �gy, ahogy szeretn�, csak ne gondold komolyan. Nem a l�tszat a l�nyeg, hanem az, hogy bel�l mit szeretn�l.

- Ezt te sem hiszed el, Granger?! Valami borzalmas fog t�rt�nni j�v�re… �rzem. - azt�n fel�llt �s m�g utolj�ra meg�lelte �s megcs�kolta a l�nyt. – �n elmegyek a m�sik ajt�hoz, te sz�llj le itt.

Hermione lassan t�volodott szerelm�t�l �s lelk�ben forr� par�zsk�nt izzottak a mondatok, amiket Draco mondott. F�lt. L�tta rajta. Ahogy ki�rt a t�megbe, egyb�l megpillantotta Lucius Malfoyt, amint a k�gy�v�g� botj�val �llt �s mereven n�zte, ahogy fia lesz�ll a vonatr�l. Akkor intett egyet a kez�vel, amin most fekete keszty�t viselt – b�r ny�r volt �s nagyon meleg. Draco meghajtotta a fej�t �s mikor apja mell� �rt, meg sem �lelve, elindultak egym�s mellett. Draco m�g egyszer h�tran�zett �s utolj�ra megpihent a tekintete egy barna haj� l�nyon, aki �pp a sz�leit �lelte, �m m�g mindig �t n�zte. �s Hermione l�tta, ahogy Lucius h�tba �t�tte a fi�t a k�gy�bottal, aki t�bb� nem n�zett h�tra…