|
Ksrt a mlt
Nyx 2006.01.25. 20:20
Emberek n ezt soha nem fogom megunni.. ez mr kros... draco&hermione... szoks szerint... de ezt is elolvasni mer tk j.... mindegyiket elolvasni=)
Elõsz
Stt idõk jrtak, az emberek nem voltak kpesek bzni a msikban. Flelemmel lptek ki az utcra s mg a kzeli bartokkal is gyanakvan viselkedtek. Voldemort- a stt mgus- hatalmnak cscs pontjn llt. Harry Potter kseltette ugyan a teljes gyõzelmt, de nem tudta beteljesteni a jslatot, ami kettõjkrõl szlt. Az emberek tbbsgnek-egsz Anglia szerte- nap, mint nap szembe kellett nznik a veszllyel. Egyre msra haltak meg, s tûntek el mgusok orszgszerte. A flvrû, mgival megldott boszorkk s varzslk voltak a legnagyobb veszlynek kitve. A hallfalk gtlstalanul gyilkoltak s rettegsbe tartottak mindenkit. A fehrmgusok kevesen maradtak, s szmuk egyre cskkent. Sok tiszteletre mlt varzsl s boszorkny esett ldozatul a kegyetlen sszecsapsok sorn, kzttk a 22 ves Ronald Weasley is. Az orszgbl titokban letket mentve- vagy csak meneklve a problmk elõl � hagytk el azok, akik mr belefradtak az rks harcba vagy nem tudtk elviselni egy szerettk elvesztsnek fjdalmt. Felejteni akartak, elszkni a gonosz elõl, s bkben lni. m ahogy Voldemort hatalma egyre nõt, s kiterjesztette azt a tbbi fldrszre is, mr alig akadt egy biztonsgos hely, menedk, hova el lehetett volna bjni.
A fehrmgusok vezetõje Albus Dumbledore, elkesertõnek tlte meg a helyzetet s azonnali cselekvsre sznta el magt. ssze kell gyûjteni az sszes olyan embert, aki hajland segteni a Voldemort elleni kzdelemben. gy indult tnak Draco Malfoy (a fehrmgus), hogy felkeresse azt a szemlyt, akire nagyobb szksg volt, mint azt valaha is hitte volna.
I. fejezet
Ksrt a mlt
Lemenõben volt a nyri nap. Az utols sugarai vrsre festettk az g aljt s a vgtelennek tetszõ cen vzt. Ahol az g s a vzfelszn sszert, mintha eltûnt volna kztk lvõ a hatrvonal s olyanok voltak, mintha eggy olvadtak volna, s nem is lteznnek egyms nlkl. Sirlyok panaszos hangjt s az cen illatt vitte a szl. A ss vz lgy, lass hullmzssal mosta a part menti sziklkat. A kves partszakaszt beljebb egy homokos rsz vltotta fel, ahol egy szerelmespr stlt egymsba karolva s tkletes sszhangban. A kzeli sziklk egyikn egy lny lt, aki elmlzva psztzta õket. Arca kifejezstelen volt, szemei, amik rgen oly kifejezõek voltak, most csak fnytelenl bmultak, keresve a remnyt. Becsukta a szemt, s hallgatta az cenhullmzst, ami nyugtatta mg mindig hborg lelkt, s nmileg feledtette vele az letnek stt szakaszt. Magba szvta a nap utols sugarainak kellemes melegt, ami jgg fagyott, sebekkel teli szvnek balzsamknt szolglt. Kptelennek rezte magt brmifle rzelem kimutatsra. Inkbb csak elrejtette õket j mlyre, nehogy valaki vletlenl megtallja õket. De a szrnyû rzelmek nap, mint nap fojtogattk s nha mr jrtnyi ereje sem volt, hogy harcoljon ellenk, m szabad utat sosem engedett knzinak. Lassan kinyitotta a szemt, s jra a parton stl prt nzte. Fj emlkek kerltek elõ, s jra hallotta a rg elfeledett hangot, ami mindig heves dobogsra sztnzte a szvt.
�Mikor a Nap lenyugszik, s utols sugara megrint, gondold azt, hogy n simtom vgig arcod. Ha hallod a szl susogst, hidd az, n suttogom, hogy szeretlek, s soha nem hagylak el. Veled leszek rkk Hermione, mg ha a tlvilgrl kell, majd szeretnem tged. �
Mindig is fj volt Ron szavaira gondolnia. Nem tudott beletrõdni az elvesztsbe. Azta rgi nmaga rnykaknt Anglitl tvol l, egyedl, s õrjtõ magnyban. Egy dolog volt, amit soha nem mulasztott el egyetlen nap sem, mindig megnzte a naplementt. Csak gy rzetett valamifle rzelmet. Szemeibõl knnycseppek grdltek le s vgigfolytak az arcn. Tudta tbbet soha nem lehet az, aki egykor volt. Ron nlkl csak fl embernek rezte magt, akinek mr lni sem rdemes. Lptek zaja ttte meg a flt, lass lptek, amik egyre kzelebbrõl hallatszottak. De tapasztalt aurorknt, mr tudta ki is jrkl a hta mgtt. Annyira ismerte ezeket a lpteket, akr szz kzl is felismerte volni, mivel sokszor kvette ezt a frfit. Az idegen egy rva sz nlkl lelt a lny melletti sziklra s õ is a naplemente ltvnynak szentelte a figyelmt.
- Mit keresel itt?- frmedt r Hermione.
- rted jttem- szlt az idegen.
- Minek? s klnben meg, mita mszklsz utnam Malfoy?
- Dumbledore kldtt, hogy vigyelek vissza. Vissza kell jnnd!- mondta Draco.
- Nem lehet! Nem mehetek vissza, s klnben is, boldogultok nlklem is.
- Tedd vgre tl magad a dolgon, nem hozhatod õt vissza.
- Mr tl vagyok rajta.
- Igen? Akkor ruld el, mirt lsz itt, s mirt hordod mg mindig az eljegyzsi gyûrût?
- Semmi kzd nincs hozz, s hogy tudd, nem megyek veled vissza!- mondta dacosan a lny.
- Nlkled nem megyek vissza!
- Mi a bajod? Valamifle szent kldetst hajtasz vgre, vagy csak engem akarsz bosszantani? Lenne mg egy krdsem: Mi a terved, ha nszntambl nem megyek?
- Elviszlek erõszakkal - mondta a fi knnyedn.
- Mst nem is vrtam egy Malfoytl- mondta a lny, s gy nzett Dracora, mint egy fregre- ugyanolyan mocskos hallfal vagy, mint az apd. Nincs benned semmi�
- ELG!!- emelte fel a hangjt Draco- Most mr fejezed be! Tudod nagyon jl, hogy nem voltam s nem is leszek hallfal.
- Oh igen tudom, hogy nem vagy az - mondta a lny nmi cinizmussal a hangjban �Hogy is volt? Drew Blame miatt nem lettl hallfal, mert annyira szereted, hogy nem voltl kpes elhagyni. Kpzelem apd mit szlt hozz. De legalbb aranyvrû volt. Nem?
- Ne merj mg egy szt sem szlni a felesgemrõl! Mert azt nagyon megbnod.
- Mirt csak nem elhagyott?- mondta a lny fellengzõsen- Hiba volt az egsz s most haragban vagy az apddal, aztn rjttl, hogy az egsz nem rt semmit. Micsoda pech.
- Csak hogy tudd, Drew ngy ve halott s tbbet egy szt se szlj rla, mert felpofozlak, hogy vgre szhez trj. Azt hiszed csak neked, vannak problmid? Nekem is vannak, s nem hidd azt, hogy nem szenvedtem semmit sem. n, ellenttben veled, kpes voltam megbirkzni a feladattal s nem bjtam el semmi elõl. Kpes voltam felnõni, elsni csatabrdot Harryvel, s teljesen megvltozni. Nem bntam meg, hogy nem lettem hallfal s soha nem is fogom.
Hossz hallgats llt be a beszlgetsbe. Hermione szrnyen rezte magt, nem akart senkinek sem fjdalmat okozni, mg ha Malfoy is az illetõ. Tudta nagyon is jl, hogy Draconak igaza van. s vissza kell mennie, hogy tisztzhasson magban mindent s segtsen Voldemort legyõzsben. Prblt megszabadulni a mregtõl s a szgyentõl. Undorodott sajt magtl, pont gy beszlt, mint Draco mg iskols korukban. Nem is rtette, hogy sllyedhetett ilyen mlyre. Fogalma sem volt rla, hova tûnt az a kedves fiatal lny, aki sosem rtana azoknak, akiket becsl. Mert hiba haragudott Dracora, becslte benne az elszntsgot, amivel apja szembe tudott nzni s a hallt vllalva bevallotta, mit is akar igazn. Hermione mereven nzte a vizet. �Mrt kellett utnam jnnie? Azok utn, amit azon a bevetsen trtnt. s mirt kellett elõhoznom Drewt? Br nem ismertem olyan j, nem rdemelte meg a hallt.�
Aztn jra eszbe jutott Ron, majd az az jszaka a mire nem akart emlkezni, s sosem akarta vgig gondolni a trtnteket. Csak szerelme hinyt rezte s a haragot Draco irnt, aki nem hagyta, hogy akkor Ron utn menjen. Tbbre nem akart emlkezni. Nem tudta mit tegyen csak lt ott maga el meredve.
A Nap kzben vgre lenyugodott s tadta a helyt a stt jszaknak. Fnylõ csillagok gyltak ki a stt gbolton. A kt fiatal mg mindig a sziklkon ldglt, termszetesen tisztes tvolsgban egymstl. Nem szltak egymshoz csak nmn nztk az cen, hogy mossa a sziklkat. Hermione felnzett az gre, ahol magltott egy csillagot.
- Sirius � suttogta s egy knnycsepp grdlt le az arcn. lnken lt az emlkezetben Sirius Black kpe, akinek, mint sszes j embernek, nem szabadott volna meghalni.
- Mondtl valamit?- krdezte Draco.
- Semmit. Ideje lenne hazamenni.
- J.
- Hol szltl meg?
- Mg sehol- mondta Draco.
- Ha gondolod, nlam lakhatsz. Van egy vendgszobm.
- Biztos vagy benne?
- Ez a legkevesebb, amit megtehetek bocsnatkrs kpen - mondta a lny s elindult.
Nem sokkal ksõbb mind a ketten a kivilgtott jrdn parkoltak Hûvs esti szl lgyan rezegtette az t menti fkat. Hermione fzsan hzta ssze magn a knnyû kis kardignt, s kmlelni kezdte az utct, majd megllt a 12-es szm hz elõtt. Egy llek sem volt az utcn. A lny elõvette a plcjt s elsuttogott egy varzsigt. A hz krl megjelent egy szivrvnysznû burok, majd egy helyen, mintha ajt nylt volna rajta. Mikor mind a ketten thaladtak rajta a burok sszezrul s a sznek is eltûntek. Hermione kinyitotta az ajtt s bement rajta. Draco nem kvete azonnal, hanem elsõszr megnzte kvlrõl a hzat. tlagos kis otthon volt ez, fehr kertssel, s ugyancsak fehr falakkal, no meg szp zld gyeppel. A hz bell otthonos s bartsgos volt. Draco feszengve rezte magt bent, mivel tbb olyan berendezsi trgyat is szrevett, amirõl halvny fogalma sem volt mi az rdg lehet az. De gy gondolta majdcsak elboldogul valahogy.
- Krsz valamit vacsorra?- krdezte Hermione.
- Ksznm, de nem vagyok hes.
- Ha mgis meghezel, akkor a konyhban tallsz ennivalt.
- J rendben.
- Oh s a vendgszoba az emeleten van, balrl a msodik ajt s a frdõszoba ott van a folyos vgn. Ha nem haragszol, n most elmegyek frdeni.
- Menj csak.
***
Nem sokkal ksõbb Draco mr a plafont nzte a vendgszobban. Hiba prblkozott alvssal valahogy, nem sikerlt neki. Gondolatatiba rvedve, emlkezett Drewra. Hermione szavai feltptk a rgi sebeket ez tagadhatatlan, de tudta, nem mondta szndkosan. Vagy legalbbis ezt akarta hinni. Ngy ve halt meg a felesge egy bevets sorn, amirõl õ nem tudott, s nem tudta megmenteni. Mg a holttestt sem talltk meg, de egy szemtan ltta, ahogy egy nagy erejû tok, ami ellen lehetetlen lett volna vdekezni, eltallta. Nem volt idõ a holtakkal trõdni, mindenki csak az lett mentette. Draco nem hibztatott senkit Drew hallrt, csupn sajt magt, de nem volt sok ideje az nsajnltra, mert volt valaki, akinek nagyon nagy szksge volt r. Drew halla elõtt vesztette el Hermione Ront, s ment el Anglibl. Draco tudta, hogy a lny csak Ginnyvel tartja a kapcsolatot, de neki nem volt szabad semmirõl sem informlni Hermiont.
�Ezek az tkozott mugli gyak�- gondolta mrgesen Draco. Nem is ehhez volt szokva s nem is az õ mretei szerint volt tervezve az gy. Felkelt s elmondott egy bûbjt, amitõl egy baldachinos gy jelent meg a rgi helyn. Draco egy mosollyal nyugtzta mûvt s knyelmesen elhelyezkedett benne. Mr ppen elaludt volna, amikor egy siktst hallott az egyik szobbl.
Mintha ramot vezettek volna bel, sztnsen rohant hang irnyba. Plcjt a kezben tartva figyelt, mivel behatolkra gyanakodott. Ezekben a vszterhes idõkben, nem lehetett senkiben megbzni s az sem volt kizrt, hogy valaki kveti õt. Hermione a szobjban lt az gyn, s kapkodva szedte a levegõt. Tekintete furcsn merlt a semmibe, arca hallspadt volt s egsz testben remegett. Draco ttovn megllta mellette, majd erõt vve magn lelt, s tlelte. Hermione nem tiltakozott, sõt egyre erõsebben szortotta maghoz a fi s vgre szabad utat engedett knnyeinek, amelyek taln mr ngy ve folyamatosan fojtogattk.
- Srj csak!- suttogta Draco- Jobban leszel, hidd el.
Hermione nem mondott semmit csak zokogott. Egy j darabig gy egymst lelve ltek az gyon. A lny gy rezte, fjdalma enyhlni kezd.
- Mindenrõl n tehetek. Ha Ron, nem jn akkor utnam, nem halt volna meg. Eddig csak msokat hibztattam, pedig n vagyok a felelõs. Az lett adta rtem, n meg gy hllom meg?
- Nem te vagy a felelõs. Senki nem tehet rla, Ron tudta, mit csinl, s aurorhoz mltan halt meg.
- Bocsss meg, nem kellett volna Drewrl beszlnem, s nagyon sajnlom azt is, hogy egsz eddig tged hibztattalak Ron miatt. Te az letemet mentetted meg, amikor nem engedtl vissza. Nem tudtam megmenteni õt.
- Semmi baj! �mondta Draco, majd kibontakozott az lelsbõl- Nem is tudtad volna megmenteni, mert tz hallfal egy boszorkny ellen. Nem lett volna eslyed sem. De most mr tessk aludni!- mondta apskod hangon- Szp lmokat.
- Neked is- szlt Hermione beleegyezõen.
A fi megvrta, amg Hermione betakarzik s õ is visszament a szobjba. Knyelmesen elhelyezkedett az gyn, s vgre õ is mly lomba merlt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
