I.fejezet
Vero Rosyth 2006.01.22. 22:55
jabb j kis Draco&Hermione prosts fanfic, nagyon izgi lesz=)
Egy meleg jnius vgi napon kezdõdtt minden. Az aranyl napsugarak mr a kora reggeli rkban is felforrstottk a levegõt. A szl egyltaln nem fjt, az rnykot nyjt fk vgan nyjtzkodtak az g fel. A tenger hullmai is csak lgyan ringatztak. Az angol part menti kisvros laki hozz voltak szokva ehhez a tikkaszt nyri idõjrshoz, a turistknak azonban elgg meggyûlt a bajuk vele. Mr pedig belõlk jcskn akadt. Van, aki csak egy htvgre utazik ide, van, aki itt tlti a teljes szabadsgt. Ebben az eldugott paradicsomba nem jutott el a nagyvrosok zsivaja, zaja, rtalma. Itt mindenki nyugalomban, bkessgben tlttte napjait, felszabadultan lveztk az letet. A nem idevalsiak hamar sszeismerkedtek a helyiekkel, s mindannyian egy nagy kzssget alkottak. Ez a hely tkletes volt rk bartsgok, fut kalandok, vagy akr soha el nem ml szerelmek kialakulshoz.
Egy kis ktemeletes hz ablakain vidman szktek be a napsugarak, megvilgtva ezzel egy hossz, hullmos gesztenyebarna haj lny arct. Tindzserkor, krlbell tizenhat v krli lehetett. A fnyessg hatsra hunyortani kezdett, majd vgl kinyitotta a szemt. Az rjra pillantva rjtt, hogy mr fl tz is elmlt. Nem szokott idig aludni, mindig korn kel fel, hogy stlhasson a reggeli rkban az akkor mg hûvõs tengerparton. Kibjt a vkony takar all, s miutn nyjtzkodott, kitrta az erklyajtkat, s mosolyogva lpett ki a friss levegõre. Becsukta a szemeit, s gy lvezte, ahogy a napsugarak knyeztetik az arct Az erklyrõl egszen j kilts nylt a tengerre. Miutn feltltõdtt vidman indult le a konyhba megreggelizni. Kivett a hûtõbõl egy kancs hideg narancslevet, s nttt magnak. Az asztalon mr ott vrta egy tl friss pkstemny. Miutn kellõen jl lakott visszament a szobjba. Elõszr megigaztotta az gyt, majd egy kellemes, hideg zuhannyal hûstette le a testt. Felvette bord bikinijt, egy rvid sortot, s egy papucsot, hajt pedig feltûzte, br nhny ksza tincs az arcba hullott. Boldogan ugrndozva ment le jbl a lpcsõn. - J reggelt! – ksznttte egy fiatal nõ. - Hello Gaby! A nõt Gabrielle-nek hvtk. Az desanyjnak volt egy nagyon j bartnõje. - Mg csak a pksgben jrtam, elmennl a piacra, ha megkrlek? - Persze. - Kszi. Itt a lista. - Ok, egy ra mlva itt vagyok. A lny mosolyogva lpett ki az ajtn. Hihetetlen milyen varzsa van ennek a helynek. Az emberek minden problmjukat elfelejtik, s csak a mnak lnek, mindenkibõl sugrzik az letrm. Negyed ra elteltvel mr a piacon tallta magt. Gyorsan megvette a szksges gymlcsket, zldsgeket, s elindult hazafel. Az ismerõsk meg-meglltottk, gy csak lassan haladt elõre. Az utols kanyarban megllt, s hirtelen megfordult. - Furcsa – gondolta magban. – Meg mernk r eskdni, hogy az elõbb valaki mg figyelt. Hozz volt mr szokva, hogy a fik rajta legeltetik a szemket, gy, ahogy a tbbi itt lvõ lnyon is. Alakja forms volt, karcs derekt, hossz lbait, szp arct sokan irigyeltk. S a nagy gesztenyebarna szemei mg vonzbb tettk. De ez most ms volt, hatrozottan ms. rzete. rezte a htn valakinek a tekintett.
Pr rval ezelõtt ugyanezen a csodlatos helyen egy szõke haj fi lmosan nyitotta ki a szemeit. A Nap mg csak flig kelt fel, de gy is megvilgtotta a szobt. A fldn szanaszt hevertek a klnbzõ ruhadarabok, rvidnadrgok, plk, boxeralsk, zoknik. Mintha a kipakols clt tvesztett volna, aminek eredmnyekppen a szekrny helyett a padln ktttek ki a dolgok. Kipattant az gybl, majd a nyitott ablakhoz stlt. Nem akart idejnni, de otthon kezdett nagy nyomasztv vlni a hangulat, s az anyja javasolta, hogy utazzanak le ide, rtani nem rthat. Egy pillantst vetett a nyugodt vzre, majd kiment a szobjbl, s halkan, a hts ajtn keresztl kilpett a szabadba. A part kzel volt a nagy villhoz, nem telt el egy perc, a fi mr a habokat szelte. Nem sokszor jrt itt, csaldjra nem volt jellemzõ az sszetarts, nem szerveztek kzs programokat. szre sem vette, de mire kijtt a vzbõl, a Nap mr teljesen felkelt, az emberek is kezdtek elõbjni a hzaikbl. Futva ment vissza a hzba. Az szs jt tett neki, felbredt tõle s legalbb megmozgatta magt. Az anyja mr a konyhban tett-vett, mire visszart. Bement a szobjhoz tartoz frdõbe, s letusolt. tltztt, s visszament a fldszintre, lelt, majd elkezdett egy pirtst enni. - Merre jrtl? – krdezte az anyja. - Csak sztam. - Ha gondolod, ebd elõtt stlhatnnk egyet a vrosban. - Nem, nem szeretnk. - Mirt? - Mert nincs hozz kedvem. - Akkor mit fogsz csinlni? - Anya, lgy szves hagyjl bkn. - Mirt vagy velem ilyen? – krdezte a nõ szomoran. - Tudod jl – felelte a fi mrgesen. - Ne rm lgy dhs apd miatt. - Rla inkbb ne beszljnk. - Akkor mirõl? - Semmirõl. A nõ fradtan shajtott egyet. Tudta, hogy a fi nem knnyû eset, dehogy ennyire… Br mg csak egy-kt napja vannak itt, majd biztosan megnyugszik. A tanv vge utn rgtn ideutaztak. Miutn a frjt elkaptk hatalmas megknnyebblst rzett. Nem tudott tovbb ott maradni a rgi hzban, gyhogy fogta a dolgait, ksz tnyek el lltotta a fit, s idejttek. Gondolkodsbl gyermeke hangja zkkentette ki. - Megyek – mondta a fi, majd jbl elhagyta a hzat. Felment az tra s elindult a vros fõtere fel, legalbbis ezt tervezte. Mg nem nagyon ismerte ezt a helyet. Kiskorban mr tbbszr jrt itt, de emlkei csak nagyon halvnyak voltak. Elhaladt a piac mellett, ahol mr sok ember nyzsgtt. Tovbb haladva kis utckban tallta magt, ahol kertes hzak emelkedtek. Mr vagy tz perce bolyongott, amikor megakadt a szeme valakin. Egy lnyon, mghozz egy gynyrû lnyon. A szpsg krlbell vele egykor lehetett. Hossz, felkttt barna haja volt, csak egy rvid sortot s egy bikinifelsõt viselt. Egy idõsebb nõvel beszlgetett. A fi figyelte minden egyes mozdulatt. Azt, ahogy a kezvel a fle mg tûrt egy tincset, azt, ahogy elmosolyodott. A lny vgl elksznt, s folytatta az tjt. Õ azonban csak tovbb nzte, le nem vette volna rla a tekintett… m a gynyrû ismeretlen a kvetkezõ pillanatban hirtelen megllt, s megfordult. Azonban mire szrevehette volna õt, a fi r a msik irnyba szaporzta lpteit.
Ngy-t ra krl jrhatott mr az idõ. A forrsg nhny rja elhagyta cscspontjt, gy a fiatalok btran sttethettk magukat a napon, vgan szhattak a vzben, s nfeledten jtszhattak a parton. - Hey, gyere mr ide! – szlt oda bartnõjnek Melanie. A barna haj lny lassan lpdelt felje. - Mi trtnt? - Itt vannak Matthew-k! Emlkszel rjuk? - Ami az illeti nem nagyon. Tavaly nem voltam itt, s azelõtt is csak kt hetet. - De nzd, van velk egy j src is. Ha jl ltom valami szõke, de htast ll gyhogy… Gyere menjnk oda hozzjuk! - Ne, nem akarok. - Dehogynem akarsz. - Most mondtam, hogy nem. - n meg, hogy igen. - Hey Mel! Sziasztok! – kiltotta oda nekik egy fekete haj fi. - Matt! Hello! A lny megadta magt bartnõje unszolsnak, s odamentek az t-hat szemlybõl ll kis csapathoz. - J jra ltni! Te pedig, ha jl emlkszem… A szõke haj fi ebben a pillanatban fordult meg. Ahogy megpillantotta dlelõtti kiszemeltjt rgtn megdermedt. A lny is hasonlkppen reaglt. Megbntotta ennek a szrke szemprnak a ltvnya. Csak akkor trt maghoz, mikor a fi megszlalt. - Hello, Draco Malfoy vagyok – mondta, s kinyjtotta a kezt. - Szia, n pedig Hermione Granger – felelte, majd õ is ugyangy tett.
|