Hermione hirtelen r�pillantott Dracora. A fi� lecsukta a szem�t �s leveg� ut�n kapkodott. Homlok�r�l patakokban folyt a ver�t�k, �s arckifejez�se f�jdalmat t�kr�z�tt.

- Draco, mi a baj? – k�rdezte agg�dva a l�ny.

Malfoy megr�zta a fej�t.

- Hagyj, Granger. Mi�rt besz�lsz….ah…�lland�an? – felelte.

Nem akart gyeng�nek mutatkozni. F�leg nem a s�rv�r-kisasszony el�tt. Az m�s volt, mikor a t�bbiek is ott voltak. Szeretett sz�n�szkedni. Szerette t�lj�tszani mag�t. Most azonban val�ban rosszul volt. Er�s sz�r�st �rzett a sz�v�ben.

- F�j valamid, MALFOY? – kiab�lt r� a l�ny. – Mi�rt nem mondod el?

Draco a sz�v�hez kapott, majd a f�jdalomt�l v�gigfutott arc�n egy k�nnycsepp.
„Mit gondolhat, Granger?”
Let�rdelt a f�ldre, majd m�ly leveg�ket vett. Tudta, hogy nem kellene meginnia az �vegcse tartalm�t, de ismerve Dumbledore-t, azt gondolta, hogy nem rak bele m�rget. T�vedett. Itt az eredm�nye. Itt k�nnyezik Ms. Okos Grangerke el�tt.

- Nem f�j semmim. H�t, mit gondolsz, mi�rt k�nnyezik a szemem? – f�rmedt a l�nyra a sz�ke.

Hermione elgondolkodva n�zett r�. M�g f�jdalmak k�zepette is �nmaga, m�g ekkor is csak az utols� s�rv�r� a szem�ben. Nem tudta mit tegyen, de �rezte, hogy l�pnie kell. Meg kell tudnia, mi a baja a fi�nak, b�r sejtette mif�le b�jital volt az �vegben.

- Sz�r a sz�ved, aranyv�r�? – k�rdezte v�g�l.

Draco a k�nnyeivel k�szk�dve is ugyanolyan arckifejez�ssel n�zett r�, mint eddig.

- �s, ha igen? Megmentesz, Grangerke? Vagy ideh�vod v�la-fi�t? El�bb halok meg.
- Nem, neked olyan nincs. Hogyan is f�jhatna?! – mondta g�nyosan a l�ny.

Ekkor hirtelen olyan sz�r�st �rzett, hogy egy pillanatra megsz�d�lt t�le. Le�lt egy kid�lt fat�rzsre, �s t�le eddig szokatlan m�don viselkedett.

- Mit tudsz te r�lam? Semmit. T�ged az sem �rdekelne, ha itt haln�k meg, s�t, kifejezetten �r�ln�l neki. Te vagy most a sz�pfi� bar�tn�je, a kiv�lasztott… felfordul a gyomrom az eg�szt�l! �rted? Eddig mi volt�l? Potti kis Hermion�ja … Mindig olyanokkal vagy, akiket sz�vb�l gy�l�l�k. – pillantott fel a l�nyra.

Hermione megr�zta a fej�t �s elt�k�lte, hogy nem �rdekli mi lesz Dracoval, � innen elmegy. Ahogy t�volodott Malfoyt�l, egyre jobban �rezte, hogy elszorul a torka. Visszapillantott a fi�ra, aki m�r lefek�dt a h�t�ra �s a szem�t t�r�lgette. A l�ny tiszt�ba volt vele, hogy iszony� f�jdalmakat �l most �t, mivel tudta, mit ivott meg a fi�.
„Mi�rt itta meg? Mert h�sk�dni akart, mint mindig. Az � hib�ja…”
Most, hogy �gy t�volr�l l�tta, olyan esetlennek t�nt. B�r tudna neki, ilyen t�volr�l seg�teni…de nem tud! Vagy visszamegy, vagy otthagyja szenvedni.
„Rosszabb lenn�k, mint �? Ebb�l nem eszel, Malfoy!”

Visszarohant a fi�hoz. Draco f�lig nyitott szemmel l�tta a k�zeled� l�nyt.
„Mi�rt akarsz seg�teni, Granger?”

- Menj. – sz�lt neki alig hallhat�an Draco. Nagyon legyeng�lt �s m�g mindig fulladozott.
- N�zd, Malfoy. – kezdte Hermione. – H�sk�dhetsz miut�n jobban leszel, de most NE! Ismerem ezt a b�jitalt, �s te is. Ez a szerelem elix�rje �’la Draco Malfoy. Rosszul k�sz�tetted el a f�zetet. Ez egy �gynevezett mell�khat�s. Sz�vsz�r�s, l�gszomj, ver�t�k. Egy m�dja van annak, hogy jobban legy�l. Cs�kolj meg.
- TTTTTEEEESSSS���KK??? – a fi� �gy n�zett a griffend�les l�nyra, mintha az legal�bbis a hal�los �t�let�t jelentette volna be.
- Csukd be a szemed �s k�pzeld azt, hogy Pansy Parkinson vagyok, vagy tudom is �n. Nekem legal�bb annyira borzalmas, mint neked. Ebben egy m�sodpercig se k�telkedj.

M�r az �jul�s sz�l�n �llt a fi�, mikor Hermione lassan odal�pkedett hozz�. Sz�rk�sk�k szeme tele volt f�jdalommal. A l�ny r�n�zett �s hosszan n�zte Malfoyt. Azt�n tekintete a fi� sz�j�ra v�ndorolt. M�g soha nem n�zte meg �GY ezt az arcot. A sz�ja rozsasz�n volt �s sz�pen �velt. Amolyan arisztokratikus volt az eg�sz l�nye �s arca is ezt az �rz�st er�s�tette. Nem tartotta visszatasz�t�nak �t. Ebben a pillanatban kiz�rta gondolataib�l azt, hogy ez �. Azt, hogy ez a fi� sz�vb�l gy�l�li �t egy olyan dolog miatt, melyr�l nem tehet. Az�rt mert s�rv�r�, mert Harry �s Ron a bar�tai, az�rt mert okos �s az�rt mert cs�nya. Ver�t�kes volt m�r ez eg�sz teste, arc�r�l is patakokban folyt a v�z. Hermione tudta, hogy gyorsan kell cselekednie.

Malfoy f�jdalmai egyre csak n�ttek. Nem tudta, mi�rt akar ekkora sz�vess�get tenni neki ez a l�ny. Tudta, hogy Hermione-nek tal�n m�g nehezebb ez az eg�sz, mint neki. Mit rontott el abban a nyavaly�s b�jitalban? Akkor is �pp felideges�tette a l�ny. Folyton Antoniot b�multa. �s kinevette �t. Akkor is. Akkor is, csak ut�lta �t. M�s �rzelmet �gyse tud kicsikarni senkib�l. Ebb�l a l�nyb�l, f�leg nem. Nem mint, ha akart volna… Vagyis…

Malfoy a l�ny legnagyobb meglepet�s�re, fel�lt �s megr�ntotta a l�ny csukl�j�t. Egym�ssal szemben volt a k�t ellens�g, egy centire egym�st�l. Most m�r a l�ny is nagyokat l�legzett.
„Mire v�rsz, Malfoy? Ne h�zd az id�t!!!!”
Draco fogta a l�ny csukl�j�t. Majd lecsukta szem�t, melyb�l m�g most is folyt a k�nny. Sz�juk �ssze�rt egy pillanatra, de a f�jdalom nem sz�nt meg. Felpillantott a l�nyra, aki remegett.
- Cs�kolj m�r meg rendesen. NE H�ZD AZ ID�T!!!! – mondta d�h�sen a l�ny.
Draco keze elengedte a csukl�kat, majd megfogta a l�ny arc�t �s szenved�lyesen megcs�kolta. „Ha ez kell, h�t legyen.”
Hermione megborzongott, �s ezt az undornak tudta be. Draco, b�r m�r nem f�jt semmije, tov�bb cs�kolta a l�nyt. �s Hermione is �t. A fi� keze v�gigsiklott a l�ny haj�n, majd kinyitotta szem�t, �s megr�m�lt. Ajkaik sz�tv�ltak.
- Rosszabbra sz�m�tottam. – mondta a m�r megszokott Malfoyos hanglejt�ssel.
Hermione v�lasza egy hatalmas pofon volt.
- Sz�vesen!!!!