Mindh�rman csod�lkozva n�zt�k ut�na, majd a bent maradtakhoz fordultam.

- Mi baja? – k�rdeztem.
- Azt hiszem, nem hi�nyzott neki m�g t�bb milli� ember im�data - v�laszolta Hermione.
- Oh… - s�hajtottam fel. – Sz�val ti hisztek nekem? – tudakoltam imm�ron m�sodszor.
- H�t… �szint�n sz�val, m�g mindig nem tudom – felelte vonakodva a prefektus l�ny. M�g sehol nem olvastam k�tfajta vil�gr�l…

Azok a k�nyvek…

-… mindazon�ltal t�nyleg olyan dolgokat mondt�l, amiket csak h�rman tudunk. Ez a k�nyv-story pedig felett�bb �rdekes…
- Tudom – mondtam -, de ez az igazs�g.
- �hm… Hermione, nem sz�vesen sz�lok, de a prefektusoknak…
- Merlinre! M�ris elk�st�nk! Rohannunk kell – azzal megragadta a v�r�s haj� fi� csukl�j�t, �s szinte ajt�stul rohantak ki a f�lk�b�l.

Prefektusi gy�l�s… Fantasztikus, itt hagytak egyed�l. Az�rt rem�lem, Harry visszaj�n, m�g ha m�rgesen is, b�r most legal�bb van id�m gondolkodni. Id�ig olyan gyorsan p�r�gtek az esem�nyek, hogy fel sem fogtam, mi t�rt�nt velem. Igaz�b�l m�g mindig nem �rtettem semmit. Szent�l azon a meggy�z�d�sen voltam, hogy ez is csak egy �lom, �s nemsok�ra fel�bredek. Hogy lehet, hogy minden egyszerre csak val�s�gg� v�lt? R�ad�sul Rowling…Biztos nem tudja, hogy val�di emberek �lete felett rendelkezik, �s, hogy � �rja a sorsukat. Vajon erre az �vre mit sz�nt nekik? A tavaly t�rt�ntek ut�n az ember m�r semmi j�ra nem sz�m�that. Olyan hihetetlen volt ez az eg�sz. Soha nem hittem volna, hogy valaha tal�lkozom a kedvenc szerepl�immel. Ez minden �lmom fel�lm�lta. Dehogy ezen a vonaton �lve a Roxfort fel� tartsak… ez m�r egy kicsit t�nyleg sok volt… Hirtelen azonban kiny�lt az ajt�, �s Harry j�tt be rajta, majd le�lt velem szemben. Nem tudom, mit kellett volna mondanom neki, �s � sem l�tszott t�l besz�desnek, �m m�gis � sz�lalt meg el�bb.

- Sz�val… �hm… Liz – sz�l�tott meg.
- Igen?
- T�nyleg tudsz a j�slatr�l? – k�rdezte r�msand�tva.
- Arr�l, ami �sszet�r�tt?
- Tudod, hogy �rtem – felelte komoran.
- Igen, tudok r�la.
- Akkor megk�rhetlek arra, hogy ne mondd el Ronnak �s Hermion�nak az igazat?
- Igen, persze… de ugye elmondod nekik majd?
- Ha itt lesz az ideje… igen.
- J�l van – mondtam, tudtam, semmi k�z�m az eg�szhez, �gyhogy ink�bb nem firtattam a dolgot.

Mindenesetre el�gg� neh�z volt elk�pzelni, hogy ebb�l a fi�b�l valaha gyilkos v�ljon. A fekete haj� Griffend�les �jb�l az ablakon �t meredt a semmibe. Azt ink�bb nem k�rdeztem meg, hogy milyen volt a nyara. Dursley-kn�l nem lehetett kellemes, s most, hogy a keresztapja meghalt… Tizenhat �ves l�t�re egy�ltal�n nem l�tszott gyereknek. Azt hiszem, t�l sok mindenen ment m�r kereszt�l. Az arcvon�sai is t�l komolyak voltak. Semmi vid�ms�g nem sug�rzott bel�le, b�r ezt is meg lehetett �rteni. Ekkor kiny�lt a f�lkeajt�, s egy g�nyos hang �t�tte meg a f�lemet.

- Nocsak Potter, egyed�l, hol vannak bar�taid?

Harry unottan pillantott fel a di�kra, majd hozz�m fordulva csak annyit mondott.

- Gondolom, nem kell bemutatnom.

Fel�lltam, s szembetal�ltam magam egy sz�rk�sk�k szemp�rral. M�ghozz� nem is ak�r milyennel. Sokszor elk�pzeltem �ket, de a val�s�g mindent fel�l m�lt. Gy�ny�r�en csillogtak. A fi�nak hegyes, arisztokratikus arca volt, sz�ke haja n�hol belel�gott a szem�be. Arca len�z�st t�kr�z�tt, �m ez most egy�ltal�n nem zavart engem.

- Draco Malfoy – mondtam alig hallgat�an.
- Ilyen h�res lenn�k? – k�rdezte a Mardek�ros �nel�g�lten.

Nem is hiszed mennyire…

- Az�rt annyira ne b�zd el magad.
- �s te ki vagy?
- Liz Corner. M�g valami?
- De nagyra van itt mag�val valaki.
- Nem jobban, mint te.

Igaz�b�l szem�ly szerint nekem semmi okom nem volt r�, hogy �gy besz�ljek vele, de m�gis… Valahogy ezt v�ltotta ki bel�lem a jelenl�te.

- Oha! Hallott�tok ezt fi�k? – sz�lt h�tra a gorill�inak, akik k�r�lbel�l h�romszor akkor�k voltak, mint �n.
- J�l van Malfoy, k�sz�nj�k a l�togat�st, de most ak�r el is mehetsz – mondta Harry, mik�zben fel�llt.
Draco m�rgesen a Griffend�lesre pillantott, majd csak annyit mondott.
- M�g tal�lkozunk.

Rem�lem…

- Pontosan ilyennek k�pzeltem el – mondtam p�r perc m�lva. – Nem is k�pzeled, milyen sokan szeretik Draco alakj�t – folytattam tov�bb a cseveg�st, mikor Harry nem sz�lt semmit.
- Malfoyt? – k�rdezte csod�lkozva.
- Igen – v�laszoltam
- Az meg, hogy lehet? – tudakolta felh�borodva.

A f�lkeajt� �jb�l kiny�lt, s most Hermione �s Ron l�pett be rajta. A v�r�s haj� fi� gyorsan helyet foglalt Harry mellett. Pr�b�ltam nem magamra venni a dolgot.

- Mir�l besz�lgettetek?
- �pp arr�l, hogy Malfoyt mi�rt szeretik annyira – felelte a h�res var�zsl� fintorogva.
- Hogy mi? – k�rdezte Ron ugyanolyan felh�borodva.
- Az�rt szeretek sokan, mert nagyon �sszetett a szem�lyis�ge. K�tes�lyes az eg�sz �lete. Sok mindent ki lehet bel�le hozni…
- A szem�lyis�ge? Pfh… azt k�tve hiszem, � csak egy szem�t g�r�ny – mondta Ron.
- Ezt csak ti l�tj�tok �gy, na j� meg m�g sokan, de… Tudom, hogy nektek ez furcsa, de… Rowlingn�l, aki a k�nyveket �rja.. m�g nem tudni mi lesz vele. Hal�lfal� v�lik e bel�le, vagy ellenszeg�l az apj�nak, h�tat ford�t a sz�rmaz�s�nak, �s a rossz ellen k�zd. De a neten… tudj�tok, mi az az Internet?

Harry, Hermione b�lintott, Ron azonban hevesen r�zta a fej�t.

- Nem sz�m�t… sz�val ott sok Dracos t�rt�netet lehet olvasni, hogy mi�rt ilyen �rz�ketlen, �ntelt, nagyk�p�…
- H�t erre �n is tudok v�laszolni – morogta Ron.
- Csak az�rt lett ilyen, mert az apja �gy nevelte �s…
- Az�rt ugye nem v�rod el, hogy szeress�k? – sz�lt k�zbe ism�t a v�r�s haj� fi�.
- Nem az�rt mondtam…

Azt hiszem ezt �t�letnapig is magyar�zhatn�m nekik…

- Az�rt ebben van valami – tette hozz� halkan Hermione. – Ki tudja, milyen lenne, ha norm�lis csal�dban n�tt volna fel, �s nem hal�lfal�k k�z�tt.
- Hermione, ne �ltasd magad – sz�lalt meg Harry is.
Hirtelen felsz�lalt a kedvenc sz�mom. Honnan j�het? ��� a telefonom! A t�bbiek �rdekl�dve n�ztem r�m. Gyorsan el�kutattam a t�sk�mban, majd kinyitottam.
- Igen?
- Lizzy! – ki�ltotta a telefonba valaki. – Hol a fen�ben vagy?
- �hm… Jessica?
- Ki lenne m�s?
- J�l van, na… H�t tudod dolgom volt…van… Figyelj any�m�knak meg�rom, hogy veled vagyok, ok�? S�t… mi lenne, ha azt mondan�nk, n�lad alszom, �s t�letek megyek suliba?
- J�zus… mibe keveredt�l?
- Semmibe nem keveredtem! – mondtam tiltakoz�an. – Rendben akkor?
- H�t… ok�… v�g�lis m�skor is volt m�r ilyen.
- Ok� akkor szio!
- De…
Gyorsan becsuktam a telefont. Mindegyik�j�k megr�k�ny�dve b�mult r�m?
- Igen?
- Nem tudtam, hogy a mobilok itt m�k�dnek.
- �n sem, b�r a k�nyvek azt �rj�k, hogy a muglieszk�z�k csak a Roxfort falai k�zt nem funkcion�lnak.
- Egy mobil? – k�rdezte izgatottan Ron. – M�r hallottam r�la Fred�kt�l… megn�zhetem?
- Persze, csak egy pillanat, ok�? – azzal �jra felcsaptam a telefonom, �s any�m munkahely�t t�rcs�ztam.
- Szia anya! �n vagyok – sz�ltam bele a k�sz�l�kbe, miut�n felvette. – Figyi, mi lenne, ha ma Jessn�l aludn�k? Tudod, mint tavaly… jaj anya… ne csin�ld m�r... ok�… nem…igen…�gy lesz… szia!... Tess�k – mondtam, majd Ron kez�be nyomtam a telefont, aki �rdekl�dve l�tott hozz� a tanulm�nyoz�s�hoz.

Az �t tov�bbi r�sz�ben nagyr�szt Hermion�val besz�lgettem. K�v�ncsian faggatott a k�nyvekr�l, �s meglepve tapasztalta, hogy mindent tudok a vil�gukr�l, mint p�ld�ul rengeteg var�zsig�t is. �tfutott az agyamon, hogy megk�rdeztem t�le, mi volt val�j�ban Viktor Krum �s k�zte, mert Harry szemsz�g�b�l az igazs�gra nem der�lt f�ny, de azt�n elvetettem az �tletet. El�g nagy pof�tlans�g lett volna. A f�lk�nkben t�bb Griffend�les is megfordult, �gy megismerhettem Ginny-t, Neville-t, Deant, Seamust, akiknek kil�temr�l igencsak hom�lyosan nyilatkoztam. Csak azt sajn�ltam, hogy a Weasley-ikrekkel nem tal�lkozhattam, mert �k ugyeb�r m�r nem j�rtak iskol�ba. Ron elmes�lte, hogy az Abszol �ton kib�reltek egy helys�get, �s megnyitott�k az �zlet�ket, ami el�g j�l j�vedelmezett nekik. A legjobb m�gis az volt, mikor megk�stolhattam a csokib�k�t �s a minden �z� drazs�t, amib�l szerencs�re egyetlenegy durva darabot sem fogtam ki. A legfurcs�bb dolog viszont akkor t�rt�nt, mikor r�pillantottam a k�zfejemre. A karcol�s, �gy l�tszik, megkezdte gy�gyul�s�t, halv�nyabb lett.

- A sebem… - suttogtam magam el�.
- Hm?
- Ezt a karcol�st �lmomban szeretem. Vagyis… sz�val volt egy k�l�n�s �lmom fekete csukly�s emberekkel, egy n�vel �s a gyerek�vel. Mind egy erd�ben tart�zkodtunk, �n elestem egy ki�ll� gy�k�rben, �s egy �g v�gigs�rtette a k�zfejem. Azt�n fel�bredtem �s �szrevettem, hogy egy karcol�s van a kezemen, pontosan olyan, mint, amit az �lmomban szereztem, pedig mikor este lefek�dtem teljesen �pp volt a kezem. �s ez az eg�sz tudj�tok mikor t�rt�nt? Ny�r elej�n., �s az�ta semmit sem v�ltozott, most meg… kicsit elhalv�nyult…
- �rdekes – felelte t�n�dve Hermione.
- M�r v�gk�pp nem �rtek semmit – mondtam s�hajtva.

A h�tral�v� id� r�sze hamar eltelt, tal�n t�l hamar is. A tri� minden tagja felvette m�r a tal�rj�t. Hermione pedig Ront s�rgette.
- Gyer�nk m�r, seg�ten�nk kell az els�s�knek!
- M�g meg sem �llt a vonat! – m�ltatlankodott a v�r�s haj� fi�.
Tan�cstalan voltam. Nem tudtam, hogy hova menjek, mit tegyek. A gondom azonban hamar megold�dott, mikor az egykori s�t�t var�zslatok kiv�d�se tan�r jelent meg az ajt�ban.
- Sziasztok!
- J� est�t!
- Liz, gyere egy kicsit ki, besz�lnem kell veled – k�rte Lupin.
- Igen? – k�rdeztem, miut�n beh�ztam magam m�g�tt az ajt�t.
- Besz�ltem Dumbledore professzorral…
- Azt m�gis hogyan? – cs�szott ki a sz�mon a k�v�ncsi k�rd�s. – Oh, eln�z�st, nem akartam.
- Semmi baj. A ma �jjelt mindenk�ppen a Roxfortban kell t�ltened, az igazgat� szeretne m�g az este folyam�n besz�lni veled.
Azt hiszem m�g a sz�m is t�tva maradt a nagy csod�lkoz�sban. �n? A kast�lyban? R�ad�sul Dumbledore professzor szeretne besz�lni, velem? Mi j�het m�g…
- �hm… h�t… rendben – dadogtam.
- A legjobb lesz, ha Harry-�kkel m�sz a kast�lyba, majd a vacsora �s a beoszt�s ut�n valaki elvezet az igazgat�hoz.
- M�rmint menjek be a Nagyterembe, �s a Griffend�l asztal�n�l n�zzem v�gig a beoszt�st? – k�rdeztem elh�lve.
- H�t igen, de ak�r valakinek az irod�j�ban is v�rhatsz.
- Nem, nem, k�sz�n�m, megfelel a beoszt�s is!
- Rendben, akkor viszl�t!
- Viszl�t!
- H�t… �gy l�tszik, m�g el kell viselnetek egy darabig – mondtam bel�pve a f�lk�be.
- Mert? – k�rdezte Ron. – M�rmint nem �gy �rtettem – tette hozz� elv�r�s�dve.
- Meg kell v�rnom a beoszt�s, ut�na pedig Dumbledore besz�lni szeretne velem.
- Huh… - csod�lkozott Hermone. – K�v�ncsi vagyok, mit akarhat! B�r nyilv�nval�, mert…
- Meg�llt a vonat! Menn�nk kell! – hadarta a v�r�s haj� fi�, majd maga el�tt tolva a Griffend�lest, elhagyta a kup�t.
- Ron megmentett minket egy hossz� sz��radatt�l – fordultam mosolyogva Harryhez.
- Aham – d�rm�gte az orra alatt, mik�zben az egyik csomagj�ban kutatott.
- Te mindig ilyen b�besz�d� vagy? – k�rdeztem.
- Igen – hangzott a halk felelet.
- �hm... ok�… seg�thetek?
- Nem, k�sz – mondta Harry, majd bez�rta a t�sk�j�t, �s hozz�m fordult.
- Jobb, ha mi is megy�nk.

El�reengedett, azt�n pedig j�tt ut�nam. Lesz�llva a vonatr�l r�gt�n megcsapott a cs�p�s hideg. Az�rt este nem volt m�r olyan j� id�, mint d�lel�tt, mikor s�t�tt a nap. �mulva b�multam v�gig a peronon, amin rengeteg ny�zsg�, tal�rban lev� di�kot l�ttam. Egyszer�en… fantasztikus �rz�s volt. Azt�n valahol a t�meg sz�l�n megl�tta egy hatalmas alakot, aki �pp az els�s�ket terelte maga el�.

- Hagrid – mondtam magam el�.
- Igen, de most gyere, keress�nk egy �res fi�kert.
Megfordultam, s k�vettem Harryt, majd besz�lltunk egy �res kocsiba. Nemsok�ra Hermione �s Ron is meg�rkezett.
- Furcsa… mintha most kevesebb els�st l�ttam volna – sz�lalt meg elgondolkozva a prefektus l�ny.
- T�nyleg? – k�rdezte Harry.
- Igen, vajon mi lehet az oka?
Mindk�t fi� megr�zta a fej�t, jelezve, �k sem tudj�k a v�laszt.
- Mondj�tok, Lupin, hogy hogy a vonaton volt?
- A v�delem miatt, rajta k�v�l m�g t�bben biztos�tott�k az utat.
- Oh �rtem…

�gy l�tszik a helyzet s�lyosabb m�r, mint gondoltam.

Mikor az utols� kanyarban befordult a kocsisor, kin�zve a fi�kerb�l, gy�ny�r� l�tv�ny t�rult el�m. Ehhez foghat�t nem igen l�ttam eddig �letemben. A hegyek, dombok k�z�tt az �g fel� ny�jt�zkod� kast�ly, �s az ablakai, amik csillagokk�nt vil�g�tottak az �jszak�ban… leny�g�z� l�tv�nyt ny�jtottak. Azt hiszem, a sz�mat megint nyitva felejtettem, s a szemem is majdnem kiesett a hely�r�l.
- Sz�p ugye? – k�rdezte Hermione.
- Fantasztikus – feleltem �muldozva.

Amint bel�ptem a t�lgyfaajt� kiny�l�sa ut�n az El�csarnokba furcsa �rz�sem t�madt. Furcsa, de kellemes. Mintha a hely var�zs �tj�rta volna a testemet. Sok�ig nem b�m�szkodhattam, mivel a t�meg elsodort mag�val a Nagyterembe. R�gt�n felpillantottam a mennyezetre, ami szinte mos teljesen fekete volt, csillagok n�lk�l. A t�bbiek arckifejez�s�t l�tva, tudtam, ez nem sok j�t jelent.

Helyet foglaltam Harry mellett, valamint Hermion�val �s Ronnal szemben. M�r az eg�sz Nagyterem teli volt di�kokkal, �s k�z�l�k sokan a Griffend�l asztala fel� tekintettek. R�pillantottam a fekete haj� fi�ra, aki az asztallapot szugger�lta. T�nyleg nem lehet k�nny� neki… V�rjunk csak… �jra k�rben�ztem. Hisz ezek a k�v�ncsi szemek nem is Harryt, hanem engem b�multak! B�r jobban belegondolva, ez nem is volt olyan nagy csoda. Itt �l egy �j l�ny, az egyik h�z asztaln�l, utcai ruh�ban, a h�res tri� t�rsas�g�ban. Az�rt ez nem mindennapi esem�ny. H�la az �gnek McGalagony professzor bevonult a Nagyterembe az els�s�kkel. T�nyleg nem voltak valami sokan, �gy a beoszt�s is hamar v�get �rt. �mulva n�ztem a s�veget, ahogy az �sszefog�sr�l besz�lt, �m l�ttam az ennek hat�s�ra megjelen� fintorokat is a Griffend�lesek �s a Mardek�rosok arc�n. Tekintetem tal�lkozott a k�v�ncsian m�reget� Draco Malfoy-�val. Kih�v�an n�ztem vissza r�. F�l perces harc ut�n mindketten elford�tottuk a fej�nket. A tan�ri asztaln�l teljes volt a l�tsz�m… Hagrid, Bimba professzor, Flitwick �s a szigor� Piton. A k�nyvbeli le�r�s pontosnak bizonyult. �K azok, akiket els�re megismertem, meg persze Dumbledore-t. Meg mertem volna esk�dni r�, hogy egyszer r�mpillantott, �s egy halv�ny mosolyt k�ld�tt fel�m.
A beoszt�s v�ge ut�n az asztalokon rengeteg �nycsiklandoz� �tel jelent meg. Csod�lkozva n�ztem Ront, aki szinte hegyszer�en pakolta egym�sra a k�l�nb�z� h�sokat a t�lj�n. Ezzel szemben Harry egy szelet kenyeret eszegetett.

- Nem vagy �hes? – k�rdeztem t�le.
- Nem – felelte.

Kellemes a besz�lget�s vele… mindig annyira b�besz�d�, csak �gy d�lnek bel�le a szavak. Tekintetem tal�lkozott Hermion��val, akinek a szem�ben agg�d�st v�ltem felfedezni.
Miut�n mindenki befejezte a vacsor�j�t, s a t�lak is le�r�ltek, a t�meg oszladozni kezdett. Hermione �s Ron is elkezdte az els�s�k terelget�s�t, �n pedig tan�cstalan �ltem Harry mellett, aki szint�n menni k�sz�lt. �m ez a probl�ma is hamar megold�dott, mikor McGalagony professzor j�tt oda hozz�m.

- Ms Corner, legyen sz�ves velem j�nni.
- Rendben – feleltem, majd Harry-hez fordultam. – H�t �r�l�k, hogy megismertelek, tal�n m�g egyszer tal�lkozunk, szia! – mondtam.
- Szia!

Miel�tt elhagytuk volna a Nagytermet, m�g egyszer visszapillantottam Harry a v�llam f�l�tt. Elvett m�g egy alm�t az asztalr�l, majd � is elindult az ajt� fel�. Hossz� folyos�kon ment�nk kereszt�l a Griffend�les h�zvezet� tan�r�val. �muldozva n�ztem a festm�nyeket, s a sugdol�z� alakokat rajtuk. Teljesen leny�g�ztek, nem besz�lve a mozg� l�pcs�kr�l. A kast�ly egyszer�en fantasztikus volt. Hirtelen szorong�s lett �rr� rajta, amin meg�lltunk az igazgat� dolgoz�szob�j�t v�d� k�sz�rny el�tt.