Hermione kom�tosan s�t�lt a titokzatos Malfoy kast�ly f�klyaf�nybe burkol�z� s�t�t folyos�in. Egy apr� mosoly volt a sz�ja sz�l�n, amit semmivel nem tudott levakarni. Olyan gyorsan t�rt�n minden. Draco csak �gy �tl�pte a k�zt�k l�võ v�konyka hat�rt, �s ezzel teljesen �sszezavarta õt. Mi lett a r�gi ellens�gesked�sbõl? Erre a gondolatra m�r majdnem elnevette mag�t. Azt�n megr�m�lt, �s hirtelen kisz�radt a sz�ja. Akkor, most mi lesz, hogy kezelj�k a helyzetet, �s hogy fogadja majd Eli, ha mindez napvil�gra ker�l? Majd kereszt�lj�rta test�t egy kellemes meleg �rz�s, amikor �jra Draco cs�kjaira gondolt. Fogalma sem volt r�la, hogy tud ezek ut�n egy�tt dolgozni vele. Azt�n hangokat hallott a f�lszintrõl. Lesietett, majd egy ajt�n a l�pcsõ mellett, bement egy szûk folyos�ra. A hangok egyre hangosabbak lettek, majd a szûk j�ratban a f�ny is egyre erõsebb lett. Majd Hermione bel�pett a konyh�ba, ahol Eli egy sz�ken �lve nevetve figyelte, ahogy apja, a var�zsp�lc�ja seg�ts�g�vel, magasba r�pteti a palacsint�kat. Draco komikusan festett a szak�cskalapban, �s m�g boh�ckodott is hozz�. Hermione alig tudta meg�llni, hogy nem kuncogjon a jeleneten.
- Gyere Hermione jut neked is palacsinta - mondta Draco �s kacsintott egyet - Fogj egy t�ny�rt �s cs�cs�lj le!
- Apa ne var�zslattal reptesd a csint�kat, hanem te magad- mondta Eli �s lelkesen, nagy õzike szemekkel n�zett apj�ra. K�zben Hermione le�lt Eli melletti sz�kre �s k�v�ncsian n�zett Dracora, hogy mik�nt fogja ezt a feladatot teljes�teni.
- Na erre k�v�ncsi nagyok �n is- mondta �s vigyorogva n�zett f�rfira.
- Na j� ti akart�tok- vonta fel a szem�ld�k�t, �s tettetett komolys�ggal n�zett a k�t h�lgyem�nyre.
Nos a mi Draconk elõk�sz�tette a serpenyõt, erõs koncentr�ci�val figyelte a benne l�võ t�szt�t, �s amikor el�rkezettnek l�tta az alkalmat, egy laza mozdulattal a magasba r�p�tette a palacsint�t. Megr�szeg�lt kaj�n mosollyal v�rta, hogy a finom �tek lehetõleg a s�letlen oldallal lefel� essen, de hi�ba v�rta, mivel az a plafonra ragadt. Eli kuncogva n�zte az apj�t, aki �gy tett mintha keresn� a palacsint�t. Majd amikor megtal�lta fent a plafonon, az �r�j�t n�zegetve, �s hangosan s�hajtozva v�rt.
- Min nevetsz?- k�rdezte Draco megr�k�ny�dve a kisl�ny�t - Csak pihen egy kicsit , azt�n majd �jra lej�n- folytatta tud�l�kosan.
- De apa a palacsinta nem fog onnan lej�nni.
- Jaj dehogynem…- kezdte, �m a mondatot nem tudta befejezni.
Ekkor ugyanis a serpenyõben l�võ olaj meggyulladt, amit a mi szõke herceg�nk egy kicsit k�zel tett az �gõ g�ztûzhelyhez, �s hatalmas l�nggal �gni kezdett. Draco kit�gult pupill�kkal meredt a kez�ben l�võ �gõ serpenyõre, de az esz�be sem jutott, hogy eldobja, vagy letegye, vagy nemes egyszerûs�ggel tegyen r� egy fedõt. Eli ijedten n�zett a komolyra v�lt arccal mellette �lõ Hermion�ra, aki nem volt rest cselekedni, �s azonnal eloltotta a tûzet. Draco most m�r vizesen �llt tov�bbra is g�rcs�sen markolva a serpenyõt. Azt�n a plafonra ragadt palacsinta �gy d�nt�tt m�gsem idõz ott tov�bb, �s esni kezdett lefel� egyenesen a vakmerõ szak�cs fej�re, akinek a sapk�ja a tehertõl �sszelapult �s a szem�be cs�szott.
- �n mondtam, hogy le fog j�nni- sz�lalt meg Draco.
A t�rsas�gb�l v�g�l ork�nszerû nevet�s t�rt elõ, mivel Draconak nagyon is elõny�sen �llt a fej�n a palacsinta. Miut�n siker�lt megszabadulnia a k�l�n�s fejfedõtõl, õ is az asztalhoz �lt, �s a minden nekil�ttak a marad�k palacsint�nak, amik szerencs�re nem l�togatt�k meg a plafont. A tov�bbiakban �gy h�rmasban nevetg�lve besz�lgettek a konyh�ban. Eli mosolyogva hallgatta a k�t felnõtt �lm�nybesz�mol�j�t a r�gi iskolai �vekrõl. Hermione pedig nagyon sz�vesen ecsetelte neki, hogy a harmadikos korukban, hogy siker�lt egy j�l siker�lt jobb egyenessel ki�tnie Dracot. Azt�n a negyedik �v�k ker�lt ter�t�kre.
- … �s akkor a Mordon professzor egy nagy feh�r…- mondta Hermione.
- Az�rt nem k�ne tudnia a gyereknek, hogy miv� v�ltoztatott- sz�lt Draco kicsit duzzogva, mivel soha nem szerette, ha a vele kapcsolatos k�nos eml�keket t�rgyalt�k, fõleg ha a hallhat�s�gban l�nya is jelen volt.
- De papa mi�rt nem mondod el?- n�zett r� csillog� szemekkel Eli.
- Mi�rt vagy ennyire k�v�ncsi?- k�rdezte Draco �s belen�zett a sz�rke szemekbe- Ezt a tulajdons�got nem tõlem �r�k�lted az biztos.
- M�g hogy nem?- nevetett fel Hermione- Nem is tudom ki volt az, aki m�sodikban leleplezõd�tt, amikor…
- J�l van, j�l van – morogta Draco.
- Papa, apucii mond el l�gy sz�ves!- rim�nkodott Eli.
- Mi�rt olyan fontos?
- Jaj Draco mond m�r el neki, hogy egy nagy feh�r g�r�nny� v�ltozt�l.
- Rem�lem most �r�lt�k – morogta �s t�ntetõleg elfordult.
- Nem �rtem papa mi�rt vagy ez�rt m�rges, �n m�g soha nem l�ttam g�r�nyt…
- J�l van l�nyok, a g�r�ny t�m�t ejts�k- sz�lalt meg Draco.
Hermione mosolyogva az �r�j�ra pillantott.
- Szerintem ma m�r ne kezdj�nk el gyakorolni - mondta v�g�l.
- Szerintem se- mondta Draco.
- Akkor haza is vihetn�l - mondta Hermione csak �gy mellesleg.
- Minek?- mondta Draco flegm�n- Hiszen van….-itt sz�molni kezdett.
- Sok szob�nk- seg�tette ki a kisl�nya.
- Igen, sz�val…
- Mione aludj n�lunk- sz�lt Eli.
- Igen �n is ezt akartam javasolni.
- H�t, ha nem zavarok…-kezdte.
- Nem zavarsz - mondta Draco.
Eli ekkor megfogta Hermione kez�t �s kir�ngatta konyh�b�l.
- Papa elment�nk keresni Mion�nak egy szob�t.
- J�, j� menjetek csak!- sz�lt ut�nuk Draco.
Majd Hermione t�ny�rj�n �rv�lkod� f�l palacsint�j�t elcsente �s m�sodperceken bel�l m�r meg is ette.