Negyedik fejezet - V�ratlan fordulatok

A fi�k a fotelben �lve elm�ly�lten iszogatt�k vajs�r�ket. V�g�l Charlie t�rte meg a csendet:

- Tudod Bill, nagyon nem �rtem ezt a l�nyt. Ha tetszel neki, akkor nem �rtem az angoltan�ros-dolgot. Ha pedig nem, akkor a p�t-randi nem teljesen tiszta. Szerintem Fleur bizonytalan, �s m�g maga sem tudja, mit akar.

Megint cs�ndben �ltek egy darabig, majd Bill �gy v�laszolt:

- Ezt nem �rtem �n sem… Nem tudom, mit akarhat t�lem, hogyan �rezhet ir�ntam… �s ez a legideges�t�bb az eg�szben. Ha � nem tudja, mit akar, honnan tudhatn�m �n?

- Szerintem adj neki id�t. Azt�n majd megl�tjuk…

- �n adok. Csak a k�rd�s az, hogy mennyit v�rjak r�…

Erre Charlie sem tudott mit v�laszolni, �gy mindketten visszat�rtek a vajs�r�kh�z…

- Ezt nem hiszem el! – fakadt ki Katie, imm�r m�sodszorra v�gighallgatva Joanne mes�j�t. – Akkor ha ekkora vesz�ly fenyegetett, �s fenyeget, mi�rt nem sz�lt�l r�la kor�bban? Hogy lehett�l ilyen ostoba, hogy nem mondtad el? Hogy titkolhattad el el�lem? A legjobb bar�tn�d el�l? �s ha ez t�nyleg igaz, akkor ez ugyan�gy tartozik r�m is! M�gis hogy gondoltad ezt az eg�szet? – kiab�lt mostm�r �llva a l�ny.

- Katie, k�rlek �lj le. H�t nem �rted meg, hogy csak t�ged akartalak v�deni? Nem akartam, hogy miattam �letvesz�lybe ker�lj… Megjegyzem, erre mostant�l b�ven lesz alkalmad… De miut�n megtudtam a teljes igazs�got, rohantam vissza, Londonba!

Katie lez�ttyent a fotelbe, �s pr�b�lt megnyugodni, de hi�ba, idegess�g�t nem tudta pal�stolni. Meg�rtette bar�tn�j�t, de nagyon meg volt b�ntva. Joanne folytatta az el�bb elkezdett monol�gj�t.

- Tudom, hogy hib�ztam, �s sajn�lom. De most itt vagyok, �s a seg�ts�gedet k�rem. Egyed�l nem tudom megoldani, sz�ks�gem van r�d – n�zett k�ny�rg� szemekkel Joanne. Katie erre m�g mindig nem v�laszolt, �s akkor a l�ny nagyon megijedt. El�sz�r futott �t agy�n, hogy Katie nemet is mondhat. Hogy m�r nem az az ember, akinek � ismerte. P�ni f�lelem ker�tette hatalm�ba. Nem tudta, hogy mit fog csin�lni, ha Katie nem seg�t neki. De miel�tt tov�bb t�prenghetett volna, Katie megsz�lalt.

- Rendben van. Seg�tek. Ez azt jelenti, hogy mindenbe be kell avatnod. �rted? Mindenbe – majd pajkosan elmosolyodott. - De ha m�g egyszer elt�nsz �vekre, legk�zelebb, ahogy megl�tlak, nem is k�rdezek semmit, csak meg�tkozlak, esetleg Veritaserum-ot keverek a k�v�dba…

Joanne megk�nnyebb�lten f�lnevetett. �rezte, hogy Katiere b�rmikor sz�m�that. Ekkor azonban a l�ny ism�t megsz�lalt.

- Figyelj, nekem mennem kell dolgozni, de ha haza�rtem, neki�llunk kital�lni valamit… Addig is, hogy ne unatkozz, ezt n�zd �t – azzal az asztalra tett egy hatalmas k�nyvet, majd felh�zta cip�j�t, �s kil�pett a lak�sb�l. Joanne elgondolkozva n�zte a k�nyvet, majd hangosan �gy sz�lt:

- Mire �n ezzel v�gzek…

Katienek hossz� napja volt. Rengetegen voltak aznap, �s musz�j volt odafigyelnie, mert mikor harmadszorra �nt�tte a vend�gekre a te�t, a f�n�ke figyelmeztette, hogy ezt azonnal hagyja abba. De gondolatai m�g �gy is el-elkalandoztak az otthon�ban l�v� l�nyra, majd egy v�r�s haj� fi�ra… Ekkor valaki �ri�si er�vel kiv�gta az ajt�t. Katie legnagyobb meglepet�s�re Barry �llt ott. Lihegve a l�nyhoz futott, �s k�zben ezt mondta:

- Katie… nem… tu… dod, hogy… hol… van… Bi… Bill? – ny�gte ki v�g�l.

- Honnan k�ne tudnom? Nem vagyok a dadusa. A te�z�ban nem j�rt. – k�z�lte kicsit inger�lten, amit Barry annak tudott be, hogy Katie haragszik r�, de igaz�ndib�l a l�ny agg�dott a Weasley- fi��rt, de nem akarta, hogy felt�nj�n valakinek, pl�ne nem Barrynek, hogy hogyan �rez. ’Ha amiatt a h�lye v�la liba miatt Billnek valami baja esik, nem is tudom mit csin�lok…’ De l�tta, hogy Barry mennyire izgul bar�tja miatt, ez�rt �gy sz�lt: - Na, de ne izgulj, biztos nincs semmi baja! Bill nagy fi�, tud mag�ra vigy�zni… - meg akarta nyugtatni Barryt, de igaz�ndib�l neki lett volna sz�ks�ge egy kis vigaszra, nyugtatgat�sra. �sszeszedte mag�t, �s hozott egy kancs�, g�z�lg� te�t mindkett�j�knek, amibe p�r csepp nyugtat�-f�zetet is tett. Mikor Barry megitta, egyb�l l�tsz�dott a folyad�k hat�sa.  Katie ezt l�tva folytatta:

- Na nyugi, gondoljuk �t sz�pen, hogy hova mehetett. Teh�t: a munkahely�n nincs, ahogy a lak�s�ban sem. A sz�lein�l?

- Nincs…

- Valamelyik testv�r�n�l?

- Nem tudom, azt nem �n ellen�rz�m, r�m azt b�zt�k, hogy itt n�zzem meg, ahova egy�tt szoktunk j�rni.

- �s mindenhol j�rt�l m�r?

- Igen. Ide j�ttem utolj�ra… - s�t�tte le szem�t a fi�, amit Katie persze �szrevett, �s egyb�l r�j�tt, hogy mi�rt nem sietett a fi� ide. Tal�n az izgalom, a sz�nalom, esetleg a beismer�s hat�s�ra Katie �gy sz�lt:

- N�zd Barry, sajn�lom ha megb�ntottalak, de nehezen ismerem be, ha t�vedek… Igazad volt. Tulajdonk�ppen m�g seg�tett�l is nekem azzal, hogy �szrevetted, mit �rzek Bill ir�nt. �gy legal�bb tudom, hogy �vatosabbnak kell lennem, �s hogy jobban kell pal�stolnom az �rz�seimet. De tudod, ha megl�tom, eleinte a sz�vem a torkomban dobod, szinte megr�szeg�l�k a k�zels�g�t�l, azt�n megszokom, hogy ott van mellettem, de ugyanolyan im�dattal hallgatom, mint addig, �s ezt az im�datod vetted te �szre. �s ez nem a te hib�d, hanem egyed�l az eny�m. Sajn�lom – hajtotta le fej�t a l�ny.

Barry teljesen led�bbent a v�ratlan vallom�st�l. Nem akarta a l�nyt ilyen �llapotban l�tni. �t�rezte a l�ny f�lelmeit, gondolta, hogy mi j�tsz�dhat le most a l�nyban.

Mintegy v�laszk�ppen v�gigsim�tott a l�ny v�ll�n. Maga is megijedt ett�l a dologt�l. Nem akarta ezt tenni, m�gis olyan egyszer�nek, olyan term�szetesnek t�nt… A l�ny is felkapta a fej�t a mozdulatra, majd gyorsan fel�llt, �s �gy sz�lt:

- Nem tudom hol lehet Bill, de ha l�tom, k�ld�k egy baglyot, �g�rem. – azzal h�trafordult, �s kiment behordani az �res cs�sz�ket, kancs�kat. Barry �gy �rezte, m�r megint elrontott mindent, pedig itt volt a nagyszer� alkalom, hogy kib�k�lj�n a l�nnyal, �s � pedig hogy elsz�rta… Ek�zben Katie is d�h�s volt, de mintha most haragon k�v�l m�st is �rzett volna…

’Tudtam. Biztos voltam benne, hogy azzal, hogy lemondom az angoltan�rosdit, mindent el fogok rontani. Bill nem j�tt el, mert nem kapta meg a levelet, de ha megkapta volna, akkor sem j�n el, mert nem �rez ir�ntam semmit, �s ha m�gis akkor nem �rti meg, hogy ezt mi�rt tettem, az a h�lye f�rfi b�szkes�g….. Ha annyira �rdekeltem volna, m�r r�g itt lenne egy nagy csokor v�r�s r�zsa, vagy legal�bb egy lev�l, hogy mi bajom vele. De nem. Nincs itt semmi. Mindenesetre ha � �gy �ll hozz�m, �n is �gy fogok hozz�. A levelet elk�ld�m egy olyan bagollyal, ami addig nem j�n vissza, m�g a c�mzett el nem olvassa a levelet. Ha erre sem lesz semmi v�lasza, akkor nem �rdekel. Egy v�la nem k�ny�r�g senkinek sem. M�g akkor sem, ha szerelmes…’