London h�zait m�r mind s�t�ts�g uralta a k�s�i �r�kban, csak egy lak�s ablak�n sz�r�d�tt ki f�ny. Az �n szob�mb�l, ahol �pp kedvenc elfoglalts�gom �ztem. �rtam. Ezt csak ilyenkor tehettem meg, mert sz�leim teljesen ostoba dolognak tartott�k ezt, k�l�n�sen any�m. Nem v�gytam r�, hogy m�g egy okra akadjanak, ami miatt tudn�nak engem szidni. B�r tal�lt � mag�t�l is. Sokszor m�r csak nagyon nehezen viselem el �ket. Tudom, hogy szeretnek, de �gy �rzem csak az�rt, mert a l�nyuk vagyok, nem pedig az�rt, amilyen vagyok. A h�gommal persze nagyon ritk�n veszekszenek. � nem olyan l�zad�, mint �n. � meg van el�gedve a dolgokkal, �n nem. Soha nem voltam megel�gedve a vil�ggal, az �lettel �s legf�k�ppen magammal. Egyed�l a z�ld szememet szeretem �s a v�llam al� �r� fekete hajam. Ami legink�bb zavarta any�mat az a Harry Potter rajong�som volt. Egyszer�en h�lyes�gnek titul�lja az eg�szet. Mindig azt hajtogatja, hogy az csak egy mese. Pedig tudn�, ha csak egyszer beleolvasna, �s a sorok m�g� n�zne, hogy nem az, ann�l sokkal t�bb. Sose fogja meg�rteni ezt az eg�szet. Nem tudja, mi rejlik ebben a t�rt�netben. A kital�lt t�rt�netek pedig m�g nagyobb hangs�lyt fektetnek az �rz�sek kivet�t�s�re, az olyan �rz�sekre, amelyekben csak rem�nyked�nk, hogy r�sz�nk lesz; az igaz bar�ts�g, ami�rt az �let�nket is odaadn�nk, ha �gy hozza a sors, s�rig tart� szerelem, az egym�shoz val� ragaszkod�s, az emberek �sszefog�sa a rossz ellen a mindent legy�z� szeretet, az �nfel�ldoz�s. Kedvenc p�ros�t�som Draco �s Hermione. Egyszer�en teljesen bele voltam bolondulva a Mardek�ros jellem�be, �rz�seibe, minden mozdulat�ba. Ezek a t�rt�netek �s maga a Harry Potter vil�g az olyan embereknek val�k, akik hisznek m�g a csod�kban, a var�zsban. �s �n hittem benn�k. Persze nem a sz� szerinti var�zslatban, hanem abban, hogy nem vagyok egy �tlagos l�ny, rem�nykedem benne, hogy az �let nem sodor mag�val, hanem engedi, hogy n�ha �r�m�met is leljem benne. Minden ember sz�v�ben ott rejlik a csod�ba vetett hit, �gy vagy �gy, de ott van, csak, valakin�l m�lyebben. Lekapcsoltam a sz�m�t�g�pet, miut�n egy nagyot s�hajtottam. M�r �jjel kett� �ra is elm�lt. B�r emiatt nem agg�dtam, majd legfeljebb j�l kialszom magam. A ny�ri sz�net els� hete kezd�d�tt el. Ahogy a fejem a p�rn�t �rintette r�gt�n el is aludtam.
Hirtelen riadtam fel, de nem az �gyamban tal�ltam magam. K�r�l�ttem f�k �gaskodtak. �jszaka volt m�g mindig. M�g fel sem fogtam, mi t�rt�nhetett, hangok �t�tt�k meg a f�lemet. Mivel am�gy sem tudtam, mit kezdjek magammal, elindultam a zajok ir�ny�ba. Egyre k�zelebb �rve r�j�ttem, hogy ezek a ki�lt�sok, m�ghozz� r�m�lt sikolyok. Min�l t�bb m�tert mentem, az erd� egyre ink�bb tisztult el�ttem. A k�vetkez� pillanatban pedig nem hittem a szememnek. Fekete csukly�sok �lltak egym�ssal szemben, az egyik csapat m�g�tt egy r�m�lt n� �s egy gyerek is. �s… var�zsp�lc�kkal sz�rt�k az �tkokat egym�sra. Nem, az nem lehet. Biztosan csak �lmodok, de annyira val�s�gh� az eg�sz. V�ratlanul egy piros f�nycs�va suhant el mellettem, amit�l megijedtem �s hirtelen h�trat�ntorodtam p�r l�p�st. Nem vettem �szre ki�ll� fagy�keret �s elbotlottam benne. Az es�st tenyeremre t�maszkodva pr�b�ltam enyh�teni, aminek meg is lett a k�vetkezm�nye, egy sz�p karcol�s a k�zfejemen. Bizony�ra az egyik alak meghallotta a puffan�st, vagy csak egyszer kisz�rt engem, mert elindult fel�m. �rr� lett rajtam a f�lelem. Megpr�b�ltam fel�llni, �m nem ment. Mintha minden testr�szem �lomb�l lett volna. A s�t�t alak el�m �rt, de az arc�t m�g �gy sem l�ttam. Felemelte a p�lc�j�t, �n pedig becsuktam a szemem. V�rtam azt, aminek j�nnie kell… de ekkor…
- Hah�! Nem gondolod, hogy ideje felkelni? M�r t�z �ra is elm�lt! – h�gom rontott be a szob�mba.
- De igen – mondtam m�rgesen. – Csak att�l m�g nem k�ne �gy kiab�lnod!
- Ok�, csak gondoltam elmehetn�nk valamerre.
- J�, j�, csak menj m�r ki!
- Nyugi, m�r itt sem vagyok – felelte, s becsapva maga m�g�tt az ajt�t kiviharzott.
Fel�ltem, majd r�gt�n a fejemhez kaptam a kezem. Sz�d�ltem. Ez az �lom annyira val�s�gh� volt �s f�lelmetes. Vajon t�nyleg var�zsl�k voltak? Fekete k�penyt viseltek, mint a Harry Potterben. M�g mindig �reztem a remeg�st a v�gtagjaimban. Magma el� emeltem a kezem, �m ugyanabban a pillanatban felsikoltottam. Nem, ez nem igaz. Lehetetlen. Megd�rzs�ltem a szemem, mert azt hittem m�g mindig �lmodok, de nem. Ott volt. Tiszt�n l�ttam. A hossz� karcol�s a k�zfejemen, amit az �lmomban szereztem.

*

F�l �r�val k�s�bb a konyh�ban, mik�zben te�mat iszogattam, elgondolkozva forgattam magam el�tt a m�sik k�zfejem. Fogalmam sem volt r�la, mikor s�rthettem fel. Tegnap este m�g teljesen �pp k�zzel g�peltem. Ez biztos. De, hogy ker�lhetett �jjel r�m ez a karcol�s? Kiz�rt, hogy ez ugyanaz a seb legyen, amit az �lmomban siker�lt �sszeszednem. B�r k�ts�gk�v�l nagyon hasonl�tott r�. Megr�ztam a fejem. Lehet, m�r t�nyleg t�l sok t�rt�netet olvasok. M�l�z�somb�l h�gom hangja r�zott fel.
- Na, mi lesz m�r, indulunk? – k�rdezte.
- Igen, csak ne l�gy m�r olyan t�relmetlen – v�laszoltam.
Fel�lltam az asztalt�l, majd miut�n �sszepakoltam a dolgaim, elindultam tes�mmal a v�rosba.
A vak�ci�m teljes nyugalomban telt, lesz�m�tva a sz�leimmel val� veszeked�seket, amik igen gyakoriak voltak. Igaz�b�l megpr�b�ltam �ket nem t�lzottan magamra venni, ami sokszor siker�lt is. Csak a h�gomat sajn�ltam, akit szerintem jobban megviselt ez az eg�sz, mint engem. �n m�r hozz�szoktam. Id�ig nem t�rt�nt semmi �rdemleges a ny�ron. N�ha napj�n tal�lkozok p�r bar�tn�mmel, internetezek, �rok, vagy csak egyed�l s�t�lgatok egy parkban. �r�kig tudok �lni b�rmelyikben, �s n�zni a term�szetet. Egy aggaszt� dolog az�rt m�giscsak volt. Az a bizonyos karcol�s nem t�nt el r�lam. M�g csak el sem halv�nyodott. Pedig az az �lom m�r h�rom hete t�rt�nt. �s ez nagyon kezdett nyugtalan�tani. Megpr�b�ltam neki nem t�l nagy jelent�s�get tan�s�tani, �m egy d�lut�n furcsa dolog t�rt�nt. H�rom �ra k�r�l j�rhatott az id�, mikor odamentem az egyik ablakhoz. Egy percig n�m�n b�multam az eget, mikor apr� pontokra lettem figyelmes. M�ghozz� el�g sokra. Min�l k�zelebb �rtek, alakjuk egyre kivehet�bb volt. Nem az ablak magass�g�ban rep�ltek, �gy meglehet�sen ki kellett tekernem a nyakam ahhoz, hogy l�ssam �ket, �s akkor t�tva maradt a sz�m. Legal�bb harminc bagoly sz�llt el a lak�sunk felett. Nem nagyon l�ttam eddig ilyen madarat, csak k�pr�l, de biztos, voltam benne, hogy azok voltak. Hirtelen �tlettel �trohantam h�gomhoz.
- L�ttad? – k�rdeztem idegesen.
- Mit?
- A baglyokat! – feleltem t�relmetlen�l.
- T�j�koztat�sul k�zl�m veled, hogy a baglyok �jszakai �llatok, �s akkor is csak ritk�n l�tni �ket.
- Ne okoskodj annyit. L�ttad �ket, vagy nem?
- M�r hogy l�ttam volna �ket? Most mondtam, hogy �jsz…
Meg se v�rva a v�laszt, visszarohantam a szob�mba, �s felcsaptam az els� Harry Potter k�tetet a legelej�n. Hamar megtal�ltam azt a r�szt, amit kerestem: Szemem v�gigfutott a m�r t�l j�l ismert sorokon. A bagoly k�ztudom�s�lag �jszakai mad�r, nappal csak ritk�n mutatkozik. Ennek ellen�re ma hajnal �ta t�bb sz�z nyugtalanul repked� p�ld�nyt figyeltek meg orsz�gszerte. A szak�rt�k egyel�re nem tal�ltak magyar�zatot a baglyok alv�si szok�sainak e hirtelen megv�ltoz�s�ra. R�n�ztem a sebemre, majd egy sz�t suttogtam magam el�: lehetetlen. Idegesen tettem vissza a k�nyvet a hely�re. Mi a fen��rt akarok mindent �sszef�gg�sbe hozni ezzel a vil�ggal? Az �lmom a t�lzott ragaszkod�s miatt volt, a karcol�s bizony�ra el fog t�nni, az a bagoly-inv�zi� pedig v�letlen egybees�s. Ekkor m�g csak nem is sejtettem mi v�r r�m. Pr�b�ltam magamban elnyomni a mondatot, amiben mindeddig hat�rtalanul hittem. V�letlenek pedig nincsenek.

*


P�r napig hanyagoltam a fanfiction �r�st. El akartam szakadni egy id�re t�le, persze sikertelen�l. M�gse hagyhattam abba a t�rt�netet �pp Draco �s Hermione kibontakoz� szerelm�n�l. Elj�tszottam a gondolattal, mi lenne, ha val�ban l�tezn�nek. Mit sz�ln�nak hozz�, ha tudn�k, hogy �n �rom meg a sorsukat. Biztos nem d�jazn�k a belesz�l�somat, ink�bb maradn�nak Rowling verzi�j�n�l. Abban, ha minden igaz Hermione Ronnal fog �sszej�nni. �n pedig ezt semmik�pp nem akartam. ez a p�ros�t�s egy�ltal�n nem mozgatta meg a fant�zi�m. Nem volt benn�k semmi extra, ami izgalmass� tette volna �ket, unalmasak voltak. Akkor ink�bb Harry, de t�lzottan � sem illett a prefektus l�nyhoz. A legjobb v�lasztott k�ts�gk�v�l a sz�ke herceg.
Egy d�lut�n b�k�sen s�t�lgattam az egyik v�rosi parkban. Le�ltem egy fa t�v�be, �s a tavat n�ztem. Rem�ltem, hogy nem tal�lkozok most senkivel, nem tal�ltak volna t�l j� hangulatban. Kavarogtak benne az �rz�sek. Egyszer�en untam magam �s az �letem. Az �letem, ami nem sok �r�met okozott eddig. Tudom, m�sok sokkal rosszabb helyzetben vannak, de akkor is. Mag�nyosnak �reztem magam �s az is voltam. Egyed�linek ebben a hatalmas vil�gban. Nem akartam egyszer� emberk�nt meghalni, akire senki nem fog eml�kezni. Tenni akartam valamit az emberis�g�rt, �s magam�rt, hogy tudjam, nem hi�ba �ltem. �gy �reztem, kirekesztett vagyok, hi�nyzott az �letemb�l a pezsg�s, az izgalom egy igaz bar�tn� �s egy bar�t.
Gondolatmenetem egy halk pukkan�s zavarta meg. Gyorsan kapkodtam a fejem minden ir�nyba, �m semmit nem l�ttam. M�r kezdtem azt inni, hogy hallucin�lok, mikor m�g�lem furcsa hangok �t�tt�k meg a f�lem. H�trapillantottam a fa takar�s�ban, �s k�r�lbel�l 10 m�terre egy mozgol�d� bokorcsoportot v�ltem felfedezni. T�gra ny�lt szemekkel figyeltem a n�v�nyzetet, ahonnan szitkoz�d�sok sora hallatszott, majd f�l perc egy magas f�rfi k�zd�ttre �t mag�t az �gakon. Legnagyobb megd�bben�semre az illet� hossz� fekte k�penyt viselt… vagyis… nem mertem nev�n nevezni. El�g nevets�gesen festett fekete hacuk�j�ban a sok ny�risan �lt�zk�d� ember k�z�tt. V�rjunk csak… K�rbetekintettem a parkban. Mindeni zavartalanul v�gezte a dolg�t, mintha �szre sem vett�k volna az el�bbi k�zj�t�kot. De h�t az lehetetlen! Kezdett ideges�teni, hogy mostan�ban t�l sokat haszn�lom ezt a sz�t. Visszafordultam a bokrokhoz, ahol viszont m�r egy �rva lelket sem l�ttam. Lehet, hogy megint k�pzel�dtem? Dehogy! Hisz ott volt! B�rmennyire is akartam, nem tagadhattam le! A bokrokb�l egy tal�rt visel� f�rfi l�pett el�!
- Ez m�r nevets�ges! – mondtam remeg� hangon, majd felkaptam a t�sk�m �s hazafel� indultam.
Idegesen dobtam le magam az �gyra. Elegem volt. Kezdek megbolondulni. El�sz�r az �lmom, a karcol�s, ami persze m�g mindig nem t�nt el, azt�n a baglyok �s most m�g ez is. Mintha… ki sem mertem mondani… mintha az az ember hoppan�lt volna. Mi t�rt�nik itt? Ha ezekb�l a dolgokb�l csak egy fordult volna el�, azt mondom v�letlen, k�pzel�d�m �s k�sz. De ennyi v�letlen nem l�tezik egyszerre! Vagy m�gis? M�rgemben felki�ltottam. Nem hagyott nyugodni ez a bizonytalans�g. De mit tudtam volna? A v�lasz egy�rtelm� volt: semmit. Igaz�b�l nem hittem, hogy azok a baglyok olyan baglyok voltak �s ez a f�rfi hoppan�lt. Az is igaz, mintha ez a k�t esem�ny mintha mindenki m�s figyelm�t elker�lte volna. Lehet csak az ilyen elborult elm�k hallucin�lnak, mint �n? A karcol�s. M�g mindig rajtam volt. Egy�ltal�n nem �gy l�tszott, mint ami be akarna gy�gyulni. Lehet el kellene mennem egy orvoshoz. M�ghozz� r�gt�n egy pszichi�terhez, biztos ami biztos. Felh�vtam egy teljesen norm�lis bar�tn�met, �s k�rtem, hogy menj�nk el valahova. Szerencs�re �ppen unatkozott �s belegyezett, �gy a nap tov�bbi r�sz�t egy �pelm�j� ember t�rsas�g�ban t�lt�ttem.

*
A ny�r nyugalomban, hallucin�ci�k n�lk�l telt el, �s, hogy �szinte legyek teljes unalomban. Nem t�rt�nt semmi. Az �letem cseppet sem v�ltozott se j�, se rossz ir�nyba. Gy�l�ltem ezt a v�ltozatlans�got, ezt a folytonoss�got. Mindig csak ugyanaz, �s ugyanaz. Komolyan mondom, ha nem l�tezne tv �s sz�m�t�g�p, meg persze zene biztos a semmittev�sbe haln�k bele.
Augusztus 30-�t mutatott a napt�r. Holnaput�n �vnyit�. Mondhatom, alig v�rom. Az a csod�latos oszt�lyom. A sok �rtelmes fi�, �s a t�bbiek. M�r magam el�tt l�tom, ahogy a l�nyok arr�l faggatnak, hogy a ny�ron siker�lt e felszednem valakit. A mai fi�k mind annyira bek�pzeltek �s nagyk�p�ek. Azt hiszik, mert divatosan �lt�zk�dnek, �s men� zen�t hallgatnak �v�k a vil�g Egyik rosszabb, mint a m�sik. Mivel sz�leim dolgoztak, �gy m�r d�lut�n is nyugodtan letudtam �lni �rni. A t�rt�net m�r egyre izgalmasabb lett. Draco �s Hermione kapcsolata m�r kibontakoz�ban volt, �s az els� cs�k is megt�rt�nt. Legal�bb h�rom �r�n �t dolgoztam, aminek meg is lett az eredm�nye. Egy �jabb fejezet. A k�t fiatal, ha nem is egym�snak, de maguknak kezdt�k bevallani �rz�seiket. Feltettem a netre, majd kimentem a konyh�ba vacsor�zni. Bele telik egy kis id�be, m�g reag�lnak a m�vemre.
Furcsa, �gy l�tszik csak v�letlen egybees�s volt minden. Egy pillanatig akkor m�g rem�nykedtem. Nem tudom pontosan megmondani, miben, tal�n abban, hogy m�giscsak l�teznek csod�k. �m csal�dnom kellett.
Gyorsan megettem a m�zlim, majd visszamentem a szob�mba. N�h�ny bar�tn�mt�l kaptam m�r kritik�t, amiknek nagyon �r�ltem. K�zben megj�ttek sz�leim is. Nem mentem ki hozz�juk, �s �k sem j�ttek be hozz�m Tegnap volt egy nagy veszeked�s k�zt�nk. �szint�n sz�lva egy�ltal�n nem v�gytam most a t�rsas�gukra, �s v�lem�nyem szerint �k se az eny�mre. �gyis mindig minden�rt engem okolnak, �s azt mondj�k, hogy minden veszeked�s �n miattam van. M�r nagyon v�rom azt a pillanatot, mikor elk�lt�zhetek itthonr�l, azonban ez m�g beletelik p�r �vbe. Tudom, ez egy�ltal�n nem sz�p dolog, de most m�gis mit tegyek? �n nem fogom miattuk t�nkretenni magam. Nem fogok folytonos ord�toz�sok, veszeked�sek k�z�tt �lni. Sose �rtj�k meg egym�st any�mmal �s nem hiszem, hogy valaha is d�l�re jutunk. Teljesen k�l�nb�z�ek vagyunk.
Egy �vatlan pillanatban kiosontam a f�rd�be, majd miut�n elv�geztem a dolgaim, ugyanolyan gyorsan vissza is mentem a szob�mba. Este m�g megn�ztem egy filmet, azt�n lefek�dtem. B�rmennyire is �rr� lett rajtam a f�radts�g, nem tudtam elaludni. M�r egy �r�ja forgol�dtam nyugtalanul az �gyamban, mikor v�gk�pp nem b�rtam tov�bb ezt a tehetetlens�get. Felkapcsoltam a kisvillanyt, majd elind�tottam azt a cd-t, ami �ppen a lej�tsz�ban volt. A f�ny pont a sebes k�zfejemet vil�g�totta meg. Merengve h�ztam v�gig egy ujjam a hossz� karcol�son, s ekkor v�ratlan dolog t�rt�nt. A szemem lecsuk�dott �s k�pek p�r�gtek le el�ttem. Az �lom, a var�zsl�k, a seb, a baglyok, a f�rfi a parkban, majd egy nagy vonatot l�ttam, �s v�g�l egy kast�lyt. Nem tartott az eg�sz tov�bb tizen�t m�sodpercn�l. �reztem, ahogy folyik r�lam a v�z. A fels�m verejt�kben �szott, �s �jb�l elfogott a remeg�s. Most m�r l�tom�saim is vannak! L�tom�s? Atya�g, miket besz�lek! Kezdtem megijedni. Hirtelen k�nnyek gy�ltek a szemembe. Ha m�g egy hasonl� dolog el�fordul, �n abba bele�r�l�k! Ez m�r t�nyleg nem volt norm�lis dolog! B�r, ha belegondolok, sosem szerettem a norm�lis dolgokat. El sem mertem k�pzelni, hogy az a vonat �s az a kast�ly pontosan mi lehetett.
Ekkor m�r megsz�letett bennem az elhat�roz�s, kider�tem, mi van ennek az eg�sznek a h�tter�ben, �s m�r tudtam is, hogy hogyan, s az akci�mra mind�ssze csak egy napot kellett v�rnom.

*

Szeptember elsej�n, mint minden �vben, a di�kok �vnyit�ra ment. Bele �rtve engem is. Vagyis majdnem… �letemben el�sz�r, na j�, az�rt ez nem teljesen igaz, sz�val ell�gtam az �nnep�lyt. A k�zeli parkban megv�rtam, m�g mindenki elment otthonr�l, ut�na pedig hazasiettem. Kapkodva dob�ltam az �gyra az egyenruh�mat. Felvettem a kedvenc t�rdig �r� farmerszokny�mat, majd egy feh�r ujjatlant, amin egy fekete ’Soltitude’ felirat d�szelgett. Azok, akik azt hitt�k, London mindig es�s �s k�d�s, t�vedtek. Ny�ron ugyan�gy tombolt a meleg, mint m�shol, �s �gy l�tszott, egyel�re nem is akart az �szi id�j�r�s megjelenni. Bal csukl�mon egy n�gyszer k�rbetekert b�rsz�l, k�t font kark�t� plusz egy karperec volt megtal�lhat�, amit m�g a bar�tn�mt�l kaptam. Jobb kezemen csak egy �r�t hordtam. Nyakamban egyetlen egy v�kony b�rsz�l l�gott, rajta egy f�lbet�rt sz�vvel. Felh�ztam a tornacsuk�m, majd �tvetettem magamon a t�sk�m. A sminkel�s h�la �gnek nem vette el az id�met, mivel nem festettem magam. Mind�ssze a szememet h�ztam ki. Hajammal sem csin�ltam semmit, fekete tincseim laz�n omlottak v�llamra. Vill�msebess�ggel sz�guldottam a meg�ll� fel�. Ha lek�sem a buszt, akkor v�ge mindennek.
H�la �gnek ez nem �gy t�rt�nt. Az �t a vas�t�llom�sig k�r�lbel�l m�sf�l �ra. Lehuppantam az egyik h�ts� �l�sre, majd el�vettem a discmanem �s elkezdtem zen�t hallgatni. Ha valahogy a sz�leim f�l�be jut, hogy ell�gtam az �vnyit�t, engem elevenen megny�znak. Amint haza�rtem bek�sz�tem a b�r�nd�m, ha esetleg gyors menek�l� k�ne fognom a dolgot. Igaz�b�l fogalmam sem volt arr�l, hogy m�gis mit v�rok ett�l. Azt, hogy falon �t futkos� embereket l�tok? Nem val�sz�n�. Egyszer�en egy jelet akartam, egy apr� jelet arra, hogy nem �r�ltem meg, hogy nincsenek hallucin�ci�im.
Az a m�sf�l �ra hamar eltelt, �gy �reztem tal�n t�l hamar is. Remeg� l�bakkal sz�lltam le a buszr�l. R�pillantottam az �r�mra, ami f�l tizenegyet mutatott. Ok�, akkor m�g van id�m. R��r�sen ballagtam az �llom�sra, majd ki a peronokhoz. Ott megkerestem a kilenc �s tizedik v�g�nyhoz legk�zelebb es� padot, majd le�ltem r�, �s szem�gyre vettem azt a h�res falat. Semmi k�l�nlegeset nem l�ttam rajta, ugyan�gy n�zet ki, mint a t�bbi. K�ptelens�gnek tartottam, hogy ezen b�rki is �tfuthatna, de innen most ak�r t�z buld�zer sem tudott volna elmozd�tani. H�romnegyed tizenegykor �reztem, ahogy a gyomrom fel-le liftezik. T�rt�njen m�r valami! �t perc eltelt�vel m�r idegesen kapkodtam a fejem hol balra, hol jobbra. Furcsa, alig p�r ember sz�lling�zott a peronon. Kezdtem belet�r�dni abba, hogy minden csak v�letlen egybees�s volt, �s csak �n tulajdon�tottam t�l nagy dolgot az eg�sznek. Nagyot s�hajtottam, majd fel�lltam a helyemr�l. �m mindegyik mozdulat f�lben maradt, amikor megl�ttam egy f�rfit, pontosabban azt a f�rfit. Ugyanabban a fekete k�penyben. Igaz nem l�ttam az arc�t a m�ltkor, de m�gis… tudtam, hogy � az. Biztos voltam benne. Az alak idegesen tekintgetett k�rbe, majd a falhoz s�t�lt, s meg�llt k�zvetlen�l mellette. Kimeresztettem a szemem, hogy semmir�l nem maradjak le, de valahogy ennek �pp az ellenkez�je t�rt�nt. Az egyik pillanatban a f�rfi h�tral�pet kett�t, a k�vetkez�ben a fal fel� fordult, azt�n… hirtelen elt�nt. Azon m�r meg sem lep�dtem, hogy az eg�szb�l senki nem vett �szre semmit. Mag�n az elt�n�sen viszont ann�l jobban. Ha… ha most t�nyleg a falon ment �t… az mindent megv�ltoztat. K�t perc volt tizenegyig. Most mit tegyem? Vesztenival�m �gysincs, gondoltam magamban. Egyszer �gyis ki akartam pr�b�lni, most pedig itt volt az alkalom. Nem akartam egy �vet v�rni. P�r m�ter t�vols�gra meg�lltam a fallal szemben. H�t… j�jj�n, aminek j�nnie kell. Siet�s l�ptekkel elindultam a fal fel�, rem�nykedve abban, hogy p�r m�sodperc m�lva nem kell majd s�lyos agyr�zk�d�ssal k�rh�zba sz�ll�tani.