Harmadik fejezet - R�g nem l�tott ismer�s

Katie felkelt, letusolt, fel�lt�z�tt, majd mp3 lej�tsz�val zseb�ben elindult dolgozni. Tal�n kicsit furcsa volt, hogy egy boszork�ny f�lhallgat�val a f�l�n megy dolgozni a var�zslatokkal teli Abszol �tra, de igaz�ndib�l nem izgatta nagyon. Mugli nevel�sz�lei voltak, akiket nagyon szeretett, am�g �ltek, de m�r elhunytak egy balesetnek t�n� karambolban, aznap, amikor � letette utols� vizsg�j�t a Roxfortban. Katie ezt sosem tudta feldolgozni, mert igazi sz�leit is elvesztette m�g eg�szen kis kor�ban, �s �gy ker�lt nevel�sz�leihez. �lete legboldogabb pillanata volt, amikor felvett�k a Roxfortba. Illetve az volt, amikor az els� napj�t t�lt�tte a Roxfortban. K�l�n�s tulajdons�gai miatt sosem voltak igazi bar�tai, de ez azon a napon megv�ltozott. Itt mindenki hozz� hasonl� k�pess�gekkel rendelkezett, �s v�gre tal�lt egy legjobb bar�tn�t, akivel minden kis titk�t meg tudta osztani, �s akivel nagyon szerett�k egym�st. Ez a l�ny r�ad�sul mugli sz�rmaz�s� is volt. De legjobb bar�tn�j�r�l �vek �ta nem hallott. Joanne elt�nt, �s senki se tudta hogy hov�. Kate megpr�b�lta megtal�lni, de majd’ egy �ves kutat�s ut�n felhagyott a pr�b�lkoz�ssal, �s visszak�lt�z�tt Londonba, hogy �j �letet kezdjen. Teh�t hozz� volt szokva az �sszes var�zstalan tal�lm�nyhoz. Pontosabban miut�n megismerte a var�zsl�vil�g rejtelmeit, r�j�tt, hogy milyen csod�latosak is tudnak lenni a muglik, mindenf�le var�zslat n�lk�l. Vajon belegondolt e valaha b�rmelyik aranyv�r� var�zsl�csal�d, aki a muglikat szidta, hogy mennyire neh�z lehet var�zslatok n�lk�l �lni? Hogy p�ld�ul nem egy csettint�s, egy p�lcasuhint�s behegeszteni a kis karcol�st, ha elv�gt�k az ujjukat, hanem m�g napokig ott van az a kis sebhely, kellemetlens�gek sorozat�t okozva nekik? Val�sz�n�leg nem. Ilyesmiken szokott gondolkodni, am�g k�zlekedett. Kedvenc sz�m�t hallgatta, ami egy rajzfilm zen�je volt… Nagyon szerette ezt hallgatni, f�leg ha szerelmes volt. Mivel pedig jelen pillanatban f�lig szerelmes volt Billbe, ezt pont aktu�lisnak �rezte. Annyira elmer�lt a zenehallgat�sban, hogy �szre sem vette, hogy valaki a nev�t ki�ltozza, mert kedvenc sor�t �nekelte: „Unbelievable sights, indescribable feelings, soaring, thumblig, freewheeling through an endless diamond sky…” Ekkor valaki megfogta a v�ll�t, mire �gy megijedt, hogy p�lc�t r�ntott.

 - H�, nyugi, csak �n vagyok az – mondta lihegve Barry. - A Foltozott �stben voltam, l�ttam, hogy elment�l mellettem, de �szre sem vett�l, �s mivel szerettem volna veled besz�lni… sz�val itt vagyok.

A l�ny tudta, hogy tegnap nem volt igaza, amikor �gy kiakadt, de ezt a vil�g�rt sem l�tta volna be… �gy h�t a t�le telhet� leglen�z�bb tekintettel �gy sz�lt:

- Na �s mir�l szeretn�l besz�lgetni?

- A tegnapr�l. Tudom, hogy megb�ntottalak, �s nagyon sajn�lom. Nem akartam… Csak �gy n�zt�l r�, hogy azt nem lehetett nem �szrevenni.

- H�t nem tudom… De akkor szerinted � is �szrevette? – n�zett agg�dva a l�ny.

- Nem – felelte hat�rozottan a fi� – az rajta is l�tszott volna… csendesebb lett volna, �s nem h�v oda hozz�nk, ha �gy �rzi, hogy �gy k�nos helyzetbe ker�l…

- T�nyleg �gy gondolod?

- Igen – a fi� megeresztett egy halv�ny mosolyt, de mivel nem kapott r� v�laszt, �gy sz�lt:

- H�t, �n csak ennyit akartam, nem is tartalak fel tov�bb… - �s elindult a Foltozott �st fel�. Nem �rtette Katiet. Kev�s ember volt, aki �rtette Katiet. A legt�bben betudt�k annak, hogy mugli sz�rmaz�s�, de Barry nem akarta erre fogni. �gy �rezte, hogy a l�ny egy�ltal�n nem olyan, mint amilyennek mutatja mag�t. Csak azt nem �rtette, hogy mi�rt van ez. M�g rem�nykedett benne, hogy a l�ny meggondolja mag�t, �s ut�naszalad, de nem t�rt�nt semmi ilyesmi. Csal�dottan l�pett ki a mugli vil�gba, mert �gy �rezte, elvesztett valamit.

Katie a t�volod� fi� ut�n n�zett. Nem akarta beismerni mag�nak, de tudta, hogy ezt nem �gy kellett volna csin�lnia. Hiszen a fi� tulajdonk�ppen seg�tett neki. Ennyire felt�n� lenne? Ekkor l�pett �t Barry a m�gikus falon. Most m�r ha akarna, se tudna semmit tenni… Kicsit szomor� volt a fi� miatt, de v�g�l is arra gondolt, hogy val�sz�n�leg soha t�bbet nem l�tja a fi�t… Lehunyta a szem�t, �s �lvezte a hajnali napf�ny sugarait, melyek arc�t k�nyeztett�k. Lecsukott szemein kereszt�l is �rz�kelte a k�lvil�got, a b�k�sen �bredez� var�zsl�vil�got. Megnyugtatta ez a l�tv�ny, ez az �rz�s. Egy perc b�k�s �lldog�l�s ut�n, �s el�vette p�lc�j�t, hogy kinyissa az ajt�t, de az, legnagyobb megd�bben�s�re, az m�r nyitva volt. Katie maga el�tt tartva p�lc�j�t l�pett be a kis �zletbe. ’Bet�rtek volna a Siriusba?’ – gondolta. De nem l�tott semmif�le erre utal� jelet. A sz�kek, az asztalok, a pult mind ugyan�gy �lltak, ahogy tegnap itt hagyta �ket. Egy apr� k�l�nbs�ggel. Az egyik babsz�ken egy k�cos, �l�nk szem� l�ny �lt, �s �t figyelte. Katie egyb�l felismerte, de a d�bbenett�l sz�lni sem tudott. Mikor tal�lkozott tekintet�k, a k�cos elvigyorodott, �s �gy sz�lt:
- Na mi van, m�r meg sem ismersz?

Bill kora reggel ment be a Gringottsba. L�tta, hogy Katie m�r benn van a Siriusban, �s d�bbenten mered valami fel�, de gondolta, most nem megy oda, mert biztos csin�lt valamit, vagy ilyesmi, �s egyr�szt nem akarta zavarni a l�nyt, m�sr�szt meg am�gy is sietnie kell. Mikor be�rt a bankba, a f�n�ke h�vatta. Fogalma sem volt r�la, hogy mi�rt kell bemennie hozz�, hiszen a munk�t mindig lev�lben szokta megkapni, a munk�j�t pedig kifog�stalanul megcsin�lta. Bekopogott a cseresznyefa ajt�n.

- �, Bill, mit parancsol?

- De hisz �n h�vatott, uram.

- �, igen persze. K�rlek foglalj helyet. Arr�l lenne sz�, hogy… mondd csak, hogy haladsz az angolban Miss Delacour-ral?

- Remek�l uram. A kiejt�se eg�szen fantasztikusan javul, v�lem�nyem szerint hamarosan munk�ba �llhat.

- �rtem… Na �s milyen kapcsolat alakult ki kett�j�k k�z�tt? – k�rdezte hirtelen.

Bill gyomra bukfencezett egyet. Ezt vajon mi�rt k�rdezi?

- Kiz�r�lag szakmai. Nem randizunk, vagy ilyesmi, ha erre gondol…

- Na �s hogyan j�nnek ki egym�ssal?

- �n �gy �rzem, hogy el�g j�l �sszebar�tkoztunk.

- T�nyleg? Akkor vajon Fleur kisasszony mi�rt k�rte, hogy egy m�sik tan�rt helyezz�nk ki mell�?
- Ezt k�rte?  - k�rdezte kerek szemekkel Bill.

- Ezt bizony. Mikor megk�rdezt�k, hogy mi a probl�m�ja a jelenlegi tan�rj�val, csak ennyit v�laszolt: ’szem�lyes okok’.

Bill fej�ben a gondolatok egym�st kergett�k. Ha nem akar vele randizni, mi�rt nem mondja meg szem�lyesen? Mi�rt �gy kell megtudnia? Rengeteg megv�laszolatlan k�rd�se volt, de igyekezett ezt nem mutatni, helyette �gy v�laszolt:

- Igaz�n nem �rtem, hogy Fleur kisasszonynak mi kifog�sa van ellenem, de ha �gy d�nt�tt, �n elfogadom azt.

- Ezt �r�mmel hallom. Ennyit akartam. Most pedig menjen vissza dolgozni.

Bill kisz�guldott a szob�b�l. Nem �rtette az eg�szet. Nem tal�lt benne semmi logik�t. Le�lt �r�asztal�hoz, �s elm�ly�lten dolgozott, legal�bbis �gy l�tta mindenki, de igaz�b�l gondolatai m�s fel� kalandoztak. Mikor k�sz lett aznapi teend�ivel, �gy d�nt�tt, megl�togatja Charliet Rom�ni�ban, ha m�r �gyis el�szott az esti „randija”. Hazament, majd hop-port sz�rt a t�zbe, �s bemondta:

- Charlie Wesley, Rom�nia, 432-es kandall�.

Egy id� ut�n kil�pett a k�lyh�b�l, ahol �ccse meglep�d�tt arca fogadta.

- Hell�, Billy, mi a helyzet?

Fleur fel-al� m�szk�lt a szob�ban, majd az �r�ra pillantott, mely �ppen ¾ 8-at mutatott. ’Tal�n nem j�n el?’ – k�rdezte mag�t�l, de egyb�l le is torkollta mag�t. ’Biztos elj�n, hiszen meg akart cs�kolni, te nem hagytad magad, �s ut�na is j� fej volt… Biztos elj�n…’ Ebben a pillanatban egy bagoly rep�lt az ablaknak, Fleur baglya. A l�ny gyorsan kinyitotta az ablakot, �s levette kedves �llata l�b�r�l a levelet, mely bontatlan volt.

- Nem tal�ltad meg? – k�rdezte a l�ny d�h�sen.

Erre a bagoly csak szomor�an huhogott egyet. Fleur nagyon elkeseredett. A fi� most val�sz�n�leg azt hiszi, hogy � egy szem�t, aljas, bek�pzelt liba….

- Joanne?! – ki�ltott fel Katie.

- Na v�gre, hogy leesett…. – mosolygott a l�ny.

- De hogy… �s mi�rt.. �s mik… - kezdte volna a l�ny, de Joanne nevetve k�zbe szak�totta.

- Egyszerre csak egyet! Am�gy valami norm�lis g�nc k�ne, �s egy forr� k�v�t sem utas�tan�k vissza…

- De…