A nap m�r bontogatta sz�rnyait, mikorra Hermione �gyba ker�lt. Sok�ig forgol�dott, hallgatta szobat�rsai egyenletes szuszog�s�t, mikorra elnyomta az �lom. Azt�n �jb�l �s �jb�l fel�bredt �s hossz� �r�k teltek el �gy. Ez a h�v�s decemberi �jszaka nagyon nagy hat�ssal volt r�. Kezdett r�d�bbenni, hogy Malfoy val�j�ban egy sz�vtelen, �rz�ketlen ember, akinek senki �s semmi nem szent. De amint lecsuk�dott a szemh�ja, l�tta maga el�tt a fi�t. �jra �s �jra felr�mlett benne az, ahogyan megcs�kolta �t. Ilyenkor gondolatait Antonio fel� pr�b�lta terelni, de nem siker�lt. �gy �rezte, j�l tette, hogy felpofozta Malfoyt, de j�l tudta, hogy ez a fi� soha, semmit nem k�sz�nne meg neki. R�ad�sul, val�sz�n�leg nem dobta fel a cs�k se. Azt�n azon kezdett t�prengeni, hogy vajon visszatudta-e vinni a b�jitalokat Pitonhoz…

A reggel hamar el�rkezett �s az �vszakhoz k�pest felt�n�en j� id� volt. A Nagyterembe menet �sszefutott Harryvel �s Ronnal.
- F�radtnak l�tszol. Rosszul aludt�l? – k�rdezte agg�d� tekintettel Harry.
- �n nem is l�tom �gy. – sz�lt k�zbe Ron, aki ilyenkor csak azt venn� �szre, ha a man�k elfelejten�nek �telt rakni az asztalra.
Hermione zavartan k�hintett egyet.
- Nem tudtam elaludni. Hossz� volt az �jszak�m. Sok�ig �rtam a r�naismeret h�zi dog�t. – felelte a l�ny.
Antoniot megl�tva egy halv�ny mosoly jelent meg a sz�ja sz�l�n. A fi� m�r evett. Hermione lassan k�zel�tett hozz�, majd kezeivel lassan eltakarta a v�la szem�t.
- Kicsim… - mondta szenved�lyes hangon Antonio.
Ajkaik sok�ig j�tszadoztak egym�ssal, azt�n forr� cs�kban forrtak �ssze.

A terembe ekkor l�pett be Draco Malfoy, most gorill�i n�lk�l. L�tsz�lag nem volt t�l j� hangulat�ban, mindenkit f�lrel�k�tt, aki az �tj�ba ker�lt. Tekintete egyb�l a szerelmesp�rra szegez�d�tt. Sz�ve l�ktetni kezdett, idegesen pr�b�lt m�sra koncentr�lni. Le�lt a mardek�ros asztalhoz, szembe a k�t fiatallal. Pr�b�lt enni, de nem ment le semmi a tork�n.

Hermione megcir�gatta kedvese arc�t, de v�letlen�l �tpillantott a mardek�ros asztalhoz. Egyenesen a sz�ke fi� szem�be. Test�t �jra el�nt�tte az a lehetetlen �rz�s. Ajka kiss� kiny�lt ahogy elt�n�dve b�multa Malfoyt. Draco sem kapta el tekintet�t, hossz� m�sodpercekig m�g pislogni sem tudott. Megijedt. � nem AKARJA n�zni Grangert, de valami f�lelmetes er� arra K�NYSZER�TI, hogy n�zze. De mi�rt? V�g�l m�gis � kapta el a tekintet�t.

Hossz� h�napok teltek el, mire ism�t besz�lgettek egym�ssal. Az ellens�gesked�s persze nem hagyott al�bb, s�t, egyre fokoz�dott. Dumbledore programja sikeresnek bizonyult az igazgat� szerint, ez�rt kisebb bulit rendezett ennek �r�m�re a parkban.

Hermione nem k�sz�l�d�tt t�l sokat. Mikor kil�pett az ajt�n, arc�t megcsapta a l�gy tavaszi szell� �s l�pteit megszapor�zta. Halk zen�t hallott a t� fel�l. Ahogy k�zelebb �rt, gy�ny�r� l�tv�ny fogadta. A t� k�rbe volt rakva f�kly�kkal �s hatty�k �sztak a sima v�zt�kr�n. A di�kok t�ncoltak, nevettek, ettek-ittak. A szerelmesek sugdol�ztak. Hermione sz�ve �sszeszorult. Szeme Antoniot f�rk�szte, a fi� azonban nem volt sehol. Az ir�nyt Harry�k fel� vette, akik egy bokor mellett telepedtek le. Ron arca kipirult a sok vajs�rt�l, de Harry sem volt m�r sz�n j�zan.
- Gy�ny�r� vagy. – b�kolt a barna haj� fi� Hermionenak.
A l�ny pajkosan felh�zta a szem�ld�k�t, �s dobott egy puszit a fi� fel�. Erre mindh�rman elnevett�k egym�st.
- Nem l�tt�tok Antoniot? – k�rdezte hirtelen a l�ny.
Ron arca elkomorult �s k�rd� pillant�st vetett Harryre.
- Tal�lkoztunk vele. Szerintem nem ivott t�l sok semleges�t� b�jitalt… A mardek�rosok fel� ment… Rem�lem nem �li meg Malfoyt. – pr�b�lta oldani a hangulatot Harry.
- Ne haragudjatok. Megkeresem. – felelte a l�ny.

Sz�ve idegesen zakatolt. �tk�zben �sszetal�lkozott a legt�bb emberrel, akiket mondjuk �gy, nem sz�vlelt. Dracot azonban nem l�tta sehol. Ez a t�ny, m�g jobban felzaklatta. M�r j�val elhagyta a tavat, egyre k�zeledett a Tiltott Rengeteghez, mikor egy halk n�i hang �t�tte meg a f�l�t. Majd tiszt�n halotta, hogy a l�ny �rz�kien fels�hajt.
- Folytasd… k�rlek. – k�rlelt valakit a l�ny.
Hermione-nak ismer�s volt ez a vinnyog�s. Le merte volna fogadni, hogy Pansy Parkinsonhoz van szerencs�je. A k�vetkez� pillanatban egy k�z �rintette meg a csukl�j�t. Draco Malfoy. Rajta is l�tszott, hogy t�l volt m�r n�h�ny �veg vajs�r�n, vagy ki tudja mit iszik egy Malfoy…
- Gyere el innen, Granger. – mondta �rdekes hanglejt�ssel Draco.
Sz�rk�sk�k szeme most ink�bb sajn�latot t�kr�z�tt, mint sem ut�latot. Ezt az arc�t m�g soha nem mutatta meg neki a fi�.
- Nem szeretn�k elmenni. Antoniot keresem. – mondta azt�n hangja elhalt…

- Meg�rj�tesz… - lehelte egy hang. Hermione lemerevedett �s �gy �rezte, mintha valaki t�rt forgatna a sz�v�ben. Nem t�r�dve Dracoval, elkezdett rohanni. Nem tudta, hov� megy �s mit fog tenni. Nem volt �rtelme semminek. Ebben a pillanatban sz�vesen meghalt volna. Megcsalta �t. Antonio megcsalta �t. Arc�n k�v�r k�nnycseppek futottak v�gig �s keservesen s�rni kezdett. A keser� gondolatokb�l egy ismer�s hang z�kkentette ki.
A sz�ke fi� hanyagul lehaj�totta a f�ldre tal�rj�t, �gy csak egy cs�kos v�szonnadr�g �s egy fekete ing maradt rajta. Hermione �veges tekintettel n�zte a jelenetet. De mikor r�pillantott Malfoy arc�ra, �jra v�gigfutott test�n az �rz�s, amit senki m�s nem v�ltott ki bel�le.
- Te meg mit keresel itt? Holnap majd lesz mir�l besz�lni, mi? – g�nyol�dott Hermione.
Draco most halkan sz�lalt meg.
- Pansy a bar�tn�m volt. – felelte szomor�an. – Csak nem j�rtunk olyan nyilv�nosan, mint TI. – magyar�zta �llel a hangj�ban. K�rsz egy kis whisky-t? - ny�jtott egy eg�sz �veggel Hermione fel� a fi�.
A l�ny felvonta szem�ld�k�t.
- Mugli italt iszol? Nevets�ges! Hov� lett a vil�g?! – nevetett keser�en Hermione, de hirtelen r�d�bbent, hogy folyamatosan provok�lja Dracot.
Elvette az �veget, melynek a fele m�r elfogyott �s hosszan ivott bel�le. P�r perccel k�s�bb kellemes b�dulat t�lt�tte el �rz�keit.
A l�ny kiss� spicces �llapotba ker�lt. Draco elt�n�dve n�zte a kipirult arcot, a sz�tborzolt hajat. Megint itt vannak, kettesben. �s most sem tud egy �rtelmes sz�t sem kiny�gni Grangernek. Pedig �rezte, hogy kellene…
- Granger… valamit tudnod kell…! – mondta halkan Malfoy.
- Ugyan, aranyv�r�, nem tudsz �jat mondani. – nevette ki hars�nyan a fi�t.
- Legyen �gy… GRANGER! – megnyomva a l�ny nev�t.
Hermione felkapta a fej�t �s egyenesen a sz�rk�sk�k m�lys�gbe n�zett. Most is elveszett benne.
- Nevets�ges, amit csin�lsz! – r�zta a fej�t a griffend�les l�ny.
- Mire gondolsz? – k�rdezte Malfoy.
- Ne n�zz �gy r�m! Soha t�bb�! �rted?!! – �v�lt�tte a k�vetkez� pillanatban a l�ny.
A sz�ke ifj� csak megr�zta a fej�t, majd feln�zett az �gre �s szeme egy pillanatig megakadt az �gbolton.
Draco ezut�n j� hosszan ivott a whisky-s �vegb�l. Agy�ban kavarogni kezdtek a gondolatok, �s mikor r�pillantott a l�nyra felr�mlett el�tte az a cs�k… Kez�t v�gigsim�totta arc�n, let�r�lve a gy�ngy�z� ver�t�ket. Haj�t h�trasim�totta, mint r�gen �s csak ezut�n v�laszolt Hermione-nek.
- Nem tudok m�shogy n�zni, Granger!
A l�ny lecsukta szem�t, majd fej�t h�trahajtva pr�b�lta elker�lni az ig�z� szemp�rt. Nem, � nem akart r�n�zni Malfoyra. Nem n�zhet m�sk�pp r�! Nem n�zhet �gy r�, mint egy helyes sr�cra, mert �k, m�g �lnek �r�kk� ellens�gek lesznek.
- Mondd, mi�rt nem akartad, hogy l�ssam Antoniot? – k�rdezte hirtelen a l�ny.
- Nekem is rosszul esett. – felelte keser�en a sz�ke.
- Oda a j�h�rednek, Draco Malfoy…
- Nem mintha �rdekelt volna valaha is Parkinson… csak vele voltam. – magyar�zta a dolgot a sz�ke, de hirtelen megakadt. – B�r, ezt nem veled fogom megvitatni, s�r… s�r…
Draco �k�llel bele�t�tt az egyik f�ba. Nem b�rja kimondani. Nem megy.
- S�rv�r�. – mondta egyszer�en, szinte k�z�mb�sen Hermione.
- �h…Igen.
Malfoy felpillantott a l�nyra, aki �jb�l k�nnyezett. B�r, pr�b�lta eltakarni, hogy f�j neki ez a megsz�l�t�s, most nem ment. Annyi szomor�s�g �rte az elm�lt egy �r�ban, hogy nem b�rta visszafogni k�nnyeit.
- Fejezz�k be ezt a besz�lget�st, Granger. Gyere, menj�nk vissza a t�hoz.
Hermione fel�llt �s sz�tlanul ballagtak egym�s mellett. Draco a mardek�rosokhoz csap�dott, m�g a l�ny visszament Harry�khez.

Harry �s Ron csod�lkozva figyelt�k a k�zeled� Hermionet. L�tt�k, hogy kivel t�rt vissza.
- Mit kerest�l te azzal a g�r�nnyel? – k�rdezte most m�r teljesen r�szegen Ron.
- Semmit. Van egy k�z�s �gy�nk. – s�t�tte le szem�t a l�ny. – Antonio…
Harry szomor�an b�lintott. Sejtette mir�l van sz�. Ron azonban belekezdett egy hossz�nak ig�rkez� monol�gba, de miut�n m�r harmadszorra akadt bele a nyelve a "g�r�nyfej�" sz�ba, ink�bb elhallgatott.

Az est tov�bbi r�sz�ben a k�t ellens�g gyakran �tpillantott a m�sik csoporthoz…