Draco els� d�bbenet�ben megsz�lalni sem tudott. M�gis mi a fen�t keres itt Potter? �gy l�tszott, Harry el�bb felm�rte a helyzetet, mert mire volt �vfolyamt�rsa a p�lc�j��rt ny�lt volna, � m�r mozg�sk�ptelenn� tette az egykori Mardek�rost.

- Neked hallottnak k�ne lenned – mondta a fekete haj� fi� az els� dolgot, ami esz�be jutott.
- Micsoda kedves fogadtat�s Potter – sz�lalt meg Draco g�nyosan. – Amint l�tod, �lek.
- Viszont azt a var�zslatot csak egy…
-… auror tudja visszaford�tani, igen.
- Akkor pedig hogyan…? – a fiatal var�zsl� sz�m�ra el�g hihetetlen volt, hogy Malfoy �l, �s hogy ezt �pp a F�nix Rendj�nek hadisz�ll�s�n t�rgyalja meg vele.
- A v�lasz egyszer� – felelte Draco, s lepillantott a l�nyra. – De jobb, ha sietsz.

Harry nem l�tta, hogy ki van a csuklya alatt, mivel az teljesen az ott fekv� szem�ly arc�ba volt h�zva. Az auror v�gigs�t�lta folyos�, majd Malfoy mellett is. Amint megl�tta, ki �l a faln�l eszm�letlen�l teljesen ledermedt.

- Merlinre… - suttogta. – Hermione…

Egy m�sodperc m�lva, ahogy �szrevette a l�ny �llapot�t, felemelte, s r� sem pillantva Malfoyra, elsietett mellette, majd elt�nt a jobbra tal�lhat� l�pcs�fordul�ban.

Fantasztikus, itt hagytak egyed�l, r�ad�sul a p�lc�m is a f�ld�n van, s nem tudok megmozdulni. Rem�lem, nem j�n erre egy elszabadult �r�lt sem… Draco v�gign�zett a folyos�n, de semmi �rdemlegeset nem l�tott. A padl�n egy hossz� sz�nyeg h�z�dott v�gig, a falakon festm�nyek l�gtak. A h�z nem volt a legjobb �llapotban, �gy n�zett ki, mintha a fel�j�t�st f�l�ton abbahagyt�k volna. Hirtelen neszekre lett figyelmes a fi�, megint j�n valaki. Vajon h�nyan laknak itt? Rem�lem, nem az az ostoba Weasley lesz! Ez volt a var�zsl� els� gondolata. M�g Potter sem okozott neki akkor meglepet�st, mint a folyos� v�g�n megjelen� f�rfi. Szeml�tom�st � sem hitt a szem�nek. A f�rfi �gy b�mult, mintha m�g soha �let�ben nem l�tott volna feh�r embert.

- Mr Malfoy… m�gis mit csin�l itt? – k�rdezte meglepetten.
- Ezt �n is k�rdezhetn�m mag�t�l… professzor.

Pitonnak egyetlen arcizma sem rezd�lt meg. Elindult egykori tan�tv�nya fel�, s k�zben el�h�zta p�lc�j�t is.

- Felesleges, fegyvertelen vagyok.
- Jobb az el�vigy�zatoss�g. Sz�val, hogy ker�l ide? – k�rdezte �sszesz�k�tett szemekkel. – Hogy j�tt be?
- Az ajt�n, amir�l mellesleg lefelejtett�k a kilincset.
- Ide nem j�het be ak�rki.
- Tulajdonk�ppen hova is?
- Utolj�ra k�rdeztem. Hogyan?
- Grangerrel j�ttem – felelte a fi� hanyagul.
- Ms Granger �l �s itt van?
- Potter az el�bb vitte fel. Nincs t�l j� �llapotban.

Piton pr�b�lta leplezni �rz�seit, de l�tszott rajta a h�r okozta meglep�d�tts�g. Egy suhint�ssal m�r Draco p�lc�ja is a kez�ben volt.

- Finite Incantatem – mondta, majd szabad kez�vel a l�pcs� ir�ny�ba mutatott.
- Mi lenne, ha a r�gi sz�p id�k eml�k�re ideadn� a p�lc�m, �n meg elmenn�k?

Piton a fi� fel� ford�totta a p�lc�j�t, �s �lni k�pes szemekkel n�zett r�. A fi� m�r el is felejtette ezt a pillant�st, amivel mindig a Griffend�leseket jutalmazta a tan�ra r�gen. Malfoy kelletlen�l elindult a l�pcs� fel�.

Az els� fordul�n�l Perselus balra terelte az ifj� var�zsl�t. A folyos� elej�n l�v� �res falszakaszra egy ajt�t var�zsolt. Kez�vel jelezte Draconak, hogy menjen be. A fiatal f�rfi, mikor megfordult a szob�ban, egy becsap�d� ajt�val tal�lta szemben mag�t.

Csod�s… Potter, Piton… vajon ki lakik m�g itt? A kis szob�ban egy �gyon �s egy szekr�nyen k�v�l semmi m�s nem volt. Csak nem…? Granger az aurorok b�v�hely�re hozta volna? Az nem lehet… Ha ez �gy va, nekem v�gem. A fi� tudta, ha Potter vagy Piton elmondja valakinek, hogy itt van, akkor az az � �let�nek a v�g�t fogja jelenteni. B�rmelyik auror sz�vesen eltenn�k l�b al�l. Efel�l szemernyi k�ts�ge sem volt. Draco odament az ablakhoz, amin nem volt kilincs. Megpr�b�lkozott az ajt�val, persze azt sem tudta kinyitni. Draco le�lt az �gyra. Nagyon nem tetszett neki a t�ny, miszerint itt kell v�rnia, m�g valaki hajland� idej�nni. Granger t�rbe csalta volna? Vagy csak vissza akart jutni a bar�taihoz? T�bb ideje nem maradt a gondolkod�sra, mert a szob�ba Potter rontott be, nem t�l b�ztat� arckifejez�ssel.

*

Harry �gy rohant felfele a l�pcs�n, hogy szinte nem is �rintette a fokokat. Ahogy fel�rt az emeletre, r�gt�n egy l�ny nev�t ki�ltotta.

- Natalie! Gyere gyorsan! Nata!

Az egyik szob�b�l egy k�z�pmagas, hossz�, fekete haj� l�ny l�pett ki.

- Mi t�rt�nt? – k�rdezte.
- Seg�ts�l, nyisd ki az ajt�t – mondta Harry egy szoba el�tt �llva. – �s h�vd ide a gy�gy�t�t.
- De ez nem…
- Csin�ld m�r! – s�rgette a fi� idegesen.
- J�l van – a l�ny eleget tett a fiatal f�rfi k�r�s�nek, majd elsietett az ellenkez� ir�nyba.

A volt Griffend�les lefektette az �gyra Hermion�t, majd levette r�la a k�peny�t. Hal�lfal� k�peny – gondolta mag�ban. Megismerni az anyag�r�l. �rezte, hogy bar�tja teste l�ngol a melegt�l. Hogy milyen v�kony ez a l�ny, �s az arca is… teli van z�z�d�sokkal, begy�gyult sebek hegeivel.

- Harry, mi t�rt�nt? – k�rdezte a szob�ba bel�p� id�s�d� f�rfi.
- Hermione �l… �s nagyon rossz �llapotban van – mondta rekedten az auror.
- H�vj�tok ide Madam Pomfrey-t, sz�ks�gem lesz r�.
- �n nem mozdulok innen – jelentette ki a fekete haj� fi�.
- Harry gyere… - mondta a l�ny, majd gyeng�den kez�vel elkezdte kifele h�zni a fi�t.
- Engedj el – sz�lt d�h�sen a fi�, mik�zben kit�pte mag�t Natalie karjai k�z�l.
- Akkor �n ideh�vom Madam Pomfrey-t – s�hajtotta halkan a l�ny.

Ahogy kil�pett a szob�b�l, �jabb szem�ly jelent meg.

- Mi t�rt�nt Potter? Hogy vagy Ms Granger? – k�rdezte a bel�p� Piton.
- Rosszul – felelte a gy�gy�t�. – Mag�ra is sz�ks�gem van Perselus. Mindj�rt elmondom, milyen b�jitalokra lesz sz�ks�gem.
- Malfoyt bez�rtam az els� szob�ba – s�gta oda Piton a volt tan�tv�ny�nak.
- Az a szem�t – suttogta maga el� Harry. Meg�l�m.

Azzal kisietett a helyis�gb�l, s f�l pillanat m�lva m�r berontott a volt Mardek�roshoz. Ennyire m�rgesnek, d�h�snek, gy�l�lettel telinek m�g soha nem �rezte mag�t. Ha szemekkel �lni lehetne, a m�sik fi�b�l m�r csak hamu lenne. Harry olyat tett, amit ezel�tt soha sem, puszta k�zzel esett neki a felpattan� fi�nak. Jobb kez�vel hatalmas �t�st m�rt Malfoy arc�ra.

- Potter meg�r�lt�l? M�gis mi a fene bajod van? – k�rdezte kiab�lva Draco.
- Egyet tal�lhatsz - sziszegte Harry, aki m�r a volt Mardek�rosra szegezte p�lc�j�t.
- Meg akarsz �lni? Gyer�nk, mire v�rsz – mondta, mikor lepillantott a mellkas�ra.
- Azt hiszed, nem mern�m megtenni? – k�rdezte d�h�sen Harry.
- Dehogynem, egyszer m�r majdnem megtetted, csak nem �gy j�tt �ssze a dolog, ahogy szeretted volna.
- M�g nem �llek meg.
- �, de rendes vagy – s�hajtotta Draco, mik�zben h�tr�bb l�pett egyet.
- El�sz�r is, hogy ker�lt�k ide? �s ami a legfontosabb, hogy lehet az, hogy te Hermion�val j�tt�l ide?
- Kihallgat�s lesz Potter?
- Na j�tszadozz velem Malfoy. Ink�bb v�laszolj.
- Idehoppan�ltunk. Pontosabban csak �n, Granger j�tt velem.
- Hol tal�lkoztatok?

Draco �gy gondolta, jobb, ha mindent elmond. Volt egy sejt�se, arr�l, hogy k�s�bb �gyis meglepik egy igazs�gsz�rummal.

- H�t azt nem mondan�m, hogy nagy tal�lkoz�s volt, de a k�ria pinc�j�ben.
- Mit keresett ott Hermione?
- Ott volt fogoly.
- Hermione n�latok volt fogoly? – k�rdezett vissza d�bbenten a f�rfi.
- Szerinted az el�bb mit mondtam?
- Malfoy, nem kell m�g itt is j�tszanod a nagyfi�t. Nem vagy olyan helyzetben.
- Ha �gyis meg�lsz, nem mindegy, hogy mit besz�lek? – tudakolta Draco.
- Mit�l ker�lt ilyen �llapotba?

Na a v�lasz hallat�ra Potter itt helyben felrobbant. Viszl�t Draco, eddig �lt�l.

- Ap�m miatt… megk�nozta.

Harry beles�padt a v�laszba. Elk�pzelni is sz�rny� volt ezt a kiszolg�ltatott helyzetet. Nem akarta arra gondolni, hogy a f�rfi h�nyszor b�nthatta Hermion�t, s hogy, � nem tudott ellenkezni. P�lc�j�t olyan er�sen szor�totta, hogy elfeh�redtek az ujja is, ez Draco figyelm�t sem ker�lte el.

- �s te mit csin�lsz itt?
- Grangerrel j�ttem, m�r mondtam.
- Malfoy, te teljesen h�ly�nek n�zel? Mivel vetted r� Hermion�t, hogy idehozzon? Te is megk�noztad? Ha megtudom…
- Egy ujjal sem �rtem hozz�, �s � akart idej�nni. Egy�ltal�n mi ez a h�z?
- Az aurorok f�hadisz�ll�sa.

Merlinre, enn�l m�g egy s�rk�nyokkal teli ketrec is jobb lenne most.

- J�l elrejtett�tek. A hal�lfal�k rengeteget kerest�k.
- Te m�r csak tudod, de te, hogy j�tt�l be ide, hisz csak…
- Potter, utolj�ra mondom el. Megsz�kt�nk a k�ri�b�l, otthagytam ap�m �s minden m�st. Granger azt akarta, hogy j�jj�nk ide. Elv�geztem rajta a hoppan�l�si b�b�jt, �s meg�rkezt�nk. Az utols� erej�vel kimondott valami hossz� var�zslatot, majd el�jult, �n pedig bej�tt ide. Te meg megjelent�l. El�g megfelel� a magyar�zat?
- Nem hiszek neked – v�gta r� r�gt�n a fi�.
- Az m�r a te gondod. Egy�bk�nt hogy van? – tettel fel azt a k�rd�st Draco, ami m�r r�g f�rta az oldal�t.
- Neked ahhoz semmi k�z�d. Hermione gy�gy�tott meg mikor megsebeztelek?
- Akkor viszont enn�l jobb �llapotban kellett lennie.
- Jobban is volt.
- Ha nem gy�gyul meg Malfoy, azt keservesen meg fogod b�nni. Garant�lom.

Draco erre nem mondott semmit. � is azt szerette volna, ha Hermione fel�p�l, de nem tudta, erre mennyi es�ly van. Harry sz� n�lk�l ment ki a szob�b�l, s becsapta maga m�g�tt az ajt�t., majd elindult vissza bar�tn�j�hez.

Malfoy az ajt�hoz l�pett, majd lenyomta a kilincset, eredm�nytelen�l. �rdekes, hogy itt mindenki csapkodja az ajt�kat, vagy azokat var�zsolnak, �s �n ezeket soha nem tudom kinyitni, pedig biztos, hogy nem z�rt�k be �ket.

Harry bekopogott a szob�ba. F�l pillanat m�lva Natalie dugta ki rajta a fej�t.

- Bej�hetek? – k�rdezte.

A l�ny f�lre�llt az ajt�b�l, utat engedve a fi�nak.

- Piton professzor a hi�nyz� b�jitalokat k�sz�ti el odalent – mondta.
- Hogy van? – k�rdezte Harry.
- M�r j� n�h�ny er�s var�zslatot bocs�tottam r�, �s k�t er�s b�jitalt is kapott, de nem mondhatok semmi b�ztat�t. A l�za lejjebb ment, de m�g mindig magas. �s a s�r�l�sek… A szervezete nagyon gyenge. F�lek, olyan betegs�ge is van, amihez a var�zstudom�ny �s n�h�ny b�jital nem el�g.
- Ezt, hogy �rti?
- Teljesen ki van sz�radva, nagyon sov�ny, a l�za nem ment le, pedig le kellett volna m�r �s…
- Hermione er�s �s ki fogja b�rni – mondta hat�rozottan Harry. – Tudom.
- Tal�n – s�hajtotta a gy�gy�t�. – Most hagynunk kell pihenni. Madam Pomfrey mindj�rt visszaj�n, �s itt marad.
- Nem kell. �n is leszek mellette. Nem mozdulok.
- Rendben, de Madam Pomfrey �r�nk�nt ben�z, �s Piton professzor is m�g behozza majd a b�jitalokat – mondta a f�rfi, majd elhagyta a szob�t.

A fi� lassan odal�pett az �gyhoz, s let�rdelt mell�. Legsz�vesebb t�rt z�zott volna mindent, de legink�bb azt, aki ezt tette bar�tn�j�vel. Natalie mintha csak meg�rezte volna a fiatal f�rfi v�v�d�s�t, a v�ll�ra tette a kez�t.

- Harry…
- Jobban kellett volna vigy�znom r�…
- Nem te tehetsz r�la.
- Ha odafigyelek, akkor…
- Hermione nem kisl�ny.
- Akkor is az �n dolgom lett volna. A legjobb bar�tom.
- Fel kell k�sz�ln�d arra is, hogy esetleg…
- Semmire nem kell felk�sz�ln�m – mondta idegesen a fi�. – Hermione fel fog �p�lni.
- De…
- Hagyj magamra!
- Nem akarod, hogy…
- Nem! Menj�l ki, k�rlek – mondta az auror megemelve a hangj�t.
- J�l van – a l�ny megfordult, s elhagyta a szob�t.

A volt Griffend�les m�r nem l�tta a f�jdalomt�l megcsillan� s�t�tk�k szemeket.

Harry gyeng�den megfogta Hermione v�kony kez�t. Egy �ve m�r, hogy nem l�tta mindenkin�l jobban szeretett bar�tj�t. Az akkori bevet�sen a l�ny valahogy elt�nt mell�le, az �p�let beomlott, �k pedig nem tal�lt�k meg a boszork�nyt., aki azt�n mostan�ig nem is ker�lt el�. M�r mindenki feladta a rem�nyt, hogy valaha �jb�l l�thatj�k Hermion�t, m�g Ron is. Egyed�l �, Harry hitte azt, hogy a fiatal n� nem halt meg. �rezte. S most v�gre itt van mellette. Rengeteg napot, hetet t�lt�tt folytonos keres�ssel, kutat�ssal, eredm�nytelen�l. Annyiszor mardosta a lelk�t a b�ntudat, minden egyes nap mag�t okolta. Ahogy ezek a gondolatok j�rtak a fej�ben, s ahogy n�zte Hermion�t, k�nnyei �szrev�tlen�l v�gigfolytak az arc�n. Felemelkedve t�rdel�s�b�l egy cs�kot nyomott a l�ny homlok�ra, majd a k�zfej�re is. Egy sz�ket var�zsolt az �gy mell�, s le�lt r�. A fi� nem akart elaludni, de � is hajnalban �rkezett a h�zba, az eg�sz �jjelt kint t�lt�tte. A szemh�jai mintha �lomb�l lettek volna, s m�g az utols� gondolata is az volt, hogy Hermione fel fog �p�lni, fel kell �p�lnie , miel�tt elaludt.