Hermione elkerekedett szemekkel n�zett az el�tte �l� f�rfire. Malfoy? Tan�r? S�t�t var�zslatok kiv�d�se? �s � err�l nem tudott? V�g�l d�bbenet�n fel�lkerekedve megr�zta a fel� ny�jtott kezet. Malfoynak keskeny, feh�r keze volt, hossz� eleg�ns ujjakkal �s irigyl�sre m�lt� k�rm�kkel. Ha Hermione nem ismerte volna Drac�t, azt gondolta volna, a f�rfi manik�r�ztet...
A fiatal n� felkuncogott. B�rmennyire n�iesnek is t�nt Draco hossz� sz�ke haj�val, viszonylag kis termet�vel �s finom von�saival, Hermione ismerte el�gg� hogy tudja, a pasas nem igaz�n ad a k�ls�s�gekre.
Gondolataib�l �ppen f�szerepl�j�k z�kkentette ki, aki felvont szem�ld�kkel, kiss� zavartan megk�rdezte:
-Most meg min nevetsz?
-Oh... Sajn�lom, csak eszembe jutott valami. Nem l�nyeges... Viszont Te mes�lj, hol volt�l az ut�bbi k�t �vben? Egy kezemen meg tudn�m sz�molni, h�ny levelet kaptam t�led a gy�zedelmi �nneps�g �ta.

Draco arc�r�l lefagyott a mosoly. H�trad�lt az �l�sen �s egy p�r pillanatig elgondolkozva n�zte a mellett�k elsuhan� t�jat. V�g�l besz�lni kezdett.

-Bizony�ra ismered el�gg� a csal�dom t�rt�net�t ahhoz, hogy ne kelljen az elej�t�l kezdenem. A Malfoyok �vsz�zadok �ta foglalkoztak fekete m�gi�val, csak�gy mint a Blackek. Azt�n j�tt Voldemort �s el�sz�r a nagyap�m, majd hal�la ut�n Lucius is beh�dolt neki. Mint ahogy t�lem is elv�rta volna dr�ga ap�m... -itt megfesz�lt az �lla �s von�sai megkem�nyedtek, sz�ja pedig g�nyos mosolyra h�z�dott. Szemmel l�that�an m�g mindig feld�h�tette, ha Lucius Malfoyr�l kellett besz�lnie.

-Mindegy, a l�nyeg hogy az �vek sor�n a csal�dom rengeteg k�rt okozott, �rzelmit �s fizikait �pp �gy mint anyagiakat. A h�bor� v�gezt�vel igyekeztem ezeken a k�rokon valahogy enyh�teni. Narcissa �s Lucius sz�p kis �r�ks�get hagytak r�m. Az �sszes mocskosan szerzett p�nz�k r�m sz�llt, a birtokkal egy�tt. A p�nz nagy r�sz�t felaj�nlottam a Szent Mung�nak, a birtokot �tvizsg�ltattam a miniszt�riummal, azt�n eladtam. P�r h�napig Londonban �ltem. A muglik k�z�tt -tette hozz� �s mosolyogva cs�v�lta a fej�t, mintha maga sem hitte volna igaz�n amit mond. Hermione csokol�d�barna szemei elkerekedtek -aznap k�r�lbel�l harmincnyolcadj�ra- a d�bbenett�l.
-Te? Muglikkal? Ki vagy Te �s mit csin�lt�l Draco Malfoyjal??
Draco felnevetett.
-Ne f�lj, el�sz�r nehezebb volt a dolog mint gondoltam volna. Kocsik, villamos, metr�, elektromoss�g, nem is besz�lve a p�nzr�l... Sosem fogom elfelejteni az els� bev�s�rl�somat -itt f�jdalmas grimaszt v�gott. Hermione ekkor m�r a has�t fogta a nevet�st�l. Szinte l�tta maga el�tt a jelenetet: Draco Malfoy, �si aranyv�r� var�zsl�csal�dok lesz�rmazottja, egy londoni bev�s�rl�k�zpont k�zep�n, r�hejesen �sszev�logatott mugli-�lt�z�kben, tan�cstalanul maga ut�n vonszolva egy bev�s�rl�kocsit...
-H�, egy�ltal�n nem vicces! -szipogta a fiatal var�zsl� tettetett s�rt�d�tts�ggel, mire Hermione m�g hangosabban nevetett, imm�r k�nnyekkel a szem�ben. Draco ciccentett a nyelv�vel, de az ajkai k�r�l b�jk�l� mosolyt � sem tudta elfolytani.

Az �t elk�vetkezend� r�sze is hasonl� hangulatban telt. Draco mes�lt a muglikkal kapcsolatos 'kalandjair�l', Hermione pedig miniszt�riumi �ll�s�r�l, mely tulajdonk�ppen csak unalmas pap�rtologat�sb�l �llt.
J� volt �jra egy�tt lenni Drac�val. A boszork�ny csak most kezdte igaz�n �szrevenni, mennyire hi�nyolta a f�rfi t�rsas�g�t.A cinikus vicceket, a komoly pillanatokat, a nyugalmat �s biztons�g�rzetet, amit a fiatal Malfoy puszta jelenl�te id�zett el� benne. Soha senki nem volt m�g ilyen hat�ssal r�, m�g Harry vagy Ron sem. Na nem mintha nem szerette volna �ket testv�reik�nt, de Draco valahogy m�s volt. Vele valahogy mindig minden m�s volt...
Hermione megr�zta a fej�t. Tal�n Ronnak igaza volt, n�ha t�nyleg meg kellett volna pr�b�lnia kikapcsolni az agy�t...

-J�l vagy?
A boszork�ny zavartan felpillantott.
-�h, persze... Mondt�l valamit az el�bb?
-Csak annyit, hogy meg�rkezt�nk.
-Oh.... -Hermione kipillantott az ablakon, de nem sokat l�tott a gyeng�n megvil�g�tott kis �llom�sb�l. A vonat lass�tani kezdett, majd v�g�l meg�llt. A k�t fiatal professzor fel�llt, s Draco kinyitotta a f�lke ajtaj�t, maga el� engedve Hermion�t.

A peronon r�viden �dv�z�lt�k Hagridot, aki most is, mint mindig, az els�s�k�rt volt felel�s. A f�l�ri�s semmit sem v�ltozott, mi�ta Hermione utolj�ra l�tta. Nem is csoda, az ereiben cs�rgedez� k�l�nleges v�r l�nyegesen hoszabb �letet biztos�tott neki mint egy �tlag ember� vagy �ppen var�zsl��.

Az �llom�sr�l m�r csak egy r�vid utat kellett megtenni�k fi�ker�kben. Nem igaz�n besz�ltek, az utaz�s mindkett�j�ket kimer�tette. Hermione gyan�totta, hogy kicsit el is szund�thatott, mert egy k�l�n�sen hossz� pislog�st k�vet�en az ablakon kereszt�l szeme el� t�rult a Roxfort, teljes kivil�g�tott pomp�j�ban. A l�tv�ny minden alkalommal leny�g�zte, most viszont egy nagy gomb�cot �rzett a tork�ban. Mikor legutolj�ra j�rt itt, a csod�latos ablak�vegek hely�n n�ma lyukak t�tongtak, a falak romosak voltak, a t� �s az egykor az iskola parkj�t bebor�t� d�s p�zsit Hal�lfal�k, di�kok �s tan�rok v�r�t�l v�r�sl�tt...

-Otthon, �des otthon -sz�lt Draco csendes, vontatott hangj�n. Hermione sz�tlanul b�lintott.