Alan mikor felkelt m�r sokkal jobb sz�nben volt, �s m�r szinte teljesen biztosra mondta, hogy az eb�dt�l lett rosszul. P�r nap m�lva mind vid�man s�t�lgattak az erd�ben. Hermionenak valahogy esz�be jutott a „tet�s” incidens.
- Ugye most nem akarsz kioktatni, hogy milyen neveletlen vagyok? – k�rdezte el�re f�lve Alan. Hermione elvigyorodott, �s megr�zta a fej�t.
- Nem, s�t, nevetnem kell rajta. Olyan furcsa. Teljesen megv�ltoztam ezalatt a m�sf�l vagy k�t h�nap alatt.
- Ha Harry�k most l�tn�nak – mondta Draco g�nyosan, olyasmi hangon, ahogy Hermione mondan�.
- Igen… de most komolyan, szerinted nem? – fordult szerelme fel� a l�ny. Draco mosolyogva v�llat vont.
- Nekem mindegy, �n �gy is szeretlek – felelte, �s egy gyeng�d puszit nyomott kedvese sz�j�ra. – Nem akarok hazamenni – bukott ki a sz�ke fi�b�l keser�en.
- �n sem – felelt�k a t�bbiek is. Felnevettek.
- Ezt megbesz�lt�k. Mi itt maradunk, a t�bbiek meg lel�phetnek – jelentette ki Alan. – B�r nem, mert nekem l�tnom kell Ginnyt – kezdett r� megint kedvenc t�m�j�ra a fi�.
- Le�llhatn�l, m�r kezdem unni – s�hajtott Jess.
- Ez van. �n sosem unom meg.
- �n igen… m�r �gy a m�sodik alkalomn�l elegem volt, �s a hideg futkosott a h�tamon, ah�nyszor meghallottam azt a nevet, hogy Ginny. H��… - mondta kicsit d�h�sen a l�ny, �s ink�bb megszapor�zta a l�pteit. Hermione sejtette, hogy a Jessb�l kezd felt�rni a Ginny ir�nt �rzett f�lt�kenys�g, de mintha nem akarn�. R�n�zett Dracora, akinek az arca �rtetlens�get t�kr�z�tt. Alan Jess ut�n ment, �s besz�lni kezdett vele. Hermione elgondolkozva n�zte �ket.
- Szerinted Alan norm�lis? – k�rdezte meg v�g�l. Draco felvonta a szem�ld�k�t, majd hat�rozottan megr�zta a fej�t. Hermione elkuncogta mag�t. – �gy �rtettem, hogy szerinted norm�lis az, ha valaki ennyire t�k�letes? N�zd meg… nincs olyan ember, aki ne im�dn�, a l�nyok is mind odavannak �rte, �s m�g sorolhatn�m…
- Szerintem nem az. Biztos neki is vannak gondjai.
- H�t… de nem ilyen tin�dzser gondjai – felelte Hermione. – L�tod, sim�n, minden zavarts�g n�lk�l k�pes j�rtatni a sz�j�t, �s b�rmir�l… Ez egy�ltal�n nem megszokott szerintem.
- Biztos ilyennek nevelt�k – vont v�llat s�hajtva Draco.
- Err�l meg most az anyja jutott eszembe…
- Nem h�tk�znapi � sem – b�lintott Draco. – l�ttad milyen j� l�bai vannak? – Hermione megpr�b�lta visszatartani a nevet�s�t, �s s�rt�d�tt k�pet v�gni, de nem nagyon ment neki. – De most komolyan. Harmincak�rh�ny �ves, �s t�k fiatalos… Mint egy tini.
- Tal�n ez�rt is ilyen j� a kapcsolatuk. �n soha nem besz�ln�k �gy az any�mmal. Nem tudn�k egyszer�en – Draco keser�-g�nyos nevet�st hallatott.
- �n sem – mondta.
- Szerinted mi most kibesz�lj�k �t?
- Nem, csak elmondjuk a v�lem�ny�nket – felelte komolyan a fi�.
- Err�l besz�lni fogok vele. De most t�nyleg… k�v�ncsi vagyok, hogy neki milyen probl�m�i vannak. T�k felh�tlennek t�nik… Csak ez a folytonos Ginnyz�se.
- Amivel Jesst az �r�letbe kergeti… Na, itt egy gondja, l�tod? Ginny… Hi�nyzik neki – Hermione elmosolyodott.
- Vil�g v�ge.
- Neki az.
- �n hi�nyozn�k neked, ha mostant�l nem l�thatn�l? – k�rdezte mosolyogva a l�ny.
- �r�lten – b�logatott hevesen Draco. – Nem is tudom, mi lenne, ha nem l�thatn�lak… Pedig ha hazamegy�nk, akkor m�g van majdnem egy h�t a suliig. Rossz r�gondolni.
- Igen – v�laszolta halkan Hermione.
Az iskol�r�l esz�be jutott m�s is. Mi lesz ott? Harry�k el�tt nem lehet Dracoval, �s m�sok el�tt sem… abb�l hatalmas botr�ny lenne, ha kider�lne, hogy mi van k�zt�k. N�m�n ballagtak tov�bb az �sv�nyen, �s sz�p lassan ki�rtek egy tiszt�sra is. Arra a tiszt�sra, ahol Alan legut�bb megbolondulva futk�rozott. Hermionenak esz�be jutott az eml�k, �s kellemesen elmosolyodott, majd visszafordult komor n�mas�g�ba. Draco �szrev�tlen�l s�t�lt mellette, azt�n Hermione arra eszm�lt, hogy a fi� a derek�n�l fogva mag�hoz �leli. �rezte a nyak�n, ahogy beleszuszog, �s felkuncogott.
- Mi az, kicsim? – k�rdezte t�le a fi� �rtetlen�l.
- Semmi, csak olyan �des volt�l, ahogy �gy belelihegt�l a nyakamba… - Draco mosolyogva megcs�kolta a l�nyt, majd mindketten Alan�k mell� s�t�ltak. Jess �s a fi� el�g komoly hangon besz�lgettek, amin Hermione kicsit meglep�d�tt.
- Te tudsz komoly is lenni? – k�rdezte d�bbenten a l�ny Alant�l.
- N�ha… nagyon ritk�n.
- Oh… Mily t�rt�nelmi pillanat – mondta Hermione vigyorogva.
- M�r azt hiszem, befejezt�k a komoly r�sz�t. Igaz, Jessica? – mosolygott r� a fekete haj� l�nyra Alan. Jess sz�ja sz�les mosolyra h�z�dott, �s vid�man b�lintott.
- Annyira b�rom, ahogy azt mondja, hogy Jessica… Olyan… nem is tudom…
- J� a hangs�lya, nem? – b�logatott az eml�tett l�ny is. – �n is im�dom. Meg mondjuk az eg�sz gyereket im�dom – mosolygott Jess.
Alan szer�nykedve vonogatta a v�ll�t. Hermione sz�j�ra is mosolyf�le �lt ki, de igaz�b�l sajn�lta a l�nyt. Rossz lehet neki, hogy szerelmes valakibe, de � nem viszonozza az �rz�seit. Draco �jfent mag�hoz h�zta bar�tn�j�t, �s a f�l�t puszilgatta. Hermione fel� ford�totta az arc�t, �s megcs�kolta.
Mind a n�gyen lehuppantak a f�be, �s der�s besz�lget�sbe kezdtek. Valahogy a j�v� tan�vre terel�d�tt a sz�, mikor Hermionenak megint esz�be jutottak a Dracoval val� kapcsolat�nak probl�m�i. Beled�lt a fi� �l�be, �s elm�l�zva simogatta kedvese l�b�t.
- Min gondolkozol? – hallotta Draco halk hangj�t. Beleborzongott.
- Csak azon, hogy… Hogy fogunk a Roxfortban �gy tal�lkozni, hogy Harry�k ne sejtsenek semmit?
- Nem tudom… nem hiszem, hogy neh�z dolgunk lenne – simogatta meg szerelme arc�t a fi�. – Emiatt ne agg�dj, l�thatsz eleget.
- Igen, l�thatlak, de nem biztos, hogy b�rmikor veled lehetek – motyogta szomor�an Hermione.
- Megoldjuk. Majd keres�nk egy helyet, ahol senki nem zavarhat.
Hermione halv�nyan elmosolyodott, de nem igaz�n nyugodott meg.
- Juj, milyen h�lye vagyok – mondta izgatottan Alan. – Mondtam m�r, hogy holnap le kell l�pnem?
- Mi�rt, hova? – k�rdezte egyszerre h�rom t�rsa.
- De j�, hi�nyozni fogok nektek… - mosolygott aranyosan a fi�. Hermione �s Jess elkuncogta mag�t. – Megyek felv�telire – felelte komolyabban.
- Holnap?!
- Igen, holnap. Asszem, McGalagonnyal. De nem a Roxfortba. Csak ide a k�zelbe, meghallgat, k�rdezget egy-k�t dolgot, �s annyi. Csak ilyen formas�gok… Egy�bk�nt ezermilli�-billi� sz�zal�k, hogy �vfolyamt�rsak lesz�nk. Tudj�tok, protekci�… - vigyorgott a fi�.
- M�rmint anyuk�d?
- Igen, ki m�s? Olyanokat mes�lt arr�l, amikor � roxfortos volt… El�g szemetek voltak vele az oszt�lyt�rsai, �s McGalagony is el�gg� olyan nem is tudom… szerette, de szigor� volt vele.
- Mindenkivel ilyen – vont v�llat Hermione. Draco heves k�h�g�sbe kezdett. – Meg ne fulladj, �desem – mosolygott kedves�re a l�ny.
- Szeret? M�r ne is haragudj, de engem, ha j�l tudom, ki nem �llhat.
- T�ged senki sem szeret – felelte Hermione len�z� hangon, de k�zben mosolygott.
- K�sz – Draco s�rt�d�tten elford�totta a fej�t. Hermione a f�l�hez hajolt, �s �gy suttogott.
- Naa… tudod, hogy �n szeretlek.
Draco m�g mindig az erd� f�it b�multa. Von�sai merevek voltak. Hermione elgondolkozva elh�zta a sz�j�t. Ajkaival �vatosan meg�rintette a fi� nyak�t, �s cs�kolgatni kezdte. F�l pillanat m�lva Draco sz�ja megtal�lta az �v�t, �s mosolyogva cs�kol�ztak.
- K�v�ncsi vagyok, milyen lesz ott – mondta v�g�l Alan.
- Nagyon j�. Rem�lem, Griffend�les leszel.
- Rem�lem, Mardek�ros leszel.
- B�rmelyik lehetek – felelte a fi� mosolyogva.
- Anyuk�d Mardek�ros volt… - kezdte Draco.
- Igen, viszont Alan nagyon rendes gyerek, �s nem val� oda.
- Any�m is rendes gyerek volt – sz�rta k�zbe a fekete haj� sr�c.
- De te b�tor is vagy, �n tudom – nevetett Hermione.
- Ja, az is… legal�bbis tudok mondani neked n�gy embert, aki mondta, hogy b�tor vagyok…
- Mit�l vagy te b�tor? Mert hozz� mersz �rni egy b�k�hoz?
- Nem eml�kszel arra a p�rducra? – sz�lalt meg Jess is.
- Na, az t�nyleg b�tors�g volt – nevetett fel Alan. Bar�tai �rtetlen�l n�zt�k. A fi� csak a fej�t r�zta, majd az erd� fel� b�k�tt.
Hermione nem akart hinni a szem�nek. A macska ott �llt a f�k alatt, �s �ket n�zte. A l�ny �rtetlen�l Alanre pillantott, de a fi� csak b�ztat�an b�logatott, hogy figyeljen. A l�nyban kellemetlen �rz�sek kezdtek �sszegy�lni. Draco nyugtat�an simogatta a h�t�t.
A p�rduc �gyet sem vetett r�juk tov�bb, fogta mag�t, �s elv�gt�zott. Alan szem�ld�k�t r�ncolva n�zte az elt�n� �llatot.
- M�g mindig nem �rtem, hogy mi a fr�szt keres itt.
- �n meg azt, hogy honnan ismered.
- Ezt k�s�bb megbesz�lj�k, �g�rem. J�? J�? J�??? – k�rdezte gyors egym�sut�nban a fi�.
- J�.
- Vissza k�ne menn�nk, nem? – vetette fel Jess. Arca falfeh�rre v�ltott, de m�r kezdte visszanyerni eg�szs�ges sz�n�t.
*
Vacsora ut�n Hermione Jesszel s�t�lgatott az erd�ben. Alan �s Draco m�g n�h�ny sr�ccal a kviddicsp�ly�t c�lozt�k meg, �s ott j�tszottak. Jess mes�lt a l�nynak az �rz�seir�l Alannel kapcsolatban, �s Hermione igencsak megijedt annak hallat�n, hogy a l�ny azt mondta, soha senkihez nem vonz�dott annyira, mint a fi�hoz. Ugyanakkor Jess azt is elmondta a l�nynak, hogy �r�l, hogy Alan nem ellens�ges vele az �rz�sei miatt. Besz�lt az egyik bar�tj�r�l, akibe p�r h�nap ut�n beleszeretett, �s elmondta, hogy az a fi� folyton bel�k�t�tt onnant�l kezdve, hogy megtudta, hogy tetszik neki. A besz�lget�s azt�n m�sik – �ltal�nosabb - mederbe terel�d�tt. Arr�l besz�lgettek, hogy hogyan fogj�k tartani a kapcsolatot a tan�v alatt. M�r is kezd�dik az iskola el�tti l�z – gondolta Hermione, mikor esz�be jutott, hogy Dracoval is err�l besz�lgettek.
Kilenckor m�r el�g s�t�t volt, �gy a k�t l�ny �gy d�nt�tt, hogy bemennek a szob�jukba. Meglepet�s�kre a fi�k m�r ott voltak, �s Draco �gy�n besz�lgettek. Valeri val�sz�n�leg zuhanyozott, legal�bbis Hermione hallotta, hogy folyik a v�z a f�rd�szob�ban.
Jesszel egy�tt a fi�khoz s�t�ltak, �s k�r�j�k �lltak. Hallgatt�k, ahogy a kviddicsr�l besz�lgetnek. Hermionet nem igaz�n k�t�tte le a dolog, de arra j� volt, hogy esz�be jusson Ron �s Harry. Elsz�gyellte mag�t, ami�rt nem gondolt r�juk annyit, mint ahogy a t�bor elej�n hitte, hogy fog. K�v�ncsi volt, hogy bar�tainak hogy telik a sz�net, �s hogy �k vajon mit csin�lnak a Grimmauld t�ren. A t�ren fekv� h�zr�l pedig a Rend jutott esz�be, �s az, hogy Draco el�tt ezt is titkolnia kell, hiszen � egy hal�lfal� fia. Elmosolyodott. M�r megint Dracon�l lyukadt ki a gondolatmenete v�g�n. M�r nem is t�nt annyira hihetetlennek, hogy a fi�val szeretik egym�st. Ink�bb csak z�r�snek �s bonyolultnak. Viszont ha m�sik oldal�r�l n�zi, akkor izgalmas is a kapcsolatuk. Legal�bbis az lesz a Roxfortban. Valahogy nagyon nem akar�dzott neki, hogy megtudja, mit sz�ln�nak a bar�tai, ha megl�tn�k �t �s Dracot cs�kol�zni valamelyik folyos�n, vagy ha el�j�k �llna, �s kijelenten�: szerelmes vagyok Draco Malfoyba.
A fi�k hangosan felnevettek, �s ez Hermionet is visszar�zta a val�s�gba. Jess id�k�zben le�lt k�z�j�k, �s �gy hallgatta a t�rt�neteiket. Draco megfogta bar�tn�je kez�t, majd a derek�t, �s az �l�be h�zta. Hermione mosolyogva karolta �t a fi� nyak�t, majd hagyta, hogy szerelme egy apr� cs�kot leheljen az ajkaira.
�jabb hangos nevet�s hallatszott a szob�ban. Valeri is �pp meg�rkezett, �s somolyogva pillantott Joshra, mintha mondani akarna neki valamit. A fi� fel�llt Draco �gy�r�l, �s bar�tn�j�vel a saj�tj�ba b�jtak. Hermione k�vette �ket a pillant�s�val, �s l�tta, ahogy egym�s fel� fordulnak a paplan alatt, �s csendesen besz�lgetni kezdenek. Elk�pzelte, hogy � �s Draco is ilyen nyugalomban pihennek egym�s mellett, �s ilyen �sszhangban csevegnek. Kellemes lehet – gondolta.
J� f�l �ra m�lva Alan �s Jess is elhagyta a sz�ke fi� �gy�t, �s a saj�tj�ba m�szott. Alan m�g �rogatott valamit az �gy�n - Hermione sejtette, hogy Ginnynek �r levelet -, Jess viszont mag�ra h�zta a takar�j�t, �s szinte azonnal elaludt.
Draco hanyatt fek�dt az �gy�n, Hermione pedig a fi� v�ll�ra t�ve a fej�t ugyan�gy tett. Szerelme mag�hoz h�zta, �s az oldal�t simogatta.
- J� �gy… olyan nyugodt – mondta v�g�l halkan a l�ny.
- Igen… f�lek, nem sok�ig lesz ez �gy – v�laszolta kiss� lehangoltan Draco. Hermione hosszan s�hajtva b�lintott. P�r percig egyik�k sem sz�lalt meg, csak elm�l�zva simogatt�k a m�sikat.
- Gondolod, hogy titokban tudjuk tartani?
- Igen… azt hiszem. De ha j�l tudom, csak a bar�taid nem tudhatnak a dologr�l.
- Meg senki sem… a te ap�d p�ld�ul kitekern� a nyakunkat…
- Ne nevetess… nem lenne semmi baja a kapcsolatunkkal. Hidd el. Addig legal�bbis, am�g ki nem tal�lom, hogy mondjuk legy�l a feles�gem.
- Az m�g messze van… addig m�g szerintem �ssze is fogunk veszni, �s ki tudja, lehet, hogy Ronhoz megyek feles�g�l… k�r is ilyeneken gondolkozni.
- Pontosan. Teh�t, ap�m kil�ve, � nem �rthat nek�nk. Csak a bar�taid azok, akikt�l te f�lsz.
- Te nem?
- Kellene? Mivel b�nthatn�nak engem? Hogy nem sz�lnak hozz�m, mert bes�rt�dnek? Micsoda b�ntet�s…!
- Nem, de Ron k�pes lenne meg�lni – suttogta a l�ny.
- F�ltesz? – k�rdezte kedvesen, de ink�bb aff�le f�l�nyes cinizmussal a hangj�ban Draco.
- Igen, �s Ront is.
- �t jobban kell… nem hiszem, hogy k�pes lenne meg�lni.
- �n igen. �s nem felt�tlen�l p�lc�val… Hidd el, lenne olyan butus, �s puszta k�zzel neked rontana. Ismerem.
- Nagyon bel�d lehet z�gva… m�r az �r�let hat�rait s�rolhatja.
- Ezek szerint te nem… - motyogta elszontyolodva Hermione, �s �tfordult az oldal�ra, h�ttal Draconak. A fi� gyeng�den j�tszadozni kezdett a l�ny n�h�ny tincs�vel, majd a nyak�t kezdte cir�gatni.
- �n m�r �tl�ptem azokat a hat�rokat – susogta szinte a szavakat. Hermione beleborzongott a fi� �rint�s�be, egyszerre futott v�gig a test�n a hideg �s a meleg.
Draco is az oldal�ra fordult, h�tulr�l �t�lelte a l�ny derek�t, �s mag�hoz szor�totta. Belecs�kolt a nyak�ba, mire Hermione �sszeh�zta a v�llait. A fi� elmosolyodott, �s a kulcscsontj�t kezdte puszilgatni. A l�ny derek�t �lel� kez�vel f�ljebb v�ndorolt, �s v�gigh�zta Hermione behajl�tott karj�n. A l�ny �s az � ujjai �sszekulcsol�dtak, �s �gy is maradtak eg�sz �jjel.
*
Hermione �lmosan nyitotta ki a szem�t. Eleinte nem l�tott szinte semmit, azt�n mikor kin�zett az ablakon, �s csak s�t�t foltokat pillantott meg, r�j�tt, hogy m�g nem kelt fel a Nap. Az �jjeliszekr�nyre pillantott, amin az �ra �t negyven�t�t mutatott.
�rezte a kez�n a fi� szor�t�s�t. Elmosolyodott, amikor r�n�zett az � v�ll�n nyugv� szerelme arc�ra. Olyan b�k�snek t�nt, mint egy kisfi�. Sz�ke tincsei �ssze-vissza�lltak, �s l�gtak bele arc�ba; szemei olyan nyugodtan voltak z�rva. A l�ny fej�be �nk�ntelen�l is belem�szott a gondolat, hogy most majdnem olyan, mint egy angyal. Egy kis, sz�kef�rt�s angyalka.
Lehunyta a szem�t, hogy megpr�b�ljon visszaaludni, de egy�ltal�n nem siker�lt neki. P�r perc ut�n le is tett mindenf�le pr�b�lkoz�sr�l, n�m�n b�multa a falat, �s a szembe lev� Josh �gy�t. Abban m�g mindig ott fek�dt Valeri �s a fi� is, akik egym�s karjaiban aludtak el. Hermione �gy d�nt�tt, hogy azt fogja csin�lni, amit csin�lhat: k�pzeleg, gondolkozik az �let�r�l.
Nem tudta, hogy mi v�r m�g r�, de sejtette, hogy nem lesz �ppen egyszer� az �tja. M�g ha nem is Dracoba lenne szerelmes, akkor is elgondolkozhatna azon, hogy vajon meg�ri-e � azt, hogy feln�tt legyen, csal�dja legyen. Hiszen itt van Voldemort, akit eddig k�ptelens�g volt meg�ll�tani. Amikor el�sz�r gondolt erre �let�ben, megijedt, �s f�lt. El akart b�jni, meg akart h�tr�lni. Most azonban eld�nt�tte mag�ban, hogy b�rmi is lesz, � mindig Harry�k mellett lesz, �s vel�k fog harcolni. Rem�lni tudta csak, hogy Draco is seg�t neki, �s nem lesz olyan, mint az apja, nem v�lik � is hal�lfal�v�. A gondolatra enyh�n oldalra ford�totta a fej�t, hogy egy �rtatlan pillant�st vethessen pihen� szerelm�re.
Ahogy n�zte egyszerre elt�nt minden gondolat, minden gond a fej�b�l. Csak a nyugalom maradt benne, �s az volt a legnagyobb probl�m�ja egy pillanatra, hogy nem cs�kolhatja meg Dracot, mert akkor fel�bredne. Visszat�rt Josh �gy�nak a b�mul�s�hoz. Valahogy esz�be jutott Alan, �s a t�k�letess�ge. Nem igaz�n volt ideje elgondolkozni rajta a t�bor alatt, ugyanis legt�bb �lmatlan �jszak�j�n Draco j�rt a fej�ben, �s nem �. K�v�ncsi volt, hogy mi van a fi�ban, ami ennyire j�v� teszi, amit�l ilyen kisug�rz�sa van. Amikor r�n�zett, mindig vid�mabb lett egy kicsit, b�rmilyen rossz kedve is volt. �res tekintettel gondolkozott, amikor bevillant neki, amit tegnap mondott Alan. Ma el kell mennie a felv�teli miatt. Erre r�gt�n esz�be jutott, hogy akkor idej�n McGalagony, vagy Alannek kell valahova mennie, vagy m�gis mi �s hogy lesz. Ezen agyalt egy darabig, azt�n �gy d�nt�tt, hogy feleslegesen j�ratja ezen az esz�t, �gyse tud meg semmi biztosat, am�g el nem j�n az ideje.
�pp azon kezdte t�rni a fej�t, hogy mi lenne, ha �rna Ronnak �s Harrynek, amikor elnyomta az �lom.
*
Legk�zelebb kilenckor �bredt fel, amikor m�r mindenki ny�zsg�tt. Alan �pp a cip�j�t h�zta fel, mik�zben Jess k�rd�seire v�laszolgatott; Josh Valerinak adott egy reggeli cs�kot, Draco pedig �t simogatta.
- J� reggelt, dr�g�m – k�sz�nt�tte a fi�, mikor �szrevette, hogy Hermionenak nyitva van a szeme.
- Neked is – felelte kicsit rekedten a l�ny. – Alan mit csin�l?
- K�sz�l�dik. Tudod, megy McGalagonnyal.
- � is itt van?
- Azt hiszem… Adelheid nemr�g j�tt be sz�lni Alannek, hogy �lt�zz�n… sz�val gondolom, a tan�rokkal besz�lget.
- �rtem… Rem�lem, minden rendben lesz.
- Emiatt nem hiszem, hogy agg�dnod kellene – felelte Draco, mik�zben Alant �s Jesst figyelte, ahogy a fi� kiveszi a l�ny kez�b�l a lapot, amir�l a k�rd�seket olvassa, �s meg�leli.
- Kir�lys�g. Ne k�v�njatok szerencs�t, mert felesleges: �n m�r szerencs�tlennek sz�lettem – sim�tgatta ki a ruh�ja r�ncait Alan, majd mikor ezt befejezte, kih�zta mag�t, �s viszl�t-ot intett. - Na, p�sztok!
Hermione �s Jess egym�sra mosolyogtak, majd a kifel� ugr�ndoz� fi�t k�vett�k a szem�kkel. Hallott�k, hogy becsap�dik az ajt�, �s valaki lez�g a l�pcs�n.
- J�l vagyok – ki�ltott be Alan, mire a szob�ban l�v�k nevetni kezdtek.
*
Reggeli alatt Jess elmes�lte, hogy mennyi mindent kik�rdezett Alant�l, �s hogy mindenre tudta a v�laszt, csak az utols� k�rd�sre nem.
- Mi volt az a k�rd�s? – k�rdezte Hermione.
- H�t… az, hogy h�ny �ves Dumbledore – felelte a l�ny, mire bar�tn�je olyan pillant�ssal illette, mintha nem hinn� t�l �pesz�nek. Hermione bele se mert gondolni, hogy mi volt a t�bbi k�rd�s.
- A legjobban az ment neki, hogy melyik h�z kviddics csapat�nak van a legt�bb kup�ja. Azonnal r�v�gta, hogy a Griffend�lnek… Nem �rtem, hogy a fi�k t�bbs�ge, hogy b�r ennyire rajongani egy sport�rt…
- �n se nagyon… de ha nekik ez j�, minek sz�ljak bele? – vont v�llat Hermione is, �s megpuszilta kedvese arc�t, aki csak merev arckifejez�ssel ette a reggeli pir�t�s�t.
A besz�lget�st, �s a kellemes reggeliz� hangulatot egy bagoly zavarta meg, ami az asztalukra pottyantott egy levelet. Hermione megl�tta rajta a saj�t nev�t, �gy felvette, �s kibontotta. �tfutotta a szem�vel a sorokat, majd a kez�be hullott egy apr� aranyjelv�ny.
- K�v�ncsi voln�k, hogy mi�rt nem ez�stb�l csin�lj�k ezeket a jelv�nyeket… M�rmint a ti�det. Az eny�m ez�st-z�ld… Sokkal jobban n�z ki – sz�lalt meg egykedv�en Draco, mik�zben a szereleme kez�ben tartott iskolaels�i jelv�nyt figyelte. Azt�n a l�ny arc�ra kapta a tekintet�t, amin �r�mmel fedezte fel a meglepetts�g �s meghatotts�g minden egyes megnyilv�nul�s�t.
Hermione k�ptelen volt megsz�lalni, szeme pedig elid�z�tt �desanyja mondat�n:
A m�lt h�ten �rkezett, nagyon gratul�lok hozz�, kicsim. B�szk�k vagyunk r�d, nagyon.